Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A szabadegyházi Szeszgyár története (1912–1949). – Die Geschichte der Spiritusfabrik von Szabadegyháza (1912–1949). VI–VII, 1965–66. p. 111–126.
A SZABADEGYHÁZI SZESZGYÁR TÖRTÉNETE (1912—1949) 1. A GYÁR ALAPÍTÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A FELSZABADULÁSIG A Szabadegyházi Szeszgyárat 1912-ben Kisperkátai Szeszgyár és Finomító elnevezéssel alapította Kuffer Benő, aki Nagyperkáta községben tőkés bérleten gazdálkodott. 1 A gyár felépítését a korabeli gazdasági viszonyok elősegítették, de a kormányzat is támogatta a mezőgazdasági szeszfőzdék létesítését. 2 A gyár helyének kiválasztásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy a mezőgazdasági termékeket bőven nyújtó uradalmak közelében legyen, s azonkívül a közlekedési útvonaltól se essék távol, így került sor arra, hogy az akkori Kisperkáta község határában, a Budapest—Dombóvár vasútvonal szolgaegyházi állomásától két kilométernyire, a Székesfehérvár—Perkáta törvényhatósági út mentén létesült a szeszgyár. Nevét a községtől kapta, és ezt 1938-ig, a kisajátításig megtartotta, annak ellenére, hogy 1926-ban Kisés Nagyperkáta egyesült, és a szeszgyárat a környékkel együtt Szolgaegyházához csatolták. 3 A gyár mezőgazdasági szeszgyárként dolgozott 1938-ig, tehát a szesz előállítására kizárólag mezőgazdasági nyersterményeket, valamint ezeknek a terményeknek ipari feldolgozásánál keletkező melléktermékeket is felhasznált.- A gyár hosszabb ideig csak cukorrépából állított elő szeszt, amelyet a Kuffler földbérlők Perkáta, Szolgaegyháza, Sárosd uradalmaiban termeltek. Az Ercsi Cukorgyár, amely ugyancsak 1912-ben létesült, nem szállíthatott melaszt a szeszgyárnak, mert a szeszkartellba tömörült szeszgyárosok a kisebb szeszüzemek részére melaszt nem juttattak. 1918-tól kezdve cukorrépa mellett melaszt is dolgozott fel a szeszgyár, de csak kevés mennyiségben. A gyár évi szesztermelési kontingensét 60—80 vagon szeszben állapították meg évről évre, így a termelési időszak évente másfél—két hónap volt. Az év nagy részében nem termeltek, 4—5 szakmunkás a gépek és az épület karbantartásával foglalkozott. A cukorrépa beérése és a szeszgyárba szállítása után október 15-ig, néha december végéig húzódott el a termelési időszak. így volt ez 1928 után is, amikor a melaszból történő szeszelőállítást engedélyezték, de az előírt szesztermelési kontingenst ekkor sem léphették túl. A gyár munká1. Fejér vármegye alispánjának iratai, 1912. évi segédkönyvek. Székesfehérvári Állami Leváltár (továbbiakban SZÄL) 2. Magyar Törvénytár (Budapest 11909) 1908. XXVIII. te, 7ДО-772. .3. Magyar Pénzügyigazgatóság iratai — Székesfehérvár, Kisperkátai Szeszgyár és Finomító Rt. iratai, 1912. SZÁL. sokat a környező falvakból verbuvált a termelési idényre, Szolgaegyháza, Perkáta, Sárosd és a környező puszták nincstelen parasztjai dolgoztak itt. A munkások zöme napszámos volt, főleg szállítással foglalkoztak, de szakmunkásfeladat elvégzésére nem alkalmazták őket. A munkaidejük 10 és fél óra, munkabérük pedig napi 80 fillér — 1,20 pengő volt. Jobban fizették és hosszabb időt dolgozott évente egy 8 fős szállítócsoport, amely már a termelési időszak előtt és utána is cukorrépa, majd a termelt szesz szállításával, raktározásával foglalkozott. 5 A gyárnak ebben az időszakban különösebb gazdasági jelentősége nem volt. Termelési kapacitása sem nagy. 1913-ban két darab szeszmérőgépe van: 1112-es Beschorner-féle szeszmérőkészülék és a 292-es szeszmérőgép. 1916 december 18-án a székesfehérvári pénzügyőri főbiztos a szeszgyárban próbamérést alkalmazott. Ekkor bebizonyosodott, hogy a 1112-es szeszmérőkészülék hibásan működik. A felügyeleti szervek a szeszgyár üzletvezetőjének újbóli próbamérést ajánlottak, de az nem volt arra hajlandó. A pénzügyi szervek a céget kötelezték, hogy új szeszmérőgépet szerezzen be. A gyárnak azonban nincs szakmunkása, aki a beszerelési munkálatokat el tudta volna végezni, ugyanis a beszerzett új szeszmérőgép és a régi között oly nagyok voltak az eltérések, hogy a régi készülék alapzatának lebontása és újbóli felépítése vált szükségessé. A karácsonyi ünnepek miatt sem Perkátáról, sem pedig Szolgaegyházáról kőművest nem kaptak, így a szerelést a következő év január elejére halasztották el. 6 Az első világháború idején számos kormányrendelet jelent meg, amely a szeszgyártást akadályozta. A hadigazdálkodásra való áttérés következménye volt, hogy a legfontosabb gabonaneműekből nem »lehetett szeszt előállítani, de a cukorrépa felhasználását nem akadályozták. A háború és az azt követő forradalmi meg. mozdulások idején a szeszgyárnak jelentősége nem volt. A tanácsköztársaság időszakában nem volt termelés. Fejér megye Direktóriuma rendeletet adott ki a szeszgyárakban tárolt szesz és egyéb élelmiszerkészletek lefoglalására, megtil4. Magyar Törvénytár (Bp. 1939) 1938. XXX. te. 22 § 456—512. 5. T u b a János, ЭТ éves szabadegyházai szeszgyári munkás visszaemlékezése 1962. június 22-én, Székesfehérvár. 6. Magyar Pénzügyigazgatóság iratai. Székesfehérvár, uo. 111