Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Új szerzemények – Sammlungen, Neuerwerbungen - bánki Zsuzsanna: Régészeti gyűjtemény. IV–V, 1963–64. p. 177–178.

ugrós eszközös változatai közül a söprűs és sapkás táncot is. Perkátán és Szabadegyházán felderítő gyűjtést végeztünk. Perkátán az ugrásra jellemző formai és zenei sajátosságokkal rendelkező táncot verbunknak nevezték. Filmre vettük még a székesfehérvári szerb búcsún táncolt táncokat, többek között az ún. királykólót (István Király Múzeum Filmtár. Pozitív. 1.). Perkátán, Szabadegyházán, Sárkereszturon és Enyingen a hagyományos népi tánczenével foglalkoztunk részletesebben. Sárkereszturon két cigánybanda tánczenei anyagát rögzítettük magnetofon-szalagra, így többek között az üvegverbunk és az ugráZós-tánc zenéjét, továbbá a néprajzi szakirodalomban az ,,oláh lány tánca" elnevezéssel ismert dallamot.

2 Szabadegyházán tanulmányoztuk a pusztai cselédek hangszereit, így a citerát, köcsögdudát és nádsípot. Népzene gyűjtést végeztünk még Tácon, Pusztaszabolcson és Pázmándon. Meg kell említenünk, hogy Perkátán siratótöredékeket is találtunk. A Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának munkatársával felderítő gyűjtést végeztünk a népi hangszerekre vonatkozóan Sárosdon, Szabadegyházán, Perkátán, Előszálláson, Urhidán, Sárszentmihályon és Fornapusztán. Elsősorban a furulya használatának elterjedéséről tájékozódtunk. Pázmándon a lakodalom szokásával foglalkoztunk részletesebben, és részt vettünk két hagyományos keretek közt lezajló lakodalmon. Ugyancsak itt a húsvéthétfői sibálás szokására vonatkozóan végeztünk megfigyelést, melynek során számos fényképfelvételt készítettünk. A megyénkben élő szokások közül a mohai farsangi alakoskodó játékot .tanulmányozhattuk, amely ebben a községben még évről évre megismétlődik. Csókakőn hiedelem anyagot és babonás történeteket gyűjtöttünk. Szokás és hiedelem gyűjtésre 14 napot fordítottunk. Az anyagi kultúra területén a következő kutatómunkáról számolhatunk be. A kis mesterlíégészeti gyűjtemény A gyűjtemény 1960—62-ben a táci rómaikori település feltárásából eredő leleteket nem számítva, 11 155 tárggyal gyarapodott. Ezek zöme ásatásainkból származik, s az ásatási jelentések során ismertetjük őket. Az alábbiak2 KAPOSI E.-MAÄCZ L.: Magyar Népi táncok és táncos népszokások (Bp. 1958). 94-96. ségek közül a kádár, csizmadia és a késesmesterség témakörében történt adatgyűjtés. Előszálláson és Fehérvárcsurgó-Igar pusztán pásztorművészettel kapcsolatos megfigyeléseket végeztünk. Polgárdin népi bútorokat és gazdálkodási eszközöket gyűjtöttünk. Tácon egy volt parasztgazda gazdasági felszerelésének 2gy részét szereztük meg. Gyűjteménygyarapító úton jártunk még Tabajd, Lovasberény, Alap, Csákvár, Vál és Baracs-Apátszállás községekben, ahonnan elsősorban a gazdálkodás, lakásberendezés, konyhafelszerelés és céhemlékek tárgyaival gyarapítottuk gyűjteményünket. Felderítő úton voltunk Mór, Sárkeszi, Jenő és Óbarok községekben. A Néprajzi Atlasz füzeteit Válón töltöttük ki. Néprajzi műemlékekkel kapcsolatos felderítést Pákozdon, Sukorón, Nadapon, Velencén, Kisapostagon és Enyingen végeztünk. Az anyagi kultúra vizsgálatára, valamint az egyéb felderítő utakra összesen 63 napot használtunk fel. A Fejér megyén kívüli területeken elsősorban népi tánc kutató munkát folytattunk. Mikófalván (Heves m.), részletes néptánc gyűjtő munkát végeztünk, amelynek során elsősorban az ún. vasvári verbunkot tanulmányoztuk. Ä következő helységekben gyűjtöttünk, illetve filmeztünk még néptáncokat: Madocsa (Tolna m.) Tyúkod (Szabolcs-Szatmár m.), öregcsertő (Bács-Kiskun m.), Dunaszekcső és Dunafalva (Baranya m.). Budapesten korondi székelyek és nyírvasvári cigányok táncát rögzítettük. Két cl kálómmal végeztünk gyűjtőmunkát a Romárt Népköztársaság területén is. Ezeknek a gyű;jtőutaknak egy részét a Népművelési Intézet es a pécsi Dunántúli Intézet munkatársaival együtt bonyolítottuk le. A felsorolt -elvekről készült táncfilmek a Népművelési Intézet Filmtárában, a magnetofonra vett zenék a István Király Múzeum Adattárában, a Népművelési Intézet Tánc-adattárában és a Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának gyűjteményében találhatók meg. Pesovár Ferenc ban csak a gyűjtés, ajándék, vétel formájában bekerült darabokat soroljuk fel. Rézkori leleteink egy Csákváron talált s a péceli kultúrába tartozó, bekarcolt díszítésű kis pohárral (Rosner Gy. gyűjtése, lelt. sz. 60.14.1) és edénytöredékkel (lelt. sz. 60.14.260.1.6,1) gyarapodtak. Közelebbről meg nem határozható korból származik néhány kőbalta. ÚJ SZERZEMÉNYEK 12 Alba Regia 177