Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)
Tanulmányok – Abhandlungen - Pesovár Ferenc: Fejér megyei népi táncok. I. Alapi táncok. – Dances folkloriques du comitat de Fejér. I. Danses d’Alap. I, 1960. p. 99–145. t. XLIV–XLVIII.
zsikáltak különböző táncalkalmakon. Egyes helyeken 6 tagú, de máshol 12 tagú zenekart igényeltek, amint azt az anyagi körülmények megengedték. A zenekar vezetője Kiss Mihály volt. Bimüller György németkéri (sváb) lakos foglalkozott velük. Kb. az 1940-es évekig működtek. Kedvelték a 20-as és 30-as években működő 7 tagú sárszentmiklósi tarabura-zenekart is, (pengető hangszerek), ök rézhangszereken is muzsikáltak. A „házban" rendszerint tamburán játszottak, mert ott nem okozott nagy zajt, „tompaságot". Csak, ha valaki külön kérte, vagy a reggeli „késérők" alkalmával vették elő rézhangszereket. A lakodalmi kísérőket is fúvós hangszereken játszották. A bandát Porkoláb György vezette. A temburazenekarokat vagy azok emlékét a Duna mindkét oldalán Baranyától, Bácskától (pl. Kunszentmiklós, Nagybaracska, Sárköz) Fejér megyéig megtaláljuk. A hangszer valószínűleg délszláv közvetítéssel került az itt élő magyar parasztság, illetve cigányok használatába. Fejér megyében eddig Cecéről (cigány), Sárszentmiklósról és Perkátáról (magyar) van adatunk tamburásokra. A 40-es években fúvós és vonós hangszereken játszó magyar banda muzsikált a faluban. Jelenleg a helybeli cigányok mellett vonós hangszereken játszó magyar zenekar működik. Ha arra szükség volt, más helységből Sárbogárdról, Dunaföldvárról, Cecéről, Vajtárói hozattak muzsikusokat. Táncdallamgyűjtemény. A következőkben ismertetjük Alap hagyományos népi tánczenéjének néhány fő típusát. A dallamok részletes elemzése nem lehet a feladatunk, csak néhány megjegyzést fűzünk azokhoz. Egyes dalok, zenedarabok tánccal való kapcsolatával a „Táncok" című fejezetben már foglalkoztunk. A táncdallamok közlését a táncok ismertetésének a sorrendjében végezzük el. A dallamokat 4 csoportba osztjuk fel: 1. Kanásztánc. (1—7. sz.), 2. Ugrós és kísérő. (8—18. sz.), 3. Lassú és friss. (19— 23. sz.), 4. Leányjáték. (24—29. sz.). A dallamok gyűjtése magnetofon-felvétel segítségével történt. Egyes dallamoknak igyekeztünk minél több variánsát összegyűjteni. A sokféle változat egy bizonyos dallamtípus eleven életére utal. Az összegyűjtött anyagból csak néhány változatot mutatunk be. Ha valamelyik dallamot a funkciójában nem figyelhettünk meg, akkor megérdeklődtük, hogy az milyen tánc kísérőzenéje. Ezeknél a táncelnevezést zárójelbe tettük. Tehát a dalok csoportosítását adatgyűjtés, dallamok típusa és más vidékekről származó analógiák alapján végeztük el. A dallampéldáknál a tempót az adatközlők előadása szerint jelezzük, tehát nem minden esetben fedi a táncok valódi tempóját. A dallamok egy részét ifj. Kúti Ferenc prímás (sz. 1927) és Kovács Sándor vajtai prímás (sz. 1887) hegedülte magnetofonszalagra. Mindkettő ugyanannak 113 KODÁLY Z.—VARGYAS L., op. cit. Példatár. 43. sz. dal. 114 BARTÓK В., op. cit. 308/b számú dal. li5 Ibid. LXV. 111 Lásd a Somogyi táncokban közölt kanásztáncok dallamait; Lásd még ugyanott V ARG YAS L,, A Somogy megyei táncdallamok: című tanulmányában az 5Э/а—5Э/1 számú dalokat. 117 a környéknek a tánczenei ízlését jól ismeri. A többi dalt nagyobbrészt azok a parasztok énekelték, akiktől, a táncokat gyűjtöttük. Meg kell említenünk, hogy a paraszti énekesek az egyes dallamok szebb változatait ismerték, mint a zenész-cigányok. 1. Kanásztánc dallamok. Ezekből a sajátságos kanásztánc-ritmusú dalokból Alapon a legkedveltebb és jelenleg is a „kanászos"-tánc kísérőzenéje az 1. sz. dal és annak variánsai (2., 3. sz.). A példatárban közölt 1. sz. tánc zenéje ugyancsak ennek hangszeres előadása. Ez a dallamtípus népzenénk ősrétegébe tartozik. 113 Első változatát Bartók Béla vette fonográfhengerre a Tolna megyei Felsőireghen." 1 Többek között erre a dallamra vonatkozik az a megjegyzése: „Szerepüket illetőleg valószínű, hogy tánczenéül szolgálhattak talán, mint valamilyen kanásztánc dallamai." 115 A típus elterjedésére utal az Alapról és környékéről ismert számos változat. Az utóbbi időben azt is megfigyelhettük, hogy foxtrott kíséretére használták a bálokon. A 4. sz. hangszeres darab és annak 5., 6. számú énekelt változatai országszerte elterjedt típust képviselnek. Különösen sok variánsa él Somogyban. 11 " (Az első közlése e típusnak Bartók Béla vésztői gyűjtéséből való. 117 ) A 7. sz. hangszeres dallamot az egész magyarlakta területen, de különösen az erdélyi magyarok és románok között egyaránt ismerik. Ezzel a dallamtípussal foglalkozik Vargyas Lajos A Somogy megyei táncdallamok című tanulmányában. 118 Egy cigánybanda és egy paraszthegedűs által előadott változatát közli. 119 Ugyancsak ő az Ugor réteg a magyar népzenében című munkájában foglalkozik e dallammal. 120 Ha a jelenleg közölt vajtai dalunkat megfigyeljük, azt tapasztaljuk, hogy a második része, tehát a 3. és 4. sor az 1. sz. kanásztánc dallam 1. és 2. sorának a változata. Ez nem véletlen jelenség, hanem a környék cigányai között kialakult forma. Id. Kúti Ferenc (sz. 1899) ezt a dallamot hasonlóképpen játszotta. 2. Ugrós és kísérő dallamok. A kétféle különböző funkciót betöltő típust egy csoportban ismertetjük. Egy helyen tárgyalhatjuk őket azok azonos tempója, kíséretritmusa (esztam) és dallamtípusa miatt. A kísérő dallamokra ugróst is tudnak táncolni. Ezek között szintén megtaláljuk a régies táncdalokat. Más vidékekről ismerjük azt a jelenséget, hogy az ugrós típusnak megfelelő tánc lakodalmak alkalmával menettáncként szerepel. így például a Kalocsa környéki marsokra gondolunk. Különben — mint már tudjuk — Alapon is találkozunk műzenei eredetű marsszerű ugrós dalokkal. (Pl. Három bokor ribizli... 3. sz. tánc dallama, Ityóka, pityóka, ripityóka.) Ebbe a csoportba tartoznak a már említett béres dalok. (8—12. sz.). A legáltalánosabbak a 8. és 9. számú dallamok. A 8. számú dal első gyűjtője Bartók Béla volt a Tolna megyei Felsőiregh község117 BARTÓK В., op. cit. 303/a sz. 118 VARGYAS L., op. cit. 2172—2713, 11! » Ibid 50., 60. sz. dalok, '-' Emlékkönyv Kodály Zoltán 7». születésnapjára. (Bp. 1053) MB—«4:6. 57-63. sz. dallamok.
