Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Évi jelentés 1960–1962 – Jahresbericht 1960–1962 - Pesovár Ferenc: Néprajzi gyűjtőutak. – Ethnographische Excursionen. IV–V, 1963–64. p. 176–177.

gyeitek meg. Az István Király Múzeumba egy bronz karperec és 2 ezüst, gömbös díszítésű fülbevaló jutott. 27 Alapon, ugyanazon az ÉD irányú homokos dombvonulaton, ahol a bronzkori edénytöre­dékek előkerültek, a Ny-i oldalon kora-árpád­kori cserépbogrács töredékek fordulnak elő a föld felszínén. Ehhez, a Tavasz majortól mint­egy kilométer távolságra levő telephez tartoz­hat a jelenlegi temető területén levő temető, ahol a sírásó munkája közben mindig talál sí­rokat, fegyvereket, díszeket. 28 Cece Menyőd pusztán, a Templomdombon Ny-K tájolású templomrom rajzolódik ki a föld felszínén. A Templomdomb melletti dombon koraközépkori falu nyomai észlelhetők. Az el­végzett hitelesítő ásatás a templom D-i oldalán két sírt bontott fel: 1. sir Nyújtott helyzetű gyermek csontváz 100 cm mélyen feküdt DNy-ÉK irányban. Vázhossz 106 cm. Alkarok a váz mellett nyújtva. Mel­léklete nem volt. 2. sír Nyújtott helyzetű felnőtt csontváza 85 cm mélyen, DNy-EK irányban feküdt. Melléklete nem volt. 2 " Alapon a Dózsa György út 89. számú ház gazdasági udvarán kis domb planírozása köz­ben XV-XVI. századi edénytöredékek és pa­ticsdarabok jöttek felszínre. A hitelesítő ása­tás XV-XVI. századi edénytöredékeket, kályha­szemeket és kályha oromdíszt, egy 1527-ből származó érmet talált beásott házhoz tartozó, de teljesen .megbolygatott kultúrrétegben. A ház, amely mintegy 100 méterre lehetett Alap középkori templomától, a török alatt pusztul­hatott el. 80 1960—1962 között a néprajzi gyűjtőutakra összesen 154 napot fordítottunk, amelyből Fe­jér megye területén 105 napot, más megyék­ben (Baranya, Tolna, Bács-Kiskun, Szabolcs­Szatmár m.), illetve külföldön 49 napot hasz­náltunk fel. Néptánc és népi tánczene vizsgálatára 28 napot töltöttünk terepmunkával. Kiegészítő táncgyűjtést végeztünk Alap községben. Enyin­27 Kralovánszky Alán terepbejárása, 1960 augusztus 27— szeptember 12. 28 Kralovánszky Alán terepbejárása, 1961 július 11. 29 Ásatás, 1961 április 12-14. 30 Ásatás, 1961 július 5-12. 31 Kralovánszky Alán terepbejárása, 1961 október 7. Hantoson a Birkás tó K-i partja melletti ho­mokbányában az elmúlt években 80—100 sírt puszítottak el. A sírokat 60—100 cm mélyre temették. Megtartási állapotuk alapján késő­középkoriak lehettek. Leletanyag se korábban, sem a homokbánya átkutatásakor nem került elő. Valószínűnek látszik, hogy a Zsigmond­kori kun telepítéssel Hantoson kialakult község temetője lehetett. A település azonban koráb­ban sem lehetett egészen lakatlan, amint azt a Petőfi utca 13. számú ház telkén előkerült III. Béla érem (CNH 101) is tanúsítja/ 11 Székesfehérvárt a Kovács Sándor utca 2. alatt levő Egészségház építkezése során az épü­leten belül 4 sírt dúltak fel. Egy sírt a régé­szeti megfigyelés még helyén talált. Ez 2,5 m mélyen (jelentős újkori feltöltés alatt) nyújtott helyzetben feküdt. Tájolása K-Ny irányú (47°). Melléklete nem volt. A sírok a környéken is­mert középkori temetőhöz tartozhattak. 12 Székesfehérvárt a Balatoni út 11-15. számú házak építésénél 150 cm mélységben XVII— VII-XVIII. századi cserepeket és állatcsonto­kat forgattak ki. Az építőmunkások oszlopfő­ről és csillagos sarkantyúról is említést tettek, ezek azonban már elkallódtak/' 3 Székesfehérvárt a Május 1 téri iskola előtt 5-10 Ny-K tájolású sírt bolygattak meg az is­kola frontjával párhuzamosan, attól D-re 15 m-re húzott 40 m hosszú és 1 m széles csator­naárok ásása közben. A sírok 140-160 cm mé­lyen feküdtek. Leletanyag nem volt. A réteg­tani viszonyok arra mutattak, hogy a sírok nem vágták át a 45 cm mélységig megfigyelhető új­kori feltöltést, így a csontok megtartási álla­potát is figyelembe véve, XVI-XVII. századi temetkezés állapítható meg. :;<t Fitz Jenő gen lefilmeztük a Mezőföld nyugati részére jellemző táncokat, az ún. kanászost és béres­táncot (Néprajzi Múzeum Filmtára. Pozitív). E táncok azonosak a megye területéről ismert egyéb típusokkal, de formai megjelenésükben elsősorban a somogyi változatokhoz kapcsolód­nak. 1 Megismertünk itt egy lakodalmi menet­táncot, amelyet a szomszédos pusztákon ver­bunknak neveztek. Ismerték a környéken az 32 Molnár Vera helyszíni szemléje, 1961 október 31. 33 Kralovánszky Alán terepbejárása, 1961 október 12. 34 Kralovánszky Alán terepbejárása. 1961 október 9. 1 PESOVAR F.: Fejér megyei Népi Táncok I. Alapi Táncok. Alba Regia 1 (1960). NÉPRAJZI GYÜJTOUTAK 176

Next

/
Oldalképek
Tartalom