Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A szabadegyházi Szeszgyár története (1912–1949). – Die Geschichte der Spiritusfabrik von Szabadegyháza (1912–1949). VI–VII, 1965–66. p. 111–126.

tek kijavításának. A szeszgyárban az újjáépítés folytatásához szükséges épületanyag és felszerelés mellett hiány volt élelmiszerekben is. A munkások az egyre mélyülő inflációs időszakban a Szeszegyedárusági Igazgatóság által utalványozott munkabérért szinte semmi élelmiszert sem kaptak. A környező községek, de főleg Szolgaegyháza és a szeszgyár közötti összefogásra most nagyobb szükség volt mint bármikor. 1945 nyarán romeltakarítási munkák mellett meszszemenő segítséget nyújt a gyár a községnek. A földosztással új gazdákká vált hajdani cselédség is gazdasági felszerelés nélkül volt. A háborús események az igásállatokban nagy kárt tettek. A mezőgazdasági munkák megindításához segítséget nyújtottak a munkások azáltal, hogy traktorokat, vetőgépeket, ekéket javítottak meg, s a pusztai üzem lakosai sokszor kézi erővel hajtott gépeken végezték el ezeket a munkákat, mert a gyárban sem volt hajtó energia. A szolgaegyházi elöljáróság arra a kérte a szeszgyár igazgatóját, hogy a munkások traktorokat javíthassanak meg a gyár műhelyében, mert a községnek sem megfelelő iparos, sem felszerelés nem áll rendelkezésére. A traktorok sürgős kijavítása azért volt fontos, mert állati igaerő kevés volt a községben, így 1945 novemberében is szántatlan volt a földek nagy része. A munkások 9 traktort javítottak meg, és adtak át a gazdáknak 1945 decemberéig, így az őszi gabona elvetése nagyrészt meg is történt.

40 A gyár munkásai helyezték üzembe a környék négy malmát is, s ezeknek a malmoknak 98 mázsa szenet adtak át, hogy üzemeltetésük biztosítva legyen. A kijavított és üzemben lévő traktorok üzemanyagának tárolására 1945 őszén 41 darab vashordót adtak kölcsön, sőt a gyár saját mezőgazdasági gépeit, vetőgépeket, ekéket is adott kölcsön a gazdáknak.

41 Még 1946-ban is segítséget kellett nyújtaniuk a mezőgazdaságnak. 1946 februárjában Gyöpös Mihály és Sántha Kálmán javították meg Vajda István vetőgépét és a Tisler féle erősen rongált traktort. A Fejér megyei Közjóléti Szövetkezet zichyújfalui bérgazdasága traktorát Szolgaegyházára vitték, mert azt másutt csak a távolabbra eső Székesfehérváron tudták volna megjavítani. 1947 tavaszán ez a bérgazdaság két kombinált műtrágya vetőgéppel dolgozott, és 60 kh. cukorrépa vetési és műtrágyzási munkálatokat végeztek vele. Mindkét gép a szeszgyár tulajdonában lévő, a tavaszi vetési idényre kölcsönadott gép volt.

42 A helyreállított gyári helyiségekben ideiglenesen olaj ütő berendezést létesítettek. A gyár vezetősége arra gondolt, hogy a lakosság olajjal 40. Ibid. 240—1945 sz. -41. Ibid. 93—1946 sz. 42. 512—1947 sz. 43. Ibid. 371—1945 sz •44. Ibid. 350—1946 S2 való ellátása mellett a szeszgyártáshoz szükséges és akkor beszerezhetetlen habgátló olaj előállítására is alkalmas lesz az olaj ütő berendezés.

43 A készülék egyszerű kivitelezésű volt. Az olaj ütőben egy csavarorsóval felszerelt kézihajtású prés működött, amelynek dugattyú átmérője 203 mm, magassága 250 mm. A préskosárban 3—4 köztesen használt dugattyú tányérok közbeiktatásával történt a préselés négy emberi munkaerővel. Ezt a prést a gyár géplakatos és esztergályos műhelyében készítették. Naponta 18—20 métermázsa napraforgómagot dolgoztak fel. A gyár vezetősége intenzív termelésre készült fel, mert elkészíttetett egy 150— 200 métermázsa napraforgómagot befogadó raktárt, és Szolgaegyháza, Zichyúj falu, Seregélyes, Sárosd, Perkáta községek gazdáit felszólította, hogy az olaj ütésre a napraforgómagot szállítsák be a szeszgyárba. A következő évben az olajütést tökéletesítették, elkészítettek egy extraháló készüléket, melyet keverő, hevítő, lepárló és hűtő készülékkel, valamint a gyárban készült speciális zuzókészülékkel egészítették ki.

44 A lakosság érdekét szolgálta egy daráló elkészítése és üzembehelyezése is, amelyet a környező falvak gazdái a gabona bizonyos hányadának a szeszgyár részére történő átadása ellenében vehették igénybe. Az olaj ütő és a daráló üzemeltetése csak ideiglenes jellegű volt, a munkások a gépház és a szeszfinomító helyreállításán dolgoztak, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a szeszgyártás. 1945-ben újjáépítésre a gyár munkásai 10 584 munkanapot fordítottak. A szeszgyár üzemi bizottsága a munkások nagy részének munkaerejét fordította újjáépítő munkára. 1946-ban elhatározták, hogy a gépház és szeszfinomító épületeit javítják meg, majd az ottani gépeket teszik üzemeltetésre alkalmassá. Az országban ugyanis a mezőgazdasági és ipari szeszgyárak a háborús behatások következtében súlyos károkat szenvedtek, és 1946 tavaszán ezekből kevés is üzemelt. A nyersanyag hiánya miatt előállott kiesést a pénzügyi kincstár által üzemben tartott egyedárusági szeszgyárak voltak hivatva pótolni, illetőleg az ország szeszellátását szűk. keretekben biztosítani.

45 A szeszgyárnak kölcsönöket, hiteleket hetenként több milliót, majd az infláció fokozódásával több milliárdot utaltak ki. (Pl. 1946. február 16-án egyszázmillió pengőt,

46 március 21-én már ötszázmillió pengőt).

47 Közben a sokszámjegyű bankjegyek értéke egyre kevesebb lett. Már 1946. március 1én négy ács és négy kőműves naponta 1—1 liter itali finomszesz kiszolgáltatása ellenében volt hajlandó dolgozni.

48 A szeszgyár tetőzetét pedig 45. Ibid. 58—1946 sz. 46.'Ibid. 1—8—1949 sz. 47. Ibid. 1—15—1946 sz. 48. Ibid. 166—1946 sz. 119