Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Igar a jobbágyvilágban. – Igar im Feudalismus. X, 1969. p. 125–137.
mivel sem pénze, sem gazdasági ereje nem volt ahhoz, hogy a szegényesen termő szőlőt művelje, illetve azt a területet betelepítse. A földesúr úgylátszik a dolgot mégis elintézettnek vette, mert a lakosoknak külön fel kellett hívni a vármegye figyelmét arra, hogy a vitás szőlőföldet ne írják öszsze, mivel a jobbágyság ott még semmiféle munkát nem kezdett meg. Ezzel a vármegyének is tudomására hozták, hogy a földesúr akaratát nem hajlandók tudomásul venni. A következő esztendőben az uradalmi tisztek mégis megkísérelték, hogy az előző évben sikertelen felosztást most véghezvigyék. Most a jobbágyság azt bizonygatta, hogy a föld nem alkalmas szőlőtelepítésére, mivel ezen a vidéken már korábban is ültettek szőlővesszőt, de abból semmi sem lett. 41 Több jobbágy elmondta, hogy az igari határban nincs is olyan terület, amely erre a célra alkalmas lenne. Azok, akik szőlőültetéssel már kísérleteztek, tudták, hogy az elültetett vessző vagy meg sem ered, vagy ha ez meg is történik, akkor a vessző elsatnyul és néhány év alatt kiveszik. A jobbágyság még azzal is érvelt, ha a kérdéses területet elvállalják, akkor a sessionális földek művelését kevésbé tudják végezni, amely az uradalomra és az egyénekre nézve is nagy kár. 42 Az úrbérrendezés után a telkek száma némileg csökkent. Az 1775 — 1776. évi összeírás szerint 58 gazdaság van a faluban. Korábban 61 telkes gazda élt Igaron. Tíz év alatt tehát zsellérsorba süllyedt 3 gazda, de a zöm, számszerint 40, még mindig féltelkes. Van még ezeken kívül 7 egész és 9 háromnegyed telkes gazda is. A faluban 116 igáslovat, 12 ökröt, 32 fejős tehenet, 8 meddő tehenet, és 28 borjút írtak össze. Meglepően kevés a szarvasmarhaállomány, viszont az igáslovak száma kielégítő, hiszen átlagosan minden gazdaságnak egy pár lófogat jutott. 43 II. József idején felvett népességösszeírás szerint 516 személy élt a faluban a családok száma pedig 106 volt. Egy tíz évvel korábbi öszszeírás még csak 58 házat tüntet fel, míg a József kori népesség-számlálás alkalmával 75 házat találtak. Nyilván az csak az adózás alá eső házakat tüntette fel, míg a József kori a nemesi tulajdonban levőket is. Igaron ekkor 14 fő tartozott a nemesek közé, de az összeírás a házak különbségét nem magyarázza. (Ezt az adja meg, hogy az uradalom tulajdonában levő és a faluban fekvő házait is felvették a népszámlálás során.) Ekkor Dád pusztán négy uradalmi ház állott, amelyekben 13 család él, összesen 74 fővel, Vámon viszont 16 család lakott 12 házban. A várni pusztán lakók száma 83, akik közül 2 nemes, 1 mesterember és 19 cseléd volt. 44 A vallási megoszlás tekintetében a kép a korábbi állapotokat mutatja, a pusztai lakosok katolikusok, az igariak pedig zömmel reformátusok. 1782-ben már van kápolna Vámon, ahol a simontornyai ferences rendiek tartják az istentiszteleteket. A székesfehérvári egyházmegye összeírása Vámot úgy említi, hogy ez a puszta a püspöki kerülethez tartozik, de korábban a simontornyai konvent saját tartozékának tüntette fel. Igar, Dád viszont nem szerepelt a simontornyai konvent tartozékaként. Igaron is csak kápolna volt, amelynek kegyura, a falu földesura, Vörös Ignác volt. 45 Az 1783. évi összeírások megjegyzik, hogy a "Ibid. 1774-2. sz. 42 Ibid. 1773—3. sz. Az igari borról azt vallották, hogy ,,az alávaló, sovány termése kellendő nem lészen". Másik érvük az volt, hogy a községtől alig másfél órai járásra Tolna megyében már kitűnő minőségű borok teremnek. 43 SzL, Fejér megyei lt. Közgyűlés iratai, Dicális conscriptiók. Processus Sár. mellékiensis. 1774 — 1775 Igar. 44 SzL. Acta politica. Fasc. 52. Nr. 1785-238. 45 SzL, Fejér megye lt. Közgyűlés iratai. Egyházügyi iratok gyűjteménye: összeírások, 1782-1783. puszták télen szinte megközelíthetetlenek, a hozzájuk vezető utak rosszak, mivel azok mély völgyek és magas halmok között vezetnek. A paróchiától Vám puszta másfél órai járásra van, ezért az egyházi hatóság fontosnak tartja, hogy Vámra papot helyezzenek, aki az itt lakó katolikusok lelki gondozása mellett az igari és a dádi híveket is ellátná. Ezt annál is inkább sürgették, mivel a várni lakosok között, éppen pap hiány következtében téves — a feljegyzés szerint eretnek — tanok kezdtek terjedni. Ennek megakadályozását egy állandó pap odahelyezésével akarták megoldani. Ezért számbavették a két kápolna jövedelmeit is és arra az eredményre jutottak, hogy egy pap ellátására ezek elegendőek lennének. A hívek keresztelés, esketés és temetés címén az elmúlt években átlagosan 16 forintot fizettek Simontornyára. Ezenkívül, természetesen a kegyurak, mint már említettük, Vörös Ignácz és a várni birtokos, gróf Zichy Ferenc is hozzájárultak a kápolna fenntartási költségeihez. 46 II. József korában a reformátusok a régi imaház helyén templomépítésbe kezdtek. Ez 1784-ben be is fejeződött. A templom ekkor torony nélkül készült. Harangjuk már 1781 óta volt, amelyet lábra szerelve használtak. Ebben az évben kezdték meg az anyakönyvezést is a reformátusoknál. Az egyházközség miután kivált a simontornyai anyaegyházból, Medgyaszai János személyében prédikátort választott. 47 A jobbágyság anyagi erejét azonban meghaladták volna a templomépítéssel kapcsolatos kiadások, így részben gyűjtéssel, másrészt más uradalmakban végzett napszámosmunkával szerzett pénzzel is segítették az építkezést. Az úrbéri egyezség úgy látszik egyelőre nyugvópontra helyezte az uradalom és Igar között korábban állandóan fennforgó ellentétet. Vörös Ignác alatt a lakosság szembelileg is gyarapodott, a feudális járadék követelése sem lépte túl az urbárium kereteit. 1781. március 13-án a sármelléki járás főszolgabírója az úrbéri ügyben vizsgálatot tartott. A megyei hatóság ekkor meggyőződhetett arról, hogy az igariak úrbéres terhei törvényesek, és az uradalom nem követel tőlük olyant, ami a jobbágyság érdekeit sértené. Az elöljáróság, Bognár János bíróval az élen vallotta, hogy a földesúrra a legkisebb panaszuk sincsen. 48 Ugyanezt lehet elmondani a következő évi úrbéri vizsgálatról is. 49 Az is igaz viszont, hogy II. József uralkodása idején a földesurak jobban betartották az állami törvényeket, mint korábban, s így mindenféle túlkapástól tartózkodtak is. A jobbágyok ebben a helyzetben sérelmeiknek megyei, de állami szinten is nyomatékosabban hangot tudtak volna adni. Fejér megyében az urbariális investigátiók nyomán igen kevés helyen merült fel panasz az uradalmak túlkapásai miatt. 1786-ban teljesen új jobbágyelöljáróság ismét azt vallotta, hogy a földesúr az urbariális regulátio szerint követeli a szolgáltatásokat, és a jobbágyságra új terheket nem hárított. 50 Ez azonban nem gátolta meg a jobbágyság vagyoni sülylyedését. A század végén már szaporodik a zsellérek száma. A beltelkek is 99-re növekedtek, amelyben természetesen benne vannak a nem úrbéresbeltelkek is. Igar helységben laktak ugyanis az urasági kocsisok, itt volt a tiszttartó « Ibid 47 SzL. Acta locorum. uo 48 SzL. Acta iuridica et instrumenta publica. Fasc. 17. Urbariális Investigátio Processus Sár-mellékiensis: Igar, 1781 —22. sz. * 9 Ibid. Nr. 10-1782. 5»/W. Nr. 31-1786. 130
