Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Közlemények – Mitteilungen - Sergő Erzsébet, B.: A Dunapentelén használt cserépedények. – Die Keramik von Pentele. VI–VII, 1965–66. p. 180–185. t. LVIII–LXIV.

helyében. Mind a három zsírszűrőtálunkat, „rájtedlit" kalocsai munkának tártjaik

21 (LXII t. 5). A tálak közül — mivel ezek inkább egyedi és emlékezetes darabok — csak egy barna mázas sima tálat

22 tartanak meghatározás nélküli kalocsainak. A korsók közül kettő kalocsai: mindkettő szájánál és „csúcsánál" fehér engobeos, zöld mázas. A kanták közül ebbe a csoportba tartozik a mázatlan vörös

23 kanta (I,IX t. 1). Kalocsai fazekasok munkáját látják az Óvárosban egy kisfödőben,

24 egy szép csíkosfazékban

25 (L1X t. 3), három belül fehér, kívül fehér engobe-os, zöld mázas köcsögben

29 (LXIII t. 4) és egy belül fehér, kívül engobe-os, sárga mázas köcsögben.

2

"

7 Családi kapcsolatai miatt említjük itt Szabó János,

28 Deák Istvánné első férje remekét. A segédsorból szabaduló mester a céh számára 1868-ban tintatartót remekelt (LVIII t. 3). Alul mázatlan, kívül mindenütt fehér engobe-os, zöld mázas. A tintatartó áttört mintája vidékünkön nem ismert, tiszántúli, vásárhelyi darabokra emlékeztet. Alján a következő karcolt szöveg olvasható: „1868 D. P. / Szabó János fm /Az Érdemes Egyesült/ Czéh számára". A másik tintatartóról kevesebbet tudunk,

29 mestere ismeretlen. A „Halász-céh"-tői került a múzeumba. Feltételezhető, hogy nem helyi fazekastól származik, mázában, mintáiban erősen eltér az általunk helybelinek ismert formáktól (LVIII t. 4). Alul festetlen, mázatlan, a hátlapja szintén. Egyebütt fehér engobe-os és egészen sötétbarna mázas. Mintái domborúak, ezeken sárga máz van a barna helyett. A porzó és a tintatartó világoszöld. Színei harmonikusak, mértéktartóak, empire-jellegű. Hátlapján a következő, bekarcolt szöveg olvashat: : „Készült /1873 ik évben/ Január holnapban". b) Mohácsi edények Vásárolták Pentelén a mohácsi fazekasok fekete edényeit is. Vízi úton, olcsón szállították, az edények árát ez nem emelte, érthető elterjedtségük. De szerették a fekete edényt, mert abban általános felfogás szerint hűvösebben maradt a víz. (Ez természetesen így nem igaz. Nagyobb arányú a párolgás a mázatlan edényben, akár vörös, akár fekete. Az edény színével a folyadék hőmérsékletének összefüggése nincs: az edény mázatlan legyen, a pórusokon a víz párologhasson és ezzel hőt vonhasson el az edényben lévő folyadéktól. A fekete korsóban is ezért hideg a víz.) Gyűjteményünk négy mohácsi korsót tart számon. Vannak közöttük mester jegyes is, fülükön H. J. (Horváth János) betűk mellett MOHÁCS olvasható. Egy kiskorsónk hasonló fekete, mint a nagyok. Nincs helymegjelölése, formájában, díszítésében a nagyobb korsókra hasonlít, feltételezhetően ez is mohácsi. Formája nem olyan szép mint a nagyobbaké: mestere nem tudta kellőképpen lekicsinyíteni a részleteket. Kelletténél nagyobb lett a füle, szája. Gyűjtésünkben két fekete szájas van, két fekete kanta. A korsók

so hasonlóan díszítettek, arányaik fino^mak, gyakorlott kéz munkája mindkettő. Rendeltetése ugyanaz volt, mint a vízhordó korsóknak, hasonló meg21. Ltsz.: 54.47.1., 54.59.1., 54.28.1. 22. Ltsz.: 55.16.2. 23. Ltsz.: 57.101.1. 24. Ltsz.: 9t.iH.il

. 25. Ltsz.: 56.3.2. 26. Ltsz.: 54.77.1., 54.78.1., 54.79.1. 27. Ltsz.: 56.3.3. 28. Ltsz.: 54.23.1.1. 29. Ltsz.: 55.7.1. 30. Ltsz.: 54.48.1., 54.82.1. 31. Ltsz.: 58.10.3. 32. Méretei: M.: 32 cm, szájátm. : 5,2 cm, fenéfcátm.: 13.4 cm. 33. Adatközlők: özv. Farkas Jánosné, 80 éves (Arany J. u. 6.) özv. Pukli Imréné (Lengyelköz) özv. Baksa Jánosné (Lengyelköz) gondolásból vették is. A szájasokon mesterjegyet nemtaláltunk. A mohácsi fekete-edény az egész faluban kedvelt volt. Tárgy gyűjtéseink során majd minden házban, padláson vagy kamrában találunk egy-egy néha több fekete-edényt is. Családi darabnak tartják, öröklik, ragaszkodnak hozzá. Mai körülményeik között kevéssé van rá szükségük, inkább emlékként becsülik meg. c) Csákvári edények A helyi kerámia egy része szemmel látható egyezést, hasonlóságot mutat a csákvári edényekkel. Ez érthető, hiszen a legközelebbi jelentős fazekas-centrum Csákvár volt. Másrészt — mint már említettük — Deák István fazekas is el-elment Csákvárra árujával, tapasztalatszerzésre, piackutatásra, a legújabb „divat" szemrevételezésére. Érthető így, hogy némely edénye csákvárinak tűnik. A megtévesztő hasonlatosságokat leszámítva, néhány tárgy kétséget kizáróan csákvári munka. Csákváron készült csatkai emlékkorsónk (LIX t. 4), a sötét színű és zöld levélmintával díszített kis boroskancsót, (LX t. 3.), a két fehér pettyekkel díszített vörös fedőt a LXIII. tábla 2 képén mutatjuk be. Két kuglóf sütőnk is r:sákvári.

E0 (LXII t. 4) A köcsögökről nem tudták adatközlőink, Csákvárról hozták-e ide. Azokat helyben vásárolták. Általában a díszítetlen, hétköznapi edényeket a helyi fazekastól szerezték, a díszített, különleges alkalmakra való edényeket a csákváriaktól. Ez persze nem volt általános, mások éppen a helyi fazekasnál vették, rendelték meg a disznóöléshez szükséges nagytálat, vagy lekvárfőzőlábast stb. A csákvári fazekasoknál talán az újdonság varázsa, vagy más, ízlésformáló körülmény szólt közbe a vásárlás alkalmával. Szép példa erre a LXII. tábla 3. képen látható kis tejfölös edényke.

31 A többi kisbögre egyszerűbb és helyi készítmény ű. A parasztfazekaknak ilyen jellegű meghatározása szinte lehetetlen, eredet-helyüket nehéz eldönteni. A főzésre alkalmas, tűzálló helyi parasztfazekak megegyeznek a csak vár iákkal. így az adatközlők vallomása alapján ezeket a fazekakat Pentelén készült Deák-munkáknak mondják. A nagy méretű paraszfazék elég jelentős darab ahhoz, hogy gazdája évtizedek múltán is emlékezzék vásárlásának körülményeire. Azt az egyfülü parasztfazekat,

32 amelyet formája, díszítése alapján csákvárinak tartanánk, tulajdonosa a Pentelén dolgozó Deák István fazekasitól vette (LXI t. 2). Deák István leánya is ugyanígy emlékezik. Lehetnének csak váriak a csikosfazekak, de mint kimutattuk, ezek is helyi készítmények. Annyi mindenesetre kétségtelen, hogy igen jelentős csákvári hatással kell számolnunk. A Pentelén dolgozó két fazekasunkra a két közeli nagyobb fazekasközpont erősen hatott. Kalocsáról jöttek, a penteleiek munkásságát a kalocsai fazekasság kisugárzásának tekintjük. Másrészt formakincsükkel, ornamentikájukkal jelentősen hatottak a helyi készítményekre a csákváriak is.

33 B. Sergő Erzsébet özv. Rekenye Jánosné (Arany J. u. 840.) özv. Dómján Istvánné (Molnár J. u. 739.) Horváth Imréné Buruncz Jánosné (Arany J. u. 839.) Gurics Ferencné (Vöröshadsereg u.) Bordás Istvánné Deák Ilona (Balogh Á. u. 28.) Simon Imréné Deák Julianna (Mikszáth K. u.) Szálai Mihályné (Temető u.) Vaskó Imréné (Mikszáth K. u.) Nagy Jánosné (Arany J. u. 14.) özv. Naszvadi Imréné (Arany J. u. 14.) özv. Pivonka Józsefné (Vöröshadsereg u. 119) Bartalos József (Arany J. u.) Az 54.101.-nél kisebb leltári számú tárgyakat G. Veress; Éva gyűjtötte a múzeum számára, az ennél nagyobb leltári számú tárgyakat B. Sergő Erzsébet. 184