Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)
Tanulmányok – Abhandlungen - Pesovár Ferenc: Fejér megyei népi táncok. I. Alapi táncok. – Dances folkloriques du comitat de Fejér. I. Danses d’Alap. I, 1960. p. 99–145. t. XLIV–XLVIII.
118 ben. 121 A 9. sz. dallam szép kvintváltó formáját ugyancsak ő vette fonográf hengerre 1906-ban a Fejér megyei Baracson.'" A 12. sz. dal a 9. hangszeres változata. A 8, 9, és 10. számú dallamok egy-egy változatát Garbacz Györgyné énekesünk egymásután szinte összefüggő egységként dalolta. Ez a tény ezeknek az ugrós tánchoz való tartozását erősíti meg. A 10. számú dalt eddig Alapon csak tőle hallottuk. A frig zárlattal végződő 11. számú dallamot csak egy adatközlő tudta. A Somogy és Tolna megyei párhuzamok alapján szintén ugrós nótának tekinthetjük. Az első változatát Bartók Béla jegyezte fel Felsőireghen. 1 '*' 1 A 13. sz. dal sok változata annak eleven életére utal. A 14. darab ugyanannak a hangszeres változata. Pásztorok, parasztok egyaránt kedvelték. Arany János „Kondorost csárda mellett. . ." kezdetű versére (Népdalok. II.) szerzett dallam giusto tempójú változata. A 15. számú nóta és annak hangszeres (16.) változata — mint a szövege is mutatja — hajnali kísérő, de ugrós táncolásra is kiválóan alkalmas. A 17. számú dallammal elsősorban lakodalmas menetet kísérnek. Ennek az ilyen jellegű használata országszerte elterjedt jelenség. A vajtai prímás kísérő kérésekor a 16. és 17. dalt felváltva játszotta. Ugyancsak lakodalmi menetdal a 18. számú nóta. Ezzel kapcsolatban az adatközlő megjegyezte: „Mikor mentünk a nászba, a templomba az esküvőre" — akkor énekelték. 3. Lassú és friss dallamok: A csárdás nóták közül csak néhányat ismertetünk. Ma már a zenészek főleg műzenei eredetű lassút és frisset játszanak. A táncok filmrevétele alkalmával népzenei tudásukból csak a 19. sz. dalra táncoltak csárdást. Ez a dal akkor lassúként szerepelt. A 20. és 21-es számú zenét szintén csárdásszerepelt. A 20. és 21. számú zenét szintén csárdásjegyeznünk, hogy az csak friss táncolására alkalmas nóta. Tolnában (Sárköz) ezt a típust ugrós jellegű (verbunk) táncok kíséretére használják. A lassút rendszerint frissként is játszhatják a zenészek. Néhány műzenei eredetű dallam csak frisshez alkalmas. Ilyen többek között a 22. és 23. számú hangszeres zenedarab. A 22. számú dalt főleg lakodalmak alkalmával muzsikálják. A 23. sz. dallamot Csípd meg bogár. .. szövegkezdettel a cigányok az egész országban ismerik. Ez már Bihari idejében kedvelt darab volt és Széchenyi István a híres magyar táncok között említi. Egy múlt század eleji kéziratos dallamgyűjteményben a „Fehér Vármegyében Közönségessen Kedvelt Magyar Tántzok 1823." között is szerepel. 124 Vargyar Lajos A Somogy megyei táncdallamok című munkájában foglalkozik e típussal. I25 Ma már csak hangszeres változatát ismerik. 4. Leányjáték dallamok. E dalok közül a 24. és 25. számú dallamokat következetesen egymásután éneklik. A 24. sz. dal számos változata közül Bartók Béla felsőireghi 12 '' és Kiss Géza kákicsi gyűjtésére utalunk.' 27 Fejér megyében, de egész Dunántúlon ez a típus általánosan kedvelt dal. Ugyanehhez kapcsolódik Alapon néhány adat szerint a 26. sz. játékdal is. A 24—29. számú dallamok változatait megtaláljuk a Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok kötetében. Röviden összefoglaltuk a legjellemzőbb tánczenei darabokat. Az egyes dallamok főleg dunántúli kedveltségét és elterjedését igyekeztünk vázolni. Megfigyelhettük, hogy a legjellemzőbb dalok egy részének első lelőhelyét Somogy, Baranya, Tolna megyékből ismerjük. A legtöbb típus ezeken a területeken a táncgyűjtések során előkerült. 128 BARTÓK В., op. cit. 173. sz. dal. Ibid. 67. sz. Ibid. 49. sz. BÖNIS F., Magyar táncgyújtemény az 1820-as évekből. Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára. (Bp. 1963) 697—732. 20. számú daliáim. VARGYAS L., op. cit. 52. sz. dal. BARTOK В., op. cit. 37. sz. dal, KISS G., op. cit. m, A táncdallamokat MARTIN GYÖRGGYEL gyűjtöttük a táncok filmrevétele idején (1958. IV. 19—21.) Később még egy alkalommal végeztem kiegészítő népzenei gyűjtést. (И9Ш. IV. 30— V. 4.) A dallamokat magnetofon segítségével rögzítettük. Azok lejegyzésénél HALMOS ISTVÁN és MARTIN GYÖRGY voltak segítségemre. A dallamokat átnézte VARGYAS LAJOS. A magnetofonfelvételek és a lejegyzett dallamok az István Király Múzeum Adattárában találhatók meg.
