Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Közlemények – Mitteilungen - Gorsium. Negyedik jelentés a táci római kori település feltárásáról 1963–64. VI–VII, 1965–66. p. 153–161. Bánki Zsuzsanna: A III/A épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 153. – Kanozsai Margit: A IV. épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 154–155. – Fitz Jenő: Az V. épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 155–157. – Fitz Jenő: A nympheum feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 158–160. – Lányi Vera: A margittelepi temető feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 160–161. – Kocztur Éva: A margittelepi bennszülött település feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 161.

GORSIVM Negyedik jelentés a táci római kori település feltárásáról 1963—1964 1963-ban, a tizenegyedik ásatási évben 1 a feltárási munkák július 3-tól szeptember 5-ig, 2 1964-ben, a ti­zenkettedik évben május 4-től szeptember 4-ig 3 tartot­Az ókeresztény bazilika alatt húzódó, a III. századra datálható Ili/a épület feltárását 1963 július, augusztus­ban folytattuk. Az ókeresztény bazilikától Ny-ra eső területet kutattuk át, hogy az előző évben mutatkozó falfestménytöredékek kibontását befejezhessük. A nagy számban előkerült freskótöredékek fehér alapon sárga, vörös, illetve zöld leveles díszítésű medaillonokat áb­rázolnak, ezeket zöld növényi minta, vagy csavart vö­rös vonal fogja össze. Sima, fehér felületű darabokat is találtunk, eredeti helyükön álló helyzetben, a helyiség feltehető zárófala mentén. A falfestmé­nyek valószínűleg vályogfalat borítottak, amire a tö­redékek között és felettük megállapított vályogtégla­szint utal. A freskótöredékek felett, a basilica Ny-i falától 7,7 m távolságra tegulákból összerakott padlót találtunk. Széle helyenként töredezett, területe mint­egy 3x3 m 2 . Ettől egy méter távolságra D felé, alacsonyabb szinten hasonló méretű második tégla­padló húzódik. E padló É-i és K-i részén meszes, malteros keskeny kis csatorna fut, amelynek bel­ső oldalán farostok, illetve annak lenyomatai láthatók. A téglapadlós építmény feltehetőleg deszka falak­kal rendelkezett, A sarkokon cölöplyukak marad­tak meg: a bódé-jellegű faépítmény tetőszerkezetét te­hát négy faoszlop tartotta. A két fabódétól K-re kövekkel körülrakott, tég­laaljú kemence került napvilágra. A kemencén beiül és környékén nagy tömegű vasrög volt: a kemencében a jelek szerint vasat olvasztottak. Felépítése rossz meg­tartása miatt nem rekonsruálható, de valószínűleg azok a kemencefajták egyikébe sorolható, amelyekben az érc és a tüzelőszer közvetlenül érintkezett egymással. Ezt a rögökön megállapítható fa-lenyomatok igazolják. A magasabb szintű téglapadlótól K-re 70 cm mély cölöplyukat találtunk, amelynek felső része erősen kormos volt. Ugyancsak à téglapadlótól K-re 78 cm át­mérőjű gödör bontakozott ki, amelyet téglatöredékek fedtek. A gödör alja 30 cm átmérőre szűkült. A téglapadlós fabódék és az olvasztóműhely az ása­tási szintek alapján a III/A freskós épület pusztulása utánra keltezhető, de valószínűleg megelőzi a basilica felépítését, mivel a basilikához tartozó járószint a ke­mence és részben a téglapadló felett jól megfigyelhető. A basilica DK-i sarkának tisztázása során megtalál­tuk а Ш/А épület 1962-ben kiásott, párhuzamosan futó kettős falának végét, az utca vonalában. A K-i fal tompaszögben fordul К irányba, míg a Ny-i fal he­gyesszögben egy Ny felé induló falhoz csatlakozik. A 1. A korábbi ásatások felsorolását Id.: FITZ J.: Gorsium, a táci rómaikori ásatások (Székesfehérvár 1964) 9—17. 2. Az ásatáson Fitz Jenő, Bánki Zsuzsanna, Kanozsay Margit, Teresa Liana (Varsó) régészek, Perjés Judit restaurátor, Mikó Ferenc fényképész, Hegedűs Katalin, Vadász Éva és Votin József egyetemi hallgatók vettek részt. tak. Jelentésünk a két ásatási évet összevontan, a fel­tárt építmények és a temető szerint taglalva ismerteti. két fal között, középen 11 darabból álló éremlelet ke­rült elő, amely Philippus iunior antoninianusával zá­rul. 4 Az épület lezáródása arra enged következtetni, hogy az utca vonala már a III/A épület periódusában­is későbbi helyén lehetett. A III/A épület további falai a kemencétől K-re jöt­tek felszínre, a basilica Ny-i falától 2—5 m távol­ságra. A falak É—D irányban párhuzamosan, egy­mástól 88 cm távolságra, folyosó-szerűén húzódtak. A falak fölött a szelvény metszetében vékony égési réteg; figyelhető meg. Ez megfelel a korábbi megfigyelések­nek, a freskótöredékek között talált kormos maradvá­nyoknak, amelyek alapján már korábban kétségtelen­nek látszott, hogy a II. század utolsó harmadából szár­mazó épület tűzvész áldozata lett. A falaktól K-re folytatott mélyítés a 10—12. ásónyomban az épület ke­letkezését megelőző periódus emlékanyagát hozta fel. Ez az előző évben is megtalált bennszülött telep szint­je, amelyet az előkerült érmek a Fliaviusok korára da­tálnak. A két fal közötti folyosó szintjének mélyítése bő leletanyagot adott (bélyeges terra sigillata edényke, Resatus bélyegzős tál alj-töredéke, stb.) és két, a csa­tornára merőlegesen, К—Ny-i irányban haladó fal ke­rült elő, a csatorna alapozása alatt. Ezek a falaik két­ségtelenül a marcomann háborúkat megelőző, benn­szülött települési korszak maradványai.* A folyosóra merőlegesen, illetve azzal párhuzamo­san az É-i oldalon is falak kerültek elő, ezek azonban rosszabb megtartásúak és periódus-viszonyaik a teljes feltárásig nem áttekinthetőek. A falak felső része vá­lyogból készülhetett, ennek nagyobb, átégett marad­ványai kerültek elő. A vályogtéglák alatt vastag égési réteg húzódik. Az I. villával határos területen a korábbi periódus­hoz tartozó É—D irányú falat bontottunk ki, amelynek felmenő falaiban ugyancsak vályogtéglák nyomait ta­láltuk. A felsorolt épületrészeket egy magasan alapozott, vékony, túlnyomórészt kiszedett fal vette körül, amely feltehetőleg kerítés lehetett. A téglapadlók és a kisze­dett fal között sárgás, maiteres, rossz minőségű járó­szintet állapítottunk meg, amely alatt vályogpadló húzódik. A nagy mennyiségű leletanyag között COBNERTVS bélyeges terra sigillata, világítótornyocska, bronz fi­bula, vas lándzsa, csont eszközök és egy Silvanus szo­bor 5 szerepel. Bánki Zsuzsanna 3. Az ásatáson Fitz Jenő, Bánki Zsuzsanna, Kanozsay Margit, Kocztur Éva régészek, Perjés Judit restaurátor, Palágyi Szilvia egyetemi hallgató, Kuczka Judit, Sin Ágota és Sze­merjay Agnes múzeumi gyakornokok vettek részt. 4. FITZ J. : Alba Regia 6/7 (1965/66) 00. 5. BANKI ZS. : Alba Regia 6/7 (1965/66) 00. A III/A ÉPÜLET FELTÁRÁSA 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom