Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő: Floriana. Jelentés a csákvári római település ásatásáról, 1960. – Floriana. Bericht über die Ausgrabungen der römischen Siedlung bei Csákvár, 1960. II–III. p. 153–158. t. XLVII–XLVIII.

letek (a térkép 2-3. pontja) a temető kiterjedésé л, esetleg a településtől kivezető útra vetnek fényt. A Petőfi utcában a felsoroltakon kívül még két telken törtnét kutatás. 1837-ben a 22. számú ház kertjében, ahol 14 sírt ásták ki (45-58), továbbá a 24. szumú ház udvarán, ahol ugyancsak 1937-ben- 4 sír került elő (41-44. sír). Ezeknek a kerteknek a végén nagyméretű falakra is találtak, amelyekben esetleg a települést körülvevő falat láthatjuk. A Calvin utcától DK-re elhelyezkedő háztömb északi szöglete kivételével ugyancsak a temetőhöz tartozott. A Szilárd Gyula utca 9, 11, 13, 15, 19. számú házainak tornáca római téglákkal van kirakva. A 15. számú Hering-féle háznak a domlbra felmenő kertjében kerültek elő azok a sírkövek (Domitinus Raudomaei f., stb), amelyek a Történeti Múzeumiba kerültek, Múzeumunk szarkofágja. Ugyanitt az 1960-ban folytatott ásatás 7 sírt tárt fel (62-68. sír). A háztömlb belső területén lévő telkeken, a volt uradalmi lóherés kertben 1879-ben találtak több sírra. A háztömb keleti oldalát alkotó Szent István utcáiban lévő új iskola udvarán I960 őszén végzett építkezés falakat talált, amely talán egy temetőkápolna, vagy sírépítmény maradványa lehetett. A temető, &tay/ilt ^ &№гЛ WU'Ï^TI 'СЛТЬ tetírttfi oldalán lévő háztömbök területére is. A Széchenyi utcához vezető utcácskában egy sírlelet került elő az elmúlt években (a térkép 5-ös pontja), míg az 1960. évi csatornázási munkák során a katolikus templommal átellenben is sírokra bukkantak. A temető déli és keleti határait ma még nem ismerjük. Szórványos leletek kerültek elő a domb lábánál is. a Széchenyi utca két oldalán (a térképen 6-8. pontok). XL

VIII. t.) A római település helyére vonatkozóan az 1960. évi ásatásig csak a nem hiteles ásatásból ismert, feltételezett városfal maradványai alapján következtethettünk. A biztosabb megállapítást megnehezítette az a körülmény, hogy Csákvárnak erre a helyére tehető a középkori vár is: az evangélikus templom környékét a lakosság ma is várdombnak nevezi. 1960 májusaiban Szabó Ádám Ostrom u. 5. számú házának gazdasági udvarán talaj forgat ás közben épületlapok kerültek elő, amelyeket a háztulajdonos kiszedett. A hitelesítő ásatásra már csak a gazdasági udvarral szomszédos belső udvarban kerülhetett sor. A feltárt 5x7 m nagyságú szelvényben egy É-D tájolású épület helyiségeit találtuk (2. ábra), amelyeket fürdőnek használtak. Az eredeti padlószint csak a déli metszetfalon mutatkozott, amelyet két nagy cölöpStrassenknotenpunkt auf den Strassenstrecken Savaria-Aquincum

1 und Sopianae-Brigetio,

2 im nördlichen Teil von Pannónia inferior. Laut des Itin. Ant. beträgt die Entfernung von Aquincum 30 mp, von Brigetio 8 mp, von Osones 26 mp, von Gorsium 15 mp. Ein Teil dieser Angaben dürfte allerdings nicht stimmen, (in erster Linie bezieht sich dies auf die Wegstrecke Brigetio-Floriana). Die Unzuverlässigkeit der Entfernungsangaben hatte zur Folge, dass einige Forscher Floriana mit Tata,

3 andere mit Bicske,

4 die meisten aber mit Csákvár

5 gleichsetzten. Der Grosslyuk vágott át. A szelvény déli részében, a nyugati oldal mellett széles kőfal jelentkezett, amelynek azonban csak a csonkja maradt meg. Folytatását a szelvényben valószínűleg kiszedték. A részben kiszedett faltól északra helyezkedett el a fürdő hipocaustuma. Az alsó terrazzo a kiszedett falig terjedt, a szelvény nyugati oldala mellett egymástól 25 cm távolságra 60x30 cm-es téglaoszlopok sorakoztak, míg a hipocaustum belsejében 15 oszlopot találtunk, 20x20 cm nagyságú téglákból. A helyiséget észak felől lezáró fal végében keskeny csatorna vezetett át egy kis apszisos helyiségbe, amelynek alját ugyancsak terrazzo borította, a falak mellett és középen kissé kiemelkedő párkánnyal. A hipocaustumos helyiség keleti oldalát téglafal zárta le, közepén széles, hosszú csatornával, amelynek téglafalát nagy vörösszínű homokkő fedte le. A csatorna déli falához egy másik helyiség kőfala csatlakozott. Ennek is a hipocaustum alsó szintjével megegyező magasságban terrazzo padlója volt, téglaoszlopok azonban nem kerültek elő. (XLVI', t.) Az épületből rendkívül kevés és nem jellegzetes leletanyag került ki. Korai, I-II. századi kerámia nem fordult elő, ennek alapján az épület kora a kis leletA feltárt épületrészlet kétségtelenné teszi, hogy a Floriana települését ezen a területen kell keresnünk. Bár a település kiterjedését eddig rendszeres kutatás nem tisztázta, az elmondott topográfiai adatok és megfigyelések tágabb határok között lehetővé teszi határainak megállapítását. Északnyugati oldalát a IV. századi temető meghatározza: nem lehetetlen, hogy az előkerült falmaradvány a település IV. századi megerősítésének bizonyítéka. Ugyancsak a temető szabja meg kiterjedését északkelet felé is. Lehetséges, hogy határát azokban az árkokban kell látnunk, amelyek a mai telekhatárokat feltűnő módon jelölik. A későbbi kutatásoknak kell igazolniuk, hogy a Szilárd Gyula utca déli oldala a temetőhöz, vagy a településhez tartozott-e. A terep alakulása a keleti oldalon valószínűvé teszi, hogy a település széle egybe eshetett a domb szélével. A délnyugati oldalon a mai Települést a káposztáskertéktől elválasztó egyenes vonal kétségtelenül a római korban is megszabta Floriana szélét. A római telep ilyen körülhatárolása — összefüggésbe hozva azt nemcsak az ókorban is érvényesülő terepviszonyokkal, de a mai telekhatárokkal is — természetesen még bizonyításra szorul. Fitz Jenő teil der Massangaben fällt auf die Umgegend von Csákvár, aber auch die vermutliche Richtung der Wege, die Bedeutung des Fundortes, der seit der Mitte des 19. Jhs. die ungarischen Museen mit vielen Grabsteinen aus dem 1( 2. Jh. und mit noch zahlreichen vorweigend aus dem 4. Jh. stammenden Grabfunden bereichert hatte, spricht hiefür. Die am Fusse des Vértesgebirges liegende Siedlung war seit der Urzeit fast durchgehend bewohnt. Auf dem Bergrücken zwischen der reformierten Kirche und dem Eszterházy-Schloss befand sich eine, FLORIANA 157