Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)
Közlemények – Mitteilungen - Nagy Lajos: Pusztatemplomok Fejér megyében. – Ruinenkirchen im Komitat Fejér. VI–VII, 1965–66. p. 173–179.
pedig Diósd felé egymástul elválik", ott is találtak egy határkövet. Innen a Diósd felé vezető úton mentek „Szent Bertalan regi Kápolnainak", s ennek egy fennálló kőfalát és fundamentumát látták, s aztán az ebvári patakon, átmentek a diósdi telekre (OL. Rudnyánszky bt. 1-36). Csánki történeti földrajzában helyesen értékelte tehát a Diósdra vonatkozó adatokat (I. 27.), s ennek a határjárásnak az ismertetésével talán sikerül helyreigazítani Károly János tévedését. Ö ugyanis Csánki adatát nem fogadta el Fejér megyeinek, hanem azt állította, hogy az a Pest megyei Gödre vonatkozik (IV. 26.). 12. DOBOZ — Középkori oklevelek 1465-ben és 1487-ben említik (Csánki III. 325), más néven Felső Tabajd (Károly IV. 33). A XVI. században puszta (V e 1 i с s— К a m m e r e r I. 142). 1638-ban egy tanúkihallgatás alkalmával Szálai Benedek vallotta, hogy „Dobozi Benedek a Szentegyházon föllyül a Dobozi földön kendert vetett, azt is tudja, hogy a Szentegyháznak is még jó da-, rabja fenn volt, de ezt is a tabajdiak hordották el és kutat, pintzét csináltak belőle" (Processus violentiae Dofoozianorum contra Tabajdienses, 1638. — FM. Lt. CC XXXIV. 889). IS. FÁN CS — 1269-1421. között fordul elő oklevelekben, 1391-ben pedig a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt egyházát is említik (Csánki III. 327: Fanch). A török uralom alatt elpusztult, 1864ben a templom helye még emlékezetes volt (Szabó István egresi jegyző írta Pesty Fr i gyesnek). 14. FEL С SUT — 1782-ben Gányi János ingóságainak és ingatlanainak specificatiojában szerepel a szántóföldek között a „puszta templom alatt" elnevezésű szántóföld, s pusztatemplom alatti rétről is szó van a specificatioban. (OL. Rudnyánszky Lt. B. 263). 1865. február 23-án Perlaki felcsuti jegyző azt írta Pesty Frigyesnek, hogy „némelyek szerint Sávoj Felcsutnak mező városnak kellett lenni, mert az alsó temetőben most is látható valamiféle templom vagy kolostorforma elpusztult épület". Felcsut és Sávoly a középkorban többször előfordul oklevelekben, de mindig egymástól függetlenül (Csánki III. 324: 13581489-ig Felchuch, Felchut, Felchwth, Felsew Chwth, — Csániki III. 344: 1339-1493-ig Sorwl, Sarol, Sarwol). Felcsut a XVI-XVII. században is lakott helység (V e 1 i с s— К a m m e r e r II. 530-544), Sávolyra vonatkozó adat azonban nem italálható ebből az időből. Ezért lehetségesnek lehet tartani azt, hogy a sávolyi nemesek a török időkben Felcsutra költöztek, és hogy innen ered a két helység nevének az egyeztetése. 15. FELSŐ SZENTIVÁN —Minden valószínűség szerint ez a mondai Keveháza helye (Juhász József, A baracskai Jupiter oltárkő és Köveaszó (Keveháza). — SzSz. 1934. 77). A XIV. században (1315-1377) possessioként említik az oklevelek, a XV. században (1463-1476) praedium (Csánki III. 347: Scenth Iwan, Scenthyuan, Zenchyuan, Zenth Iwan). A török uralom óta pusztaként fordul elő. Templomát 1698-ban említik: „Kajászó Völgynek nap kelet felől való széliben csak közel az Szent Ivány edgyházhoz" (FM. Lt. CC 167). Ennek romjáról 1864-ben tudósította Pesty Frigyest Gondol Dániel: „Még fennáll egy jó magas fal". Ez a fal még 1913-ban is állott (Jelentés, 1.6), 1925-ben azonban a falniaradványokat lebontották, csak az alapfalak maradtak meg. A templom körül sírokat is találtak (István Király Múzeum leletkatasztere. — Juhász József i. h.). A templom 175 a Baracskáról Kajászószentpéterre vivő országút jobb oldalán, nem messze a Déli vasúttól volt.. 16. IGAR — Csánki összekeverte a két Fejér megyei Igarra vonatkozó okleveles adatokat (III. 332). Л Eodajktól délre eső Iga'r puszta nem volt a középkorban besenyő telep, az 1348-as adat a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt egyházzal, a Fejér megye déli csücskében lévő Igarra (Igor) vonatkozik. Ez az Igar a XVI. században Palota várához tartozó lakott helység (1536: Pák а у 160. — 1588: U et С 37-14). А 15 éves háború idején elpusztult, csak az 1720-as években települt újra, magyarokkal. A falu középkori templomának és körülötte lévő temetőjének a helyéről Pesty Frigyes tudósítója 1864-ben írt, hogy „ma is észlelhetők", az ú. n. Faluhely dűlőben. Ez a dűlő a nádastól északra, a szilasbalhási határnál terült el. (OSzK kataszt. 1859). 17. IVÁNCSA — Nevével Csánki történeti földrajzában nem találkozunk. Ennek okát abban kell) keresni, hogy Iváncsa a középkorban a Fejér megyei kún területhez tartozhatott (B á t к у Zsigmond szerint Iváncsa neve az Ivancsuk kún nemzetség nevéből származik. Föld és Ember, 1929. 196). Határának Adonnyal szomszédos, Duna melletti részén húzódó földháton középkori szórványos edénytöredékeket találtak (István Király Múzeum Szfv. 9389-96. Lt. sz.). A helyet 1722-ben — mint a régi iváncsai falu helyét — említik „a Duna parton lévő tüskékben". Ezt a helyet a török uralom alatt elhagyták az iváncsaiak, s beljebb, az Ercsi határ felé lévő hegyre, költöztek. Ez a falu a török Bécs ailá való menetelekor (1684) pusztult el. 1746-ban Terzó Péter 79 éves rácalmás! lakos vallomása szerint „elpusztulásának előtte az hegyen volt az falu, és most is azon falu hely megh láczik, egy föl szélrül alá jövő völgyben". (FM. Lt. CC 237). Valószínűleg erre a helyre vonatkozik 1858ban a mai falutól északra, közvetlenül az ercsi határnál lévő Templom dűlő elnevezés, mely a falu régi, törökkori templomának az emlékét őrzi (OSzK Kataszt.). 18. JENŐ — 1429-ben és 1437-ben említik okleveleik: Jenew ^Csánki III. 333). A XVI. és XVII. században is lakott volt, erre 1543-1588-ig és 16181647-ig vannak adataink (OL. dicalis összeírások, Veszprém megye). Pesty Frigyes tudósítója szerint „a török uralom előtt fennálló Jenő község az emlékezet és rommá dőlt templomának, úgy több házaknak alapjai szerint népesített község volt". 19. К A JÁSZ ÓS ZENTPÉTER — Középkori oklevelekben 1377-1513-ig előfordul (Csánki III. 349: Zentimeter, Kayazoizenthpether). A XVII. században nemesek lakták (OL. portails összeírások, Komárom megye 1648). Pusztatemplomáról Pesty Frigyes tudósítója azt írta, hogy a község közepén egy kolostor maradványai vannak, Zách József szerint (186.) „a puszta templom romjai a zárda és egyház helyét mutatják, mely hihetőleg a törökök által pusztíttatott el". 20. KÁPOLNÁSNYEK — 1193-1516-ig előfordul oklevelekben (MNy 1935, 290: Necg, — Csánki III. 340: Nyék alio nomine Ferthewfynyek). A török uralom alatt puszta (a rácok ekkor „Karakliszay"nak nevezték), s csak a XVIII. században népesült be ismét. 1738-ban egy pákozdi lakos határjárás alkalmával vallotta hogy régen „az nyéki puszta templomiul fogva egészen az Too Napkelet felül való partyaig mikor fü volt rajta kaszálta az attya az szénát" (FM.Lt. CC 167).
