Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)
Évi jelentés 1958/59 – Jahresbericht 1958/59 - Fitz Jenő: Ásatások. – Ausgrabungen. II–III, 1961–62. p. 98–115. t. XXV–XXXI.
8. ábra пак nyomai régészetileg sem voltak megfoghatóak. A meglevő épületrészeknél korábbi korszakra a szentély építéséhez használt téglaanyag alapján következtethetünk: a szentély megmaradt alapjait sárba rakott tégv Iákból építették fel (9. ábra), a téglákon azonban mindenütt korábbi felhasználás mész nyomai figyelhetők meg, 32 A templom második periódusában az első korszak tégláinak felhasználásával épült fel. Méretei alapján inkább kápolnának mondható, keleti oldalán kis apszissal (9. ábra, XXV. t. 2-5.). Valószínűleg román stílusú lehetett. Ehhez a periódushoz tartozott a kapu ívének domborműve, amely a külső várba vezető líd túlsó oldalán levő XVI. századi törmelékrétegben került elő. A dombormű fát ábrázol szívalakú levelekkel (XXV. t. 1.). A harmadik periódusban a templomot nyugati irányban kibővítették. Ekkor építették hozza kőből a négyszögletes hajót, a nyugati oldalon a tornyot, és a korábbi templomhoz — amely az új templomban a szentélyt jelentette — az északi oldalon a sekrestyét. A templom bejárata ettől kezdve valószínűleg a déli oldalon volt. A harmadik periódus építkezései gótikus stílusban történtek. Erre mutatnak a templom két oldalán megmaradt támpillérek, a torony támpilléreinek maradványai, de a hajó területén és az említett XVI. századi törmelékrétegben (VIII. szelvény) talált gótikus bordatöredékeik is. (XXVI. t.) A templomban és körülötte az Árpádkortól kezdve temetkeztek. A temető teljes feltárása nem történt meg, 1959 novemberében végzett utólagos leletmemtő ásatás sírjaival együtt 166 sír került napvilágra. A sírok közül a templom és a temető datálása szempontjából a következőket emeljük ki : 11. sír Férfi csontváz, 1,68 m mélyen feküdt, Ny— К irányban (48°—16°). A jó megtartású csontváz térdig bolygatatlan volt. Feje bal felé elfordult, alsó karok a medencére hajlítva. Alsó lábszárait a sekrestye építésekor kidobták. A megmaradt váz hossza 1,14 m. A csontváz körül koporsó famaradványai és koporsószögek kerültek elő. Mellékleteik : 1. bronz gyűrű a bal kézen. 12. sír A vázból csak a koponya volt felszedhető. A többi csont a 'torony alatt feküdt. (XXVIII. t. 1.) 16. sír Férfi csontváz, 2 m mélyen feküdt, Ny— К irányban (47°—15°). A rossz megtartású csontváz bolygatatlan volt, jobb alkar a gerincre hajlítva, a bal kézfej a medencében. (A sekrestyéiben.) Melléklet: 1. Mátyás király dénárja. 27. sír Férfi csontváz, 1,21 m mélyen feküdt, ÉNy—DK irányban (54°—22°). A jó megtartású csontváz koponyája hiányzott, a bal alkar a mellre, a jobb a medencére hajlítva. A megmaradt váz hossza 1,37 m. A sír a várárok fölött kerül telő (III. szelvény). Fölötte a földet erősen ledöngölték: ez a terület a belsővár falának területére esett (10. ábra, XXVIII. t. 2.) Melléklet: 1. Bronz övveretek a medence fölött, a derék magasságálban, elől és hátul. Az öv vége felé a két láb között hosszan lecsüngött, ezt is veretek díszítették. Az öv szép szíjvégben végződött. 32 Felmerülhet esetleg az a feltevés, hogy a korábban felhasznált téglákat máshonnan szállították ide, vagy — a korábbi épület ugyanott állott, mint a második. 105
