Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)
Közlemények – Mitteilungen - Kovács Tibor: Prehistoric Horse-Bits of Antler Found in the Carpathian Basin Recently. – Újabb őskőkori agancszabla leletek a Kárpát-medencében. X, 1969. p. 159–165.
authentic conditions in the settlement of the Hatvan culture at Nyergesújfalu —Brick Works. 50 On the basis of this plate and the similar ones Gábor Bandi states that horse-trappings made of bone (antler) were divulged in the Carpathian basin at the beginning of the Middle Bronze Age (1700 to 1650 before our era). 51 Our analysis led to the result that among the bits pierced by two oval-shaped holes (the so-called Tószeg type) just a few, structurally quite identical specimens (Százhalombatta —Brick Works, Fig. 1, Nitriansky Hrádok, Maié Kosihy, Vesele) have the ornament of a band of undulating lines, dated by R. Hachmann and Amália Mozsolics to the end of the sixteenth century, or to the beginning of the fifteenth century before our era, respectively. Therefore the mentioned pieces and those derived from Mezöcsát 52 could not be manufactured earlier than the middle of the sixteenth century before our era. Regarding the Prehistory of the Carpathian basin, the data of absolute chronology, gained by various investigations, are fairly uncertain still. Nevertheless, the chronological difference of 100 to 150 years at the least, existing between the bone plate for the division of the reins from Nyergesújfalu and the relatively well dated cheek-pieces of bits, is rather conspicuous. This may be explained in two ways. 1. We ought to look for the earliest cheek-pieces of antler in the Carpathian basin among the specimens pierced by two oval-shaped holes and lacking the undulating line ornament. 53 2. We suppose that a part of the plates for the division of the reins may have functioned as plateshaped cheek-pieces. 54 A specimen derived from Tiszafüred — Ásotthalom may be adduced in favour of this suggestion in the first place. 55 There is a close relation between the ornament (Pákozdvár) and especially the form of the cheek-pieces from Beycesultan and Alaca Höyük on one hand, and those pierced by a single ovalshaped hole from the Carpathian basin in the other. The dating of the pieces from the Near East, 1450 to 1300 before our era, is in unison with the date of the Mende — Leányvár settlement gained by radiocarbon analysis, 1330 + 65 before our era. Áz európai őskor sajátos emlékanyagát képviselik a szarvasagancsból készült lószerszám tartozékok. Szerkezeti felépítésüket á használatuk idején alkalmazott szerszámozási forma határozza meg. E tulajdonságuk révén alkalmasak arra, hogy az őskori lószerszámozás különböző fajtáinak kialakulási centrumát, elterjedésének útját és módját meghatározza. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi időben több fontos kísérlet történt az európai és a Közel Keleten felszínre került zabla leletek összefüggéseinek kimutatására. 1 4 A két terület kapcsolatainak felkutatásában jelentős szerepet kapnak a Kárpát-medencében talált zabla leletek. Ezért szükségesnek tartjuk az utóbbi években előkerlüt darabok közreadását, és ezek segítségével az eddigi eredmények kiegészítését. 1. Százhalombatta — Téglagyár Baloldali zabla oldaltag szarvasagancsból. Végein egy-egy kis kerek, testének alsó részén két nagyobb ovális lyuk töri át. Karcolt koncentrikus körök és ún. hullámvonal köteg minta díszíti. H : 9 cm, átm : felül 1,3, alul 2 cm (1. ábra, 6. ábra 2). A vatyai kultúra teli jellegű telepén került felszínre a 165 — 185 cm közötti szintből, melynek leletanyaga a kultúra fejlett szakaszát képviseli. 7 8 s" G. BANDI, AÉrt.,90, 1963, pp. 46-47, fig. 1. л Ibid., p. 57. s 2 Cf. note 17. 5 3 We remark that Nándor Kalicz adduces the Mezöcsát cheek-piece and some others, having two oval-shaped holes,as proofs of horse harnessing observed in the late phase of the Hatvan culture, without naming his proofs (Die Frühbronzezeit in Nordo stungarn, AHung. , 45, 1968, p. 162). в« Cf. J. H. POTRATZ.o. с. p. 115. 65 G. BANDI, AÉrt., 93, 1963, p. 46, fig. 2. As a summary of the results gained above, there seem to be three certain data for the further investigation of horse harnessing of the Carpathian basin in the Bronze Age. 1. Horse-harnessing with the use of accessories carved of antler appears during the seventeenth century before our era in the Carpathian basin. This is borne out by the plate for the division of the reins, found in the Nyergesújfalu settlement. For the time being, there are no more authentic finds to prove the general use of the new form of harnessing. 2. A part of the cheek-pieces of bits pierced by two ovalshaped holes (the so-called Tószeg type) may have been used at about the turn of the sixteenth and fifteenth centuries before our era, judged by the dating of the motif of undulating linebands applied on them. 3. The cheek-pieces pierced by a single oval-shaped hole (the so-called Füzesabony type) were used in the fourteenth century before our era. They show a remarkable identity with the cheekpieces of a similar age from the Near East, as regards structure and, in one instance, ornament. The relatively certain statements made above give rise to a number of further problems. Owing to the scarcity of authentic finds of bits known today, they cannot be solved yet. We want to mention some of significance only. The chronological difference between the dominant use of cheek-pieces with two and those with one oval-shaped holas seems to be probable. This does not exclude the possiblility of a parallel existence of specimens with different structures, i. e. two kinds of harnessing, for a certain period. 56 Possessing the data known today, we may suggest an alternative hypothesis only: the roughly contemporaneous use of cheek-pieces having one oval-shaped hole in the Near East and the Carpathian basin may be the result of convergence towards a simplified harnessing, or the proof of the appearance of a new form of harnessing, imported to the Carpathian basin from the Near East. In our view, the analysis of the problems raised above will be possible only when a far greater number of finds with authentic stratigraphical data will be available. T. Kovács 2. Mende — Leányvár Félkész zabla oldaltag erősen hajló szar vasagancsból. Konkáv oldalának vastagabb végén, a nyelv forma részen, hat darab gombszerü dísz van. H: 16 cm (2. ábra, 6. ábra 3). A találók szerint mintegy 30 — 40 cm mélységből került elő. Az 1966-ban végzett hitelesítő ásatás eredményei szerint az egyrétegű magaslati telep a vatyai kultúra életének fiatalabb szakaszát képviseli. 2 " 3. Lovasberény — Mihályvár Baloldali zabla oldaltag szarvasagancsból. Végein két kis kerek, közepén egy nagyobb ovális lyuk töri át. H: 13,5 cm (3. ábra, 6. ábra 4). A magaslati telep ún. Kis vár részén, a G jelzésű gödörben került felszínre. Az 1964 óta végzett feltárás eredményei szerint a telep a vatyai kultúra életének jelentős részében használatban volt, de mindenképpen betelepült volt a kultúra életének fiatalabb szakaszában. 33 34 Mende — Leányvár Baloldali zabla oldaltag szarvasagancsból. Végein egy-egy kerek, középső részén egy nagyobb ovális lyuk töri át. H : 11,5 cm (4. ábra, 6. ábra 5.). A vatyai kultúra fentebb említett telepén, bolygatás nyomán került felszínre 1968-ban. 35 ~ 36 se We should like to mention two cheek-pieces of antler, interesting in this connection. Both the Vattina specimen (cf. R. HACHMANN, o.e., T. LXX. 23) and the piece from Nitriansky Hrádok-Zámecek (cf. A. TOCIK, Opevnená ... p. 47, fig. 31) have ona oval-shaped hole each (the so-called Fiizesabontype) , but they are decorated with the pattern of a band of undulating lines. First of all, they may allude to the survival of the motif in the fifteenth century before our era, secondly they prove that between the time limits of 1450 to 1300 of the Beycesultan and Alaca Höyük strata, yielding cheekpieces, the analysis of the decades round 1450 may be the most important for our purpose. ÚJABB ŐSKORI AGANCSZABLA LELETEK A KÁRPÁTMEDENCÉBEN 164
