Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)
Évi jelentés 1958/59 – Jahresbericht 1958/59 - Fitz Jenő: Ásatások. – Ausgrabungen. II–III, 1961–62. p. 98–115. t. XXV–XXXI.
Mellette orsógomfo, tojás, vaskarika, bögre és madárcsontok. Mindkét sír bolygatatlan volt, Ny— К irányban feküdt, a koponyák a Ny-i oldalon. 30 Avarkori sírok feltárása Válón. A Baracska felé vezető földút mentén, a Vajda János tsz homokbányájában a homok kitermelése közben avar sírokat találtak. A homokbánya veszélyeztetett területén nyitott 6x3 m nagyságú szelvénytben két sírt tártunk fel 1959 júniusában. 1. sír 5 Férfi csontváz 1,63 m mélyen feküdt, ÉK—DNy irányban (10°—42°). A téglalapalakú, sarkain lekerekített sírmetszet hossza 2,10 m, szélessége 0,70 m. A közepes megtartású csontváz hossza 1,44 m. A sírt részben megbolygatták: a bal alkar csontjai, a bal medence, a kulcscsontok a koponya helyén voltak, kb. 30 cm-rel a váz fölött, a koponya a jobb combcsonton' feküdt. Mellékletek: 1. vas kés a jobb combcsont mellett, a kéz a markolaton, 2. madárcsontok a jobb lábszárcsont közepe táján, 3. szarvasmarha csontok a jobb boka fölött, 4. vas töredék a bal medencénél. 2. sír Női csontváz, 1,47 m mélyen feküdt, ÉK—DNy irányban (10°—42°). A téglalapalakú, sarkain lekerekített sírmetszet hossza 2,17 m, szélessége 0,74 m. A jómegtartású csontváz hossza 1,51 m. A bolygatatlan váz nyújtott helyzetben feküdt, karok kinyújtva. Mellékletek: 1. bronz fülbevaló a koponya baloldalán, 2. állatcsont a bal lábszárcsont mellett. 3 két töredékes edény a jobb boka külső oldalán. Középkori temető ásatása Alapon. A Tavaszmajori homokbányában a helyi tsz középkori sírokat talált, ezek közül egyet az alapi falumúzeum munkatársai mentettek meg. A sírban egy S-végű hajkarika volt. Az 1959 augusztusában végzett mentőásatás a homokbánya ÉNY-i falában egy kettévágott sírt talált, amelyben már csak a lábfej csontjai voltak eredeti helyükön (2. sír). Ettől a sírtól K-re további három sírt tártunk fel: 3. sír Női csontváz, 1,20 m mélyen feküdt, ÉNy—DK irányban (52°—20°). A közepes megtartású, bolygatatlan csontváz hossza 1,63 m. A koponya kissé jobbra fordult, karok a váz mellett nyújtott helyzetben Melléklet nem volt. 4. sír Férfi csontváz, 1,00 m mélyen feküdt, К—Ny irányban (15°—47°). A sírfolt hossza 2,30, szélessége 0,90 m. A közepes megtartású, bolygatatlan csontváz hossza 1,45 m. A váz nyújtott helyzetben feküdt, jobb karja kissé eltávolodva, könyökben kissé hajlítva. Melléklet nem volt. 5. sír Gyermek csontváz. 0.70 m mélyen feküdt, К—Nv irányban (11°—43°) Sírfolt nem volt megállapítható. A rossz megtartású, bolygatatlan csontváz hossza 1,43 m. A koponya jobbra fordult. A jobb kar a váz mellett nyújtva, bal a medencére hajlítva. Melléklet nem volt. 30 Mint a 30. jegyzetben. Üjkori temető Abán. Az ún. ötös dűlőben végzett földmunkák XVI—XVIII. századi sírokat hoztak felszínre, csontvázakkal és ruha maradványokkal. Az 1959 szeptemberben végzett helyszíni szemle megállapította hogy a temetőt valószínűleg a középkortól kezdve használták, A legkésőbbi sírokból jó állapotú ruhamaradványok kerültek elő. A fonyódi vár feltárása. A Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal anyagi támogatása lehetővé tette, hogy a fonyódi törökkori vár 1957-ben megkezdett feltárását 31 1958 nyarán folytathassuk és befejezzük. A rövidéletű várat — Móricz Béla kutatásai szerint — 1547 táján Magyar Bálint, a szigligeti vár kapitánya építtette. A kis vár több török ostromot állt ki, elpusztítani csak Magyar Bálint 1573-ban bekövetkezett halála után sikerült. Fonyódot ekkor lerombolták. Nem is épült többé újra, sőt a török kiűzése után sem régi helyén alakult ki a mai falu. A XVIII. században a vár megmaradt romjait útépítéshez hordták el, annak a föld felszíne fölött semmi nyoma nem maradt. A kis várról Giulio Turco 1570-ben készített felmérése maradt fenn. Ez (7. ábra) árokkal körülvett négyzetalakú huszárvárat ábrázol, sarkain kis félköralakú rondellákkal, az ÉK-i rondella mellett kelet felé nyíló kapuval. A huszárvár nyugati felében újabb árokkal körülfogott, szabálytalan fallal övezett belső vár látható. A falat négy szögletes, alig kiugró torony tagolja. A belső várból a várárkon át a déli oldalon vezet ki a híd. Maga a várépület nagyobb négyszögletes alaprajzú toronyból (?), több kisebb helyiségekből és egy apszisban végződő nagyobb építményből (kápolnából?) áll. Móricz Béla kutatásai a Kaposvár felé vezető út mellett, az ún. Fácánoskertben tisztázták a vár helyét: a kettős árokrendszer a Turco-féle alaprajznak megfelelően ma is jól kivehető^ a külső vár sarkain a rondellák is felismerhetőek. A két éven át folyt ásatás a Turco-féle alaprajzból kiindulva a következők tisztázását tűzte ki maga elé: 1. A belső vár épületének teljes feltárásával az alaprajz és az építési korszakok meghatározása; 2. A belső vár erődítésének rendszere, felépítése; 3. A belső és külső várárok szerkezetének tisztázása; 4. Az egyik rondella feltárása; 5. A külső vár területén levő egykét épület megvizsgálása. (8. ábra) A belső várépület feltárása csak részben igazolta a Turco-féle felmérésen látható alaprajzot. Az ásatások a belső vár területén e a .v keletéit kis templomot tártak fel, keleti oldalán apszissal Az apszis és a hozzá csatlakozó hajó a Turco-féle alaprajzon is megtalálható, a nyugati oldalon levő torony, valamint az északi oldalon elhelyezett sekrestye Turco alaprajzán hiányzik. Azoknak a helyiségeknek nyomai, amelvek ezen az alaprajzon a templom déli oldalán láthatók, csak részben voltak megállapíthatók. A XVIII. századi lerombolás az épület falait legtöbb esetben az utolsó kő-, illetve téglasorig lehordta, több helyen a falaikat teljesen eltávolította, amelyek helye csak a törmelékek alapján vol tisztázható. A templom építése három korszakra különíthető. Az első periódusnak semmi építészeti nvoma nem maradt, a XVIII. századi kőkitermelés annyira megbolygatta a szentély körüli részeket, hogy ennek a korszakai FITZ J., IKMK E/3 (1959) i2. 104
