Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A szabadegyházi Szeszgyár története (1912–1949). – Die Geschichte der Spiritusfabrik von Szabadegyháza (1912–1949). VI–VII, 1965–66. p. 111–126.

2. A SZESZGYÁR ELPUSZTULÁSA ÉS ÚJJÁÉPÍTÉSE (1945—1948) A szovjet hadsereg harcoló egységei elsőízben 1944. december 8-án érték el Perkáta, Sárosd, Szolgaegyháza vonalát, és a Seregélyes felé vezető úton haladva került birtokukba a szeszgyár és a lakótelep is. A szovjet csapatok közeledésére a hatóságok felszólították a gyártelep lakóit otthonaik elhagyására, de csak a gyár igazgatója menekült el a németekkel együtt. Az új élet megindulását a front hullámzása akadályozta meg. Székesfehérvár térségéből kiindult német ellentámadás 1945. január végén ideiglenesen sikereket ért el, a németek kijutottak a Dunához, így a szeszgyár is néhány napig újra a németek kezébe került. Február 2-án azonban újra a szeszgyár környékén folyt a küzdelem. A németek elhatározták, hogy a szeszgyár épületeit és berendezéseit elpusztítják. A lakosságot ismét otthonaik elhagyásáró szólították fel, de az otthonmaradottak ehelyett az óvóhelyekre menekültek. A németek a tartályokban tárolt 40 vagon mennyiségű víztelenített motorszeszt a gyárépület alagsorába szivattyúzták, majd aláaknázták azt a gépházzal és nagytartállyal együtt. A délutáni órákban az országúton már riadtan menekültek a német egységek, amely a szovjet csapatok közeledésének biztos jele volt. A gyártelep óvóhelyén szorongó lakók abban reménykedtek, hogy talán nem lesz idejük a németeknek a gyár felrobbantására. Este öt óra volt, amikor az első robbanás iszonyú döreje hallatszott, amely rombadöntötte a gyárépületet. Az alagsorban szertefolyó motorszesz meggyulladt, s az épület kísérteties fénnyel égett. A második robbanás a gépházat, a harmadik a nagy tartályt döntötte romba illetve tette használhatatlanná. A gyár elpusztítása után a németek elmenekültek, este 8 óra volt, amikor megérkeztek a szovjet csapatok. A gyárban mentési munkák megindultak, a tüzet azonban megfékezni nem lehetett, így a gyár 7 napig égett. Közben még mindig tartani kellett újabb német ellentámadástól is. A telep lakói hatalmas erejű katonai felvonulásoknak voltak tanúi. 1945. március 6-án a németek utolsó erőfeszítésével indított támadás mutatkozott veszélyesnek, amely március 8-án Seregélyes irányából közeledett. A telep lakóit ezen a napon Perkátára telepítették ki, bár a németek támadását még a Budapest—újdombóvári vasútvonal elérése előtt, az azóta elpusztult Felső-Szolgaegyháza pusztánál sikerült a szívósan védekező szovjet egységeknek megállítani, ahonnan azok Székesfehérvár irányába vonultak vissza. A telep tehát megmenekült a németektől, a lakosság március 22-én települt 37. T u b a J á~n о s visszaemlékezései, valamint Egyedárusági Szeszgyár iratai. Szolgaegyháza. 1945—1946. évi jelzetlen levelezés. vissza.

37 A harcok végleg megszűntek. Az élet kibontakozásának első jele közé tartozott a háborús károk felbecsülése, illetőleg a további pusztítás megakadályozása. 1945. április elején a szeszgyárban sokan további rombolásokat végeztek. Gépeket, műhelyfelszereléseket szerelték szét és vitték el. Többen kocsival jelentek meg, és a gyár udvarában tárolt több vagon épületanyagot, műhelyfelszerelést, a raktárban épségben maradt amóniák szódát tulajdonították el. A gyár munkásai önkéntes őrséget szerveztek, hogy a további rombolásnak elejét vegyék. Szolgaegyháza község Nemzeti Bizottsága, Tuba Jánost ideiglenesen rendőrparancsnoki megbízólevéllel látta el, akinek hatáskörébe utalta a közbiztonság fenntartását a szeszgyár és a lakótelep területén. A szeszgyári őrség sikeresen teljesítette is feladatát, nem egy esetben szóval is meggyőzték a szeszgyárban pusztítást végzőket eljárásuk helytelenségéről.

38 A telep lakóinak bátorsága, elszántsága a gyári berendezés védelmében a felszabadulás utáni hetekben és hónapokban igen sokat jelentett. A gyár 80 %-a pusztult el. Megsemmisült a régi épület a kazánházzal együtt, amelynek ledőlt a kéménye is. Leégett a gliceringyár tetőzete, részben megsemmisültek a beépített edények és eszközök. Épen maradt viszont a gliceringyár erjesztőhelyisége. A gépjavító műhelyben tönkre mentek a gépek, bár az 1943. évi gépállomány 70 %-a megmaradt, de szinte valamennyi javításra szorult. A gyári irodahelyiségekben megsemmisült a berendezés. Ajtók, ablakok, bútorok nélkül maradt irodák használhatatlanná lettek. Kevesebb kár érte a lakótelepet, ahol 13 épület állott. Ezekben 30 %-os, viszonylag könnyen helyrehozható sérülések történtek, amely főképpen lakberendezési tárgyak megsemmisüléséből adódott. A szeszgyár háborús károsodása 1938. évi pengő árban kifejezve 45 108 377 pengő volt.

39 1945 tavaszán, az éledő fiatal demokratikus Magyarország újjáépítése megkezdődött. A szolgaegyházi szeszgyárban is a gyár felépítésének gondolatával foglalkoztak. A gyár igazgatója, Makai Lajos lett, aki korábban is a szeszgyár alkalmazásában állt, jól ismerte a helyi viszonyokat, és kereste a gyári újjáépítés lehetőségét. 1945. tavaszán, nyarán nagy volt az építőanyag hiány, a gépek újjáépítésére is kevés volt, vagy hiányzott a felszerelés. Kevés a szerelési munkákat végző szakmunkás is. A romeltakarítás munkálatai 1945. május 1-én megkezdődtek, és lehetőség szerint nekiláttak az épüle38. Fejér megyei Néplap 10. (1955. márc. 15.) 62. sz. 4 Székesfehérvár. 39. Egyedárusági Szeszgyár iratai. Szolgaegyháza. 1946. évi jelzetlen levelezés. 118