Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A szabadegyházi Szeszgyár története (1912–1949). – Die Geschichte der Spiritusfabrik von Szabadegyháza (1912–1949). VI–VII, 1965–66. p. 111–126.

tek kijavításának. A szeszgyárban az újjáépítés folytatásához szükséges épületanyag és felszere­lés mellett hiány volt élelmiszerekben is. A mun­kások az egyre mélyülő inflációs időszakban a Szeszegyedárusági Igazgatóság által utalványo­zott munkabérért szinte semmi élelmiszert sem kaptak. A környező községek, de főleg Szolga­egyháza és a szeszgyár közötti összefogásra most nagyobb szükség volt mint bármikor. 1945 nyarán romeltakarítási munkák mellett mesz­szemenő segítséget nyújt a gyár a községnek. A földosztással új gazdákká vált hajdani cselédség is gazdasági felszerelés nélkül volt. A háborús ese­mények az igásállatokban nagy kárt tettek. A mezőgazdasági munkák megindításához segít­séget nyújtottak a munkások azáltal, hogy trak­torokat, vetőgépeket, ekéket javítottak meg, s a pusztai üzem lakosai sokszor kézi erővel haj­tott gépeken végezték el ezeket a munkákat, mert a gyárban sem volt hajtó energia. A szol­gaegyházi elöljáróság arra a kérte a szeszgyár igazgatóját, hogy a munkások traktorokat javít­hassanak meg a gyár műhelyében, mert a köz­ségnek sem megfelelő iparos, sem felszerelés nem áll rendelkezésére. A traktorok sürgős kijavítása azért volt fontos, mert állati igaerő kevés volt a községben, így 1945 novemberében is szántat­lan volt a földek nagy része. A munkások 9 trak­tort javítottak meg, és adtak át a gazdáknak 1945 decemberéig, így az őszi gabona elvetése nagy­részt meg is történt. 40 A gyár munkásai helyez­ték üzembe a környék négy malmát is, s ezek­nek a malmoknak 98 mázsa szenet adtak át, hogy üzemeltetésük biztosítva legyen. A kijaví­tott és üzemben lévő traktorok üzemanyagának tárolására 1945 őszén 41 darab vashordót adtak kölcsön, sőt a gyár saját mezőgazdasági gépeit, vetőgépeket, ekéket is adott kölcsön a gazdák­nak. 41 Még 1946-ban is segítséget kellett nyújta­niuk a mezőgazdaságnak. 1946 februárjában Gyöpös Mihály és Sántha Kálmán javították meg Vajda István vetőgépét és a Tisler féle erősen rongált traktort. A Fejér me­gyei Közjóléti Szövetkezet zichyújfalui bérgaz­dasága traktorát Szolgaegyházára vitték, mert azt másutt csak a távolabbra eső Székesfehér­váron tudták volna megjavítani. 1947 tavaszán ez a bérgazdaság két kombinált műtrágya vető­géppel dolgozott, és 60 kh. cukorrépa vetési és műtrágyzási munkálatokat végeztek vele. Mind­két gép a szeszgyár tulajdonában lévő, a tavaszi vetési idényre kölcsönadott gép volt. 42 A helyreállított gyári helyiségekben ideigle­nesen olaj ütő berendezést létesítettek. A gyár vezetősége arra gondolt, hogy a lakosság olajjal 40. Ibid. 240—1945 sz. -41. Ibid. 93—1946 sz. 42. 512—1947 sz. 43. Ibid. 371—1945 sz •44. Ibid. 350—1946 S2 való ellátása mellett a szeszgyártáshoz szüksé­ges és akkor beszerezhetetlen habgátló olaj elő­állítására is alkalmas lesz az olaj ütő berende­zés. 43 A készülék egyszerű kivitelezésű volt. Az olaj ütőben egy csavarorsóval felszerelt kézihaj­tású prés működött, amelynek dugattyú átmé­rője 203 mm, magassága 250 mm. A préskosár­ban 3—4 köztesen használt dugattyú tányérok közbeiktatásával történt a préselés négy embe­ri munkaerővel. Ezt a prést a gyár géplakatos és esztergályos műhelyében készítették. Na­ponta 18—20 métermázsa napraforgómagot dolgoztak fel. A gyár vezetősége intenzív terme­lésre készült fel, mert elkészíttetett egy 150— 200 métermázsa napraforgómagot befogadó rak­tárt, és Szolgaegyháza, Zichyúj falu, Seregélyes, Sárosd, Perkáta községek gazdáit felszólította, hogy az olaj ütésre a napraforgómagot szállítsák be a szeszgyárba. A következő évben az olaj­ütést tökéletesítették, elkészítettek egy extra­háló készüléket, melyet keverő, hevítő, lepárló és hűtő készülékkel, valamint a gyárban készült speciális zuzókészülékkel egészítették ki. 44 A la­kosság érdekét szolgálta egy daráló elkészítése és üzembehelyezése is, amelyet a környező fal­vak gazdái a gabona bizonyos hányadának a szeszgyár részére történő átadása ellenében ve­hették igénybe. Az olaj ütő és a daráló üzemel­tetése csak ideiglenes jellegű volt, a munkások a gépház és a szeszfinomító helyreállításán dolgoz­tak, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a szeszgyártás. 1945-ben újjáépítésre a gyár mun­kásai 10 584 munkanapot fordítottak. A szesz­gyár üzemi bizottsága a munkások nagy részé­nek munkaerejét fordította újjáépítő munkára. 1946-ban elhatározták, hogy a gépház és szesz­finomító épületeit javítják meg, majd az ottani gépeket teszik üzemeltetésre alkalmassá. Az or­szágban ugyanis a mezőgazdasági és ipari szesz­gyárak a háborús behatások következtében sú­lyos károkat szenvedtek, és 1946 tavaszán ezek­ből kevés is üzemelt. A nyersanyag hiánya miatt előállott kiesést a pénzügyi kincstár által üzemben tartott egyedárusági szeszgyárak vol­tak hivatva pótolni, illetőleg az ország szeszellá­tását szűk. keretekben biztosítani. 45 A szeszgyár­nak kölcsönöket, hiteleket hetenként több milli­ót, majd az infláció fokozódásával több milliár­dot utaltak ki. (Pl. 1946. február 16-án egyszáz­millió pengőt, 46 március 21-én már ötszázmillió pengőt). 47 Közben a sokszámjegyű bankjegyek értéke egyre kevesebb lett. Már 1946. március 1­én négy ács és négy kőműves naponta 1—1 liter itali finomszesz kiszolgáltatása ellenében volt hajlandó dolgozni. 48 A szeszgyár tetőzetét pedig 45. Ibid. 58—1946 sz. 46.'Ibid. 1—8—1949 sz. 47. Ibid. 1—15—1946 sz. 48. Ibid. 166—1946 sz. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom