Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)
Közlemények – Mitteilungen - Kovács Tibor: Jelentés a sárbogárdi későhalomsíros temető 1961. évi feltárásáról. – Bericht über die Ausgrabungen des sptbronzezeitlichen Grberfeldes von Sárbogárd im Jahre 1961. IV–V. p. 201–203.
Jelentés a sárbogárdi későhalomsíros temető 1961 évi feltárásáról A sárbogárdi „Május 1" termelőszövetkezet 1961 márciusában kezdte el Sárbogárd Forrásdűlő nevű részén húzódó, 3—8 méter magas dombhát déli részének elhordását. A földmunka során felszínre került régészeti leletekről a sárbogárdi járási tanácselnök értesítette az Isván Király Múzeum vezetőjét. A talajmunkákkal összehangolva Kralovánszky Alán későbronzkori, római és honfoglaláskori sírokat tárt fel. 1 A felszínre került 13 későbronzkori sír kerámia és fémtípusai a későhalomsíros kultúra jellemzőit mutatják. — Az V. sír kihajló peremű zömök csuporLormájú urnájának (két füle az ívelt nyakon helyezkedik el) megfelelőjét a gemeinlebarni temetőben 2 találjuk meg. Hasonló forma került elő a jánosházi leletben. 3 A kihajló perem fölé emelkedő fülű_ csupor (VI. sír) párhuzamait a koroncói 4 jánoisházr 1 és а gemeinlebarni anyagban találjuk meg. 6 Az V. sír krónikus testű bögréjéhez — füle az erősen kihajló peremből indul — hasonlót a koroncói temetőből ismerünk. 7 A sírok bronzmellékletei határozottan elkülönülnek a későbronzkor 1—2 periódus fémleleteitől. A temető ante quemjének meghatározásiához támpontot ad, hogy egvetlen fémformájának megfelelőjét sem találjuk meg a bronzkor első két szakaszát lezáró koszideri típusú kincsleletekben. 8 A kúpfejű, négyszögidomú nyakdíszű tűk (1—2. kép) korai előformáját Ausztriában találjuk meg. 9 Az idézett siedingi tűt Wilvonsederio és Pittioni 11 a Reinecke-féle BB periódus végére helyezi. Hasonló darabot Balatonendrédről, 12 a csabrendeki temető csontvázas sírjaiból 13 és Magyaregresről ismerünk. 11 Kőszegi Frigyes a csabrendeki temető csontvázas sírjainak anyagát a temető legkorábbi leleteinek tartja, s a fiatalabb halomsíros kultúrához kapcsolja. 15 Szlovákia fiatalabb bronzkori leletei között Budinsky—Kricka közöl a III. sír kúposfejű, nyakán gömbdíszű tűjéhez (b.,) hasonló díszítetlen tűket. 16 Az idézett darabok formailag jól elkülönülnek a hasonló nyakdíszű, lapos fejű tűktől (Délnyugat—Szlovákia; Zemianske Pohradie, 17 Hava, 18 Blucima 19 — Dél-Morvaország —, Ausztria: Wels, 20 Riegsee-csoport, 21 a Dél-Bajorország: Germering 21 ) s azok egyrészénél idősebbnek látszanak. A sárbogárdi temető vízszintes és haránt vonalcsoportokkal díszített, végén elkeskenyedő karperecéhez (VII. sír) hasonló darabokat a csabrendeki csontvázas sírok melléklete, 22 és a bakonybéli lele1 A későbronzkori leletek feldolgozási jogának átengedéséért ezúton mondok köszönetet Kralovánszky Alánnak. 2 SZOMBATHY J., Prähistorische Flachgräber bei Gemeinlebarn m Niederösterreich. Rom. Germ. Forsch. III. 1929 16. t. 21. 3 LÄZAR J.. Hallstatt-kori tumulusok a Ság-hegy távolabbi környékéről. Arch. Ért. (1955). XXXI. t. 1. 4 MITHAY S., Bronzkori kultúrák Győr környékén. 1942. X. t. 1. — Az idézett edényt Kőszegi Frigyes a fiatalabb halomsíros kultúrához kapcsolja. (KŐSZEGI F., Acta Arch. Hung. 12. (1960) 143. 5 LÁZÁR J., op. cit. XXXI. t. 3. 6 SZOMBATHY J., on. cit. 1. t. 4, 16. t. 19. 7 MITHAY S., OU. cit. X. t.' 4, XI. t. 2. .8 BONA L., Acta Arch. Hung. 9. (1998) 211—243. 5. kép tipustáblája. 9 K. WILLVONSEDER., Die mittlere Bronzezeit in Österreich. (Wien 1937) 31. t. 1—3. R. PITTIONI R.. Urgeschichte des öscerreichisehen Raumes. (Wien 1954) 478. 263. k. 1. 10 K. WILLVONSEDER, op. cit. 260 és 398. 11 R. PITTIONI, op. cit. 534. — Pitten-Siedingi fokozat (RBB,). tek 23 között találunk. A sárbogárdi sírok fentebb kiemelt leletei is bizonyítják, hoey a temető kerámiatípusai a koroncói és jánosházi, fémformái a csabrendeki anyaghoz állnak legközelebb. Az említett három temetőt Kőszegi a továbbélő halomsíros kultúra első 1. ábra fázisának leletei közé sorolja. 24 A. Tocik és J. Paulik a jánosházi temetőt egykorúnak tartja a mosonyszolnokival, és a csákai temető után elnevezett csákai időszak végére datálja (Reinecke BD vége, HA 12 Nemzeti Múzeum — Budapest. 14 DARNAY K., Arch. Közi. XXII. (1899) XI. t. lo. HAMPEL J., A bronzkor emlékei Magyarhonban (Bp. 1896) CXXXII. t. lo. 14 Arch. Ert. 23. (1903) 282. 15 KŐSZEGI F., op. cit. 138. 16 BUDINSKY—KRICKA, Slovensko v dobé bronzovej a halstattskej. Slovenske Dejíny I. (Bratislava 1947) XXV. t. 8—9. — Hava. 17 V. BUDINSKY—KRICKA, op. cit. XXI. t. 10. 18 op. Cit. XXV. t. 7. 19 J. RIHOVSKY, SA. 9. (1961) 122. 13, к. 6. A blucinai temetőt Rihovsky a R BD időszakkal párhuzamosítja. 20 К. WILLVONSEDER, Arch. Austr. 7. (1950) 45. 1. к. 4. 15. к. 5. — A temetőt а НА időszakba sorolja. . 21а F. HOLSTE, Die Bronzezeit Süd- und Westdeutschland. (Berlin 1953) 10. t. 11. 21 Ibid. 22. t. 7. 22 DARNAY K., op. cit. XL t. 4. HAMPEL J., op. cit. CXXXII. t. 4. 23 RECSEY V., Arch. Ért. 20 (1900) 85. I. t. 2. 24 KŐSZEGI F., op. cit. 178. — AR BD periódussal párhuzamosítja. (A továbbiakban Reinecke = R) 201
