Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A szabadegyházi Szeszgyár története (1912–1949). – Die Geschichte der Spiritusfabrik von Szabadegyháza (1912–1949). VI–VII, 1965–66. p. 111–126.

mindenképpen be kellett fedni, mert az épületekben levő műszerek és apparat készülékek a rossz tetőzet miatt végromlásnak voltak kitéve. Az üzemi bizottság fáradozásának volt köszönhető, hogy tetőanyagot szerzett a szeszgyártól 6 kilométer távolságra fekvő Ernő majorból, amely egy uradalmi istálló elbontásából származott. Ez az istálló özv. Gróf Hadik J á nosné Zichy Alexandra és Vengerszki Viktorné Hadik Margit seregély esi lakosok tulajdonában volt a bontás alkalmával is. Az épületeket a seregély esi községi Földigénylő Bizottság 100—100 kh föld visszahagyásával az említett volt földesasszonyok tulajdonában hagyta meg. A gyaligazgatója 300 millió adópengő kiutalását kérte a Szeszegyedárusági Igazgatóságtól az építőanyag megvásárlásáért, de egyben sürgette is a pénz elküldését, mert a pénz napról-napra történő értéktelenedése miatt az építőanyag ára is emelkedett.''

9 Május 19-én 94 millió adópengőt fizetett ki a tetőanyagért a szeszgyár igazgatója, ugyanis a bontást a szeszgyár munkásai végezték el. Május 17-én 12 000 db hódfarkú cserép, 5,21 m

! és 19 m

3 faanyag várt elszállításra Ernő majorból.

50 Még ugyanez év július 29—30-án Tatáról az Esterházy uradalmi Téglagyárból 5000 db cserép, 250 gerinccserép és 8300 darab tégla érkezett a szeszgyár újjáépítéséhez.

51 Az építést Szabó Ferenc székesfehérvári építőmester vezette az üzemi bizottság nagy megelégedésére, aki a szeszgyár épületeinek helyreállítása alkalmával a legnagyobb hozzértést tanúsította. Szabó Ferenc 1946. október 12-ig vezette az újjáépítési munkálatokat. Ez alatt kijavították vagy felépítették a hivatali helyiségeket, abba május 14-re a 2 kilométer hosszú telefonhálózat felállítása után telefont is beszereltek, majd a lakatos—kovács—asztalos műhelyeket, a munkásotthont, a volt gliceringyár nagy épületét, az új szerszám és gépházat, és a nagykiterjedésű lakóépületeket. 1946. szeptember 2-án leirat érkezett a Szeszegyedárusági Igazgatóságtól, amely szerint az újjáépítési munkálatokat a szűkre szabott pénzügyi keret miatt csak óvatosan kell a szeszgyárban végezni. Budapestről építészmérnököt küldtek a szeszgyárba, hogy az a soronkövetkező munkálatokat meghatározza.

52 Az újjáépítés költségeinek fedezésére szolgáló keretek kezelése és utalványozása 1946. augusztus 1-től a Pénzügyminisztériumtól a Magyar Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium hatáskörébe ment át.

53 Az újjáépítés első szakasza ezzel le is zárult a szeszgyárban. A gyár munkásai egy esztendő alatt eltakarították a ro49. Ibid. 1—15—1946 sz. 50. Ibid. 830—1946 sz. 51. 247—1946 SZ. 52. Ibid. 361—1946 sz. 53. Ibid. 355—1946 sz. mokat, felújították azokat az épületeket, amelyek a romlásnak legjobban ki voltak téve. Helyreállítottak olyan gépeket, amelyek a gyár későbbi szereléséhez elengedhetetlenül szükségesek. A sokmilliárd pengőért építőanyagot nagyon keveset tudtak szerezni, s csak az 1946. augusztus és szeptember hónapokban kiutalt 40 218 forintot tudták az újjáépítésre befektetni.

54 A szeszgyár újjáépítését 1947. január 18-tól Oltiványi József budapesti építőmester vezette. Az Egyedárusági Igazgatóság 23 722 149 forint vállalati végösszeggel bízta meg az építőmestert a munka lebonyolítására. A gyár üzemi bizottsága Szabó Ferenc székesfehérvári építőmesternek eddigi sikeres munkájáért köszönetet mondott, hiszen a legnehezebb körülmények között épület bontásából eredő anyagból vállalta inflációs időben az újjáépítési munkák vezetését.

55 Január 25-én az új építőmester megkezdte a munkálatokat, a szeszraktár, a mozdonyszín, kazán és gépház, majd az erjesztő épületekben. A tél kemény hidege miatt azonban belső szerelési munkákat tudtak csak végezni. A szerelési munkák annyira előrehaladtak, hogy február 15 és március 1 között a termelés megindításán gondolkodtak, de ekkor még üvegezetlenül álltak a helyreállított épületek.

56 1947. január 19-én az üzemi helyiség, a munkásotthon, a műhely helyiség és a lakótelep ablakai egyáltalán nem vagy igen hiányosan voltak beüvegezve.

57 Márciusban a szeszraktár vas ablakait, külső lemez táblákkal látták el, beszereztek 3350 db, keramit lap kockát, födémtéglát, és a mozdonyszínre vasablakokat.

58 Átfedésre került sor a régi erjesztőhelyiség tetőzetén is, amely palatető volt, de a pala a háborús események következtében tönkrement. Űgy tervezték hogy csak a megrongált részeket pótolják, de a szakemberek behatóbb vizsgálata megállapította, hogy az egész tetőzet átépítésre szorul, mert a gyalogsági lövedékek úgyszólván minden palát átlyuggaltak. A tetőfedést perkátai vállalkozó 984 Ft ellenében vállalta, s ez a munka 10 napig tartott.

59 Az épületek kijavítása után az üzemi bizottság úgy tervezte, hogy a felrobbantott régi finomító készülék helyett, a szeszgyár raktárában épségben maradt, és minden alkatrészben egész, a Leipziger gyárból még 1940. évben szállított Guilleaume rendszerű nagyteljesítményű finomítóoszlopot állítják fel. A kijavítási munkálatokat hamarosan beszüntették, és helyette a gliceringyári aldehyd töményítő készüléket hozatták rendbe finomítónak. Ez a későbbi megállapítások szerint célszerűtlen 54. Ibid. 1946. évi jelzetlen levelezés. 55. Ibid. 50—1947 sz. 56. Ibid. 71—1947 sz. 57. Ibid. 305—1947 sz. 59. Ibid. 487—1947 sz. 120