Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)
Közlemények – Mitteilungen - Sergő Erzsébet, B.: A Dunapentelén használt cserépedények. – Die Keramik von Pentele. VI–VII, 1965–66. p. 180–185. t. LVIII–LXIV.
vásározni, de feltételezhetjük, mert sok csákvárinak hihető cserépedény van a faluban. Deák István a falusi háztartásokban, gazdaságokban szükséges edényfélét készített. Megrendelésre — kísérletező, kezdeményező művészember lévén — másféle edények is kikerültek kezéből. Egy csalikorsót — már csak hallomásból tudunk róla — az uraság megrendelésére készített. Formái általában szépek, választékosak. Színei különösen a régi mintáknál, harmonikusak. Másutt, ahol a kísérlete kevésbé sikerült, forma, szín nincs összhangban, nem érzi háta mögött az évszázadokon keresztül ^kialakult fazekas hagyományokat. Máza mindenütt finom fényű, nem szemcsés. Különösen tálai tűnnek ki klasszikus szép vonalukkal, hagyományos mintákkal. De ugyanezt mondhatjuk vindőiről, szájasairól, fazekairól, korsóiról is. (LXIV t. 6, LIX t. 1-2, LX t. 4). Ahol azonban formában is az újabbat követi, nem áll biztos talajon. Csipkeszélű tálainak formája jó példa erre. Itt formában, színben is eltér a szokottól, ismert gyakorlattól: az, eredmény anyagszerűtlenül rossz forma, karakterisztikusan nagyfoltos, romlott minta. Díszítésmódban kedvelte a „rázott" mintát, mint azt tálon, 3 fedőn 4 •egyaránt láthatjuk.A tányérok közül az „Antal" feliratosakat 5 készítette (LXIV t. 5), a kis+ányérok közül a fehér alapon zöld mázzal rázottat. 6 Ez a díszítésmód mindig jó hatású volt. Jó formakészségről tanúskodik egyik legszebb darabunk: a zsírosbödön, amelyet házi használatra feleségének készített. 7 Nemes vonala, szépen ívelt fülei, az arányosan elosztott abroncs-díszítések, mind a mester ügyességét, szépérzékét bizonyítják. (LXI t. 3) Általában műhelyének jellegzetességei: az edények formája, a fül szép íve, a jól megválasztott minta, az arányosan elosztott, finomszemcsés máz, a zöld máz jellegzetes szép színe. Eiz talán a vásárhelyi zöld színnel vethető ösísze. 8 A jó és szép gyakorlati szempontoktól természetesen vannak sajnálatos eltérések is, mint pl. a tésztástál, 9 kásástál. 10 A kevéssé sikerült darabok bátor kísérletezéseit mutatják, ha ezek nem is vezettek mindig a kívánt eredményre. Egy másik tál-próbálkozása jobban sikerült. Így az egyenes, lapos, tálca-jellegű tálé, 11 mintázásánál azonban megmaradt a már jól ismert „rázott" díszítésnél. így nagyobb tévedésbe nem bonyolódott, jól ismert motívumokat használt, kiszámítottan dolgozott velük. Jó formaérzéke a legnehezebben készíthető korsóknál is megmutatkozik. Arányos formákat, jól elhelyezett díszítést és szép zöld mázat használ korsóinál. 12 (LX t. 1) Adatközlőink egyes edényeket „Deák-munka" névvel határozzák meg. Ezeket nem a helyben dolgozó Deák István fazekas készítette, hanem a Deák család másutt élő, távolabbi rokonai. így járt Pentelén vásárokon Kalocsáról, Dunaföldvárról érkezett Deák-fazekas. Deák István János fia, Lajos testvére Kalocsáról, Deák Ferenc és ifj. Deák Lajos. A ma élő családtagok, leszármazottak megismerik a Deákok munkáit, de nem tudják meghatározni, melyikük készítette. Bordás Istvánné édesapja hagyatékából huszonkét cserépedényt ajánlott fel a múzeumnak. Ezek kétségkívül Deák István-munkák. Jegyzékük a következő: 2 db fedő 63.08.06 63.08.07 1 db bögre 63.8.8 tábla 2 kép 1 db mázas vindő 63.8.10 tábla 4 kép 1 db aratótál 63.8.11 tábla 6 kép 4 db lábas 63.8.3 63.8.4 63.8.12 tábla 1 kép 63.8.21 tábla 2 kép 1 db kanta 63.8.13 tábla 2 kép 1 db kiskancsó 63.8.14 tábla 2 kép 2 db váza 63.8.14 63.8.20 tábla 3 kép 2 db kásástál 63.8.16 63.8.17 1 db tál 63.8.15 1 db paprikásvindő 63.8.22 1 db parasztbögre 63.8.9 1 db nagy vindő 63.08.01 tábla 3 kép mely a pentele 1 db tepsi 63.08.01 tábla 3 kép ezek Kalocsán 3. Ltsz.: 54.74.1 12. Ltsz.: 54.49.1. 4. Ltsz. : 55.5.1. 13. Ltsz.: 54.119.1 5. Ltsz.: 56.10.1. 14. Ltsz.: 63.14.1. ti. Ltsz.: 56.3.4. 15. Ltsz.: 63.16.1. 7. Ltsz.: 63.8.1. 16. Ltsz.: 63.16.1. 8. KISS L. : A ] hódmezővásárhelyi tálasság, N. É. (15) 87. 17. Ltsz.: 63.17.1. 9. Ltsz.: 63.8.19. 18. Ltsz.: 54.75.1. 10. Ltsz.: 63.8.18. 19. Ltsz.: 54.102.2. 11. Ltsz.: 63.8.15. 20. Ltsz.: 54.102.1. Valamennyit saját háztartásukban használták. A legtöbb készítési körülményeire, használatára a család jól emlékezik. Legnevezetesebb a nagyvindő, amelyet feleségének készített, zsírt tartottak benne, amíg ki nem szorította náluk is a fémből készült zsírosbödön. A kiskancsót fia számára készítette. Még unokája is ebből itta a tejet reggelenként. Bár aratótálnak nevezte a család a nagytálat, disznóölésre készítette a mester és olyankor annak használták is. A fentieken kívül bizonyíthatóan Deák István műhelyéből kerültek ki a következők: emberi arc profiljával díszített tál 13 (LXII t. 2), parasztfazék 11 (LXI 1.1), (kis csifoeitató 15 (LXIII t. 2), egy virásmlntás tál 16 (LXIV t. 2), kuglófsütő 17 és egy szép hálós mintájú totyafazék 18 (LX t. 2). Ezeket a fazekasmester még helyben élő családtagjai segítségével gyűjtöttük és határoztuk meg. Az adatközlők bizonysága szerint a két figurális ábrázolás is Deák István műhelyéből került ki: „Betyárunk" 19 és „Kisasszonyunk". M Szakavatott kézzel, valószínűleg egyidőben készült mindkettő. (LVIII t. 1 és LVIIT t. 2). Mázuk, a készítés technikája teljesen azonos. Készítőjük furcsa módon idealizált: a betyár figurája néhány centiméterrel kisebb lett, talán a betyár társadalmi helyzetének bizonytalanabb voltát fejezte ki vele. Másrészt ragaszkodott a valóság ábrázolásához: a betyár vonásait határozottabban formálta, mint a kisasszonyét. A kisasszony vonásai lágyak, velük valamilyen szépségideál megvalósítására, kifejezésére törekedett. A betyár arcának színe közelebb van az okkerhez, míg a kisasszony arca inkább a halványzöldhöz van közelebb. Ezzel a kisasszony halványabb, sápadtabb, „úribb" színét adta. A napi életben a kisasszony szobrát felhasználták is: ha este a száraz kenyeret a kisasszony szobra alá tették, reggelre az a cseréppel elzárt levegőn párásabb, porhanyósabb lett. Mint másutt is a népi díszítőművészetben, a művészkedés nem volt öncélú. 2, Pentelén vásárolt, nem helyben készített kerámia a) Kalocsai edények Gyűjteményünkben számos kalocsai fazekasáru van, mely a pentelei vásáron kelt el. Az adatközlők szerint 183
