Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)
Közlemények – Mitteilungen - Gorsium. Negyedik jelentés a táci római kori település feltárásáról 1963–64. VI–VII, 1965–66. p. 153–161. Bánki Zsuzsanna: A III/A épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 153. – Kanozsai Margit: A IV. épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 154–155. – Fitz Jenő: Az V. épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 155–157. – Fitz Jenő: A nympheum feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 158–160. – Lányi Vera: A margittelepi temető feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 160–161. – Kocztur Éva: A margittelepi bennszülött település feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 161.
GORSIVM Negyedik jelentés a táci római kori település feltárásáról 1963—1964 1963-ban, a tizenegyedik ásatási évben 1 a feltárási munkák július 3-tól szeptember 5-ig, 2 1964-ben, a tizenkettedik évben május 4-től szeptember 4-ig 3 tartotAz ókeresztény bazilika alatt húzódó, a III. századra datálható Ili/a épület feltárását 1963 július, augusztusban folytattuk. Az ókeresztény bazilikától Ny-ra eső területet kutattuk át, hogy az előző évben mutatkozó falfestménytöredékek kibontását befejezhessük. A nagy számban előkerült freskótöredékek fehér alapon sárga, vörös, illetve zöld leveles díszítésű medaillonokat ábrázolnak, ezeket zöld növényi minta, vagy csavart vörös vonal fogja össze. Sima, fehér felületű darabokat is találtunk, eredeti helyükön álló helyzetben, a helyiség feltehető zárófala mentén. A falfestmények valószínűleg vályogfalat borítottak, amire a töredékek között és felettük megállapított vályogtéglaszint utal. A freskótöredékek felett, a basilica Ny-i falától 7,7 m távolságra tegulákból összerakott padlót találtunk. Széle helyenként töredezett, területe mintegy 3x3 m 2 . Ettől egy méter távolságra D felé, alacsonyabb szinten hasonló méretű második téglapadló húzódik. E padló É-i és K-i részén meszes, malteros keskeny kis csatorna fut, amelynek belső oldalán farostok, illetve annak lenyomatai láthatók. A téglapadlós építmény feltehetőleg deszka falakkal rendelkezett, A sarkokon cölöplyukak maradtak meg: a bódé-jellegű faépítmény tetőszerkezetét tehát négy faoszlop tartotta. A két fabódétól K-re kövekkel körülrakott, téglaaljú kemence került napvilágra. A kemencén beiül és környékén nagy tömegű vasrög volt: a kemencében a jelek szerint vasat olvasztottak. Felépítése rossz megtartása miatt nem rekonsruálható, de valószínűleg azok a kemencefajták egyikébe sorolható, amelyekben az érc és a tüzelőszer közvetlenül érintkezett egymással. Ezt a rögökön megállapítható fa-lenyomatok igazolják. A magasabb szintű téglapadlótól K-re 70 cm mély cölöplyukat találtunk, amelynek felső része erősen kormos volt. Ugyancsak à téglapadlótól K-re 78 cm átmérőjű gödör bontakozott ki, amelyet téglatöredékek fedtek. A gödör alja 30 cm átmérőre szűkült. A téglapadlós fabódék és az olvasztóműhely az ásatási szintek alapján a III/A freskós épület pusztulása utánra keltezhető, de valószínűleg megelőzi a basilica felépítését, mivel a basilikához tartozó járószint a kemence és részben a téglapadló felett jól megfigyelhető. A basilica DK-i sarkának tisztázása során megtaláltuk а Ш/А épület 1962-ben kiásott, párhuzamosan futó kettős falának végét, az utca vonalában. A K-i fal tompaszögben fordul К irányba, míg a Ny-i fal hegyesszögben egy Ny felé induló falhoz csatlakozik. A 1. A korábbi ásatások felsorolását Id.: FITZ J.: Gorsium, a táci rómaikori ásatások (Székesfehérvár 1964) 9—17. 2. Az ásatáson Fitz Jenő, Bánki Zsuzsanna, Kanozsay Margit, Teresa Liana (Varsó) régészek, Perjés Judit restaurátor, Mikó Ferenc fényképész, Hegedűs Katalin, Vadász Éva és Votin József egyetemi hallgatók vettek részt. tak. Jelentésünk a két ásatási évet összevontan, a feltárt építmények és a temető szerint taglalva ismerteti. két fal között, középen 11 darabból álló éremlelet került elő, amely Philippus iunior antoninianusával zárul. 4 Az épület lezáródása arra enged következtetni, hogy az utca vonala már a III/A épület periódusábanis későbbi helyén lehetett. A III/A épület további falai a kemencétől K-re jöttek felszínre, a basilica Ny-i falától 2—5 m távolságra. A falak É—D irányban párhuzamosan, egymástól 88 cm távolságra, folyosó-szerűén húzódtak. A falak fölött a szelvény metszetében vékony égési réteg; figyelhető meg. Ez megfelel a korábbi megfigyeléseknek, a freskótöredékek között talált kormos maradványoknak, amelyek alapján már korábban kétségtelennek látszott, hogy a II. század utolsó harmadából származó épület tűzvész áldozata lett. A falaktól K-re folytatott mélyítés a 10—12. ásónyomban az épület keletkezését megelőző periódus emlékanyagát hozta fel. Ez az előző évben is megtalált bennszülött telep szintje, amelyet az előkerült érmek a Fliaviusok korára datálnak. A két fal közötti folyosó szintjének mélyítése bő leletanyagot adott (bélyeges terra sigillata edényke, Resatus bélyegzős tál alj-töredéke, stb.) és két, a csatornára merőlegesen, К—Ny-i irányban haladó fal került elő, a csatorna alapozása alatt. Ezek a falaik kétségtelenül a marcomann háborúkat megelőző, bennszülött települési korszak maradványai.* A folyosóra merőlegesen, illetve azzal párhuzamosan az É-i oldalon is falak kerültek elő, ezek azonban rosszabb megtartásúak és periódus-viszonyaik a teljes feltárásig nem áttekinthetőek. A falak felső része vályogból készülhetett, ennek nagyobb, átégett maradványai kerültek elő. A vályogtéglák alatt vastag égési réteg húzódik. Az I. villával határos területen a korábbi periódushoz tartozó É—D irányú falat bontottunk ki, amelynek felmenő falaiban ugyancsak vályogtéglák nyomait találtuk. A felsorolt épületrészeket egy magasan alapozott, vékony, túlnyomórészt kiszedett fal vette körül, amely feltehetőleg kerítés lehetett. A téglapadlók és a kiszedett fal között sárgás, maiteres, rossz minőségű járószintet állapítottunk meg, amely alatt vályogpadló húzódik. A nagy mennyiségű leletanyag között COBNERTVS bélyeges terra sigillata, világítótornyocska, bronz fibula, vas lándzsa, csont eszközök és egy Silvanus szobor 5 szerepel. Bánki Zsuzsanna 3. Az ásatáson Fitz Jenő, Bánki Zsuzsanna, Kanozsay Margit, Kocztur Éva régészek, Perjés Judit restaurátor, Palágyi Szilvia egyetemi hallgató, Kuczka Judit, Sin Ágota és Szemerjay Agnes múzeumi gyakornokok vettek részt. 4. FITZ J. : Alba Regia 6/7 (1965/66) 00. 5. BANKI ZS. : Alba Regia 6/7 (1965/66) 00. A III/A ÉPÜLET FELTÁRÁSA 153
