Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)
Közlemények – Mitteilungen - Gorsium. Negyedik jelentés a táci római kori település feltárásáról 1963–64. VI–VII, 1965–66. p. 153–161. Bánki Zsuzsanna: A III/A épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 153. – Kanozsai Margit: A IV. épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 154–155. – Fitz Jenő: Az V. épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 155–157. – Fitz Jenő: A nympheum feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 158–160. – Lányi Vera: A margittelepi temető feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 160–161. – Kocztur Éva: A margittelepi bennszülött település feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 161.
A IV. ÉPÜLET FELTÁRÁSA Az épület tervszerű kutatása 1961-ben, az I. villa feltárásának befejezése után indult meg. 6 A nagyméretű épület tisztázása több éves kutatási program keretében történik, a feltárás jelenlegi szakaszában még csak részeredményekről, vázlatosan számolhatunk be. Az épület D-i zárófaláriak eddig isimert és mérhető falszakaszai együttesen 60 métert tesznek ki. A fal vastagsága 0,60 m, D felől 7 darab 60x60 cm alaprajzú támpillér erősíti. A Ny-ról számított második és harmadik támpillér között 185 cm széles bejárat figyelhető meg. 1963/64-ben az épület Ny-i részének feltárására törekedtünk. A XIX. század húszas éveiben készült Beszédes-féle csatorna az épület Ny-i végét lemetszette, így nagyobbára csak feltevésekre vagyunk utalva az épület Ny-i frontjának kialakítása tekintetében. Az épület É-i zárófalát (a fal vastagsága 80 cm) 30 m hosszúságban tudtuk követni. Előtte 7 négyszögletes oszlop, vagy pilléralapzat helyét állapítottuk meg (100x115x50 cm). E porticus pilléralapzatain helyenként 1—2 téglasor is megmaradt, helyenként a porticus sóderes járószintje is megfigyelhető volt. Az épület É-i és D-i zárófalainak egymástól való távolsága 12 m, amelyet középen 60 cm széles fal osztja ketté. E fal megközelítő szabályossággal 3,5 méterenként 125x142 cm nagyságú négyzetekké szélesedik, hogy pilléralapzatul szolgáljon. Az eddigi feltárt területen 6 ilyen négyzetet bontottunk ki, helyenként 1—2 téglasorral a tetején. A feltárt zárófalakat négy keresztfal oszt szabályos közökben dupla helyiségsorossá: ezáltal minti az É-i, mind a D-i oldalon 4—4, megközelítőleg 6x6 m-es helyiség sorakozik egymás mellett. A középső Ny— К irányú fal kiszélesedő négyzetei más ritmusban követik egymást, mint a helyiségeket határoló keresztfalak, így helyiségenként különböző helyein figyelhetők meg. Az alapzatok és a helyiségek összefüggését az eddigiekben még nem tudtuk tisztázni. A Ny-i épületrész leletei közül említésre méltó a feltűnően sok, különböző méretű vas eszköz (szög, pánt, olló, lakat, kulcs, késpenge, öntési melléktermékek), amelyben feltehetőleg egy középkori kovács raktárát láthatjuk. 175/800 1. ábra 6. FITZ J.: Alba Regia 4/5 (1963/64) 216. 154
