Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)

Tanulmányok – Abhandlungen - Pesovár Ferenc: Fejér megyei népi táncok. I. Alapi táncok. – Dances folkloriques du comitat de Fejér. I. Danses d’Alap. I, 1960. p. 99–145. t. XLIV–XLVIII.

112 tette, létrehozta a polgárosodás előfeltételeit. Az első világháború mozgalmassága és annak következményei, sok minden vonatkozásban még erőteljesebben hozzájárultak a parasztság körében a polgárosult, racionalista élet kialakításához. Ez a paraszti élet számos hagyományos megnyilvánulását, így a néptáncot is megsemmisítette. Meg kell említenünk, hogy mindig voltak zártabb közösségek, ahol ez az átalakulás később indult meg. A körülményeknek megfelelően a íalvak polgárosodása egyes vidékeken belül is, különböző időben jött létre. Ez a változás Dunántúl északi í észén volt a legerősebb. Alap hagyományos népi kultúrájában szintén az első világháború hozta a legnagyobb törést. A régi közösségi élet a hagyományos paraszti táncok életének az idejét megnyújtotta, sőt fejlesztette azokat, új típusokat hozott létre. A mai idős generáció fiatal korában már kedveltek voltak a XIX. századi polgári társastáncok. Ők a polkát egyenrangú táncként említik a csárdással és ugróssal. Ezekre a táncokra — amelyet ma már a fiatalok nem ismernek — az etnikus táncokhoz hasonlóan, mint fiatalkoruk kedves emlékeire gondolnak vissza. A hagyományos táncok szerepét ezek már csökkentették. Előhírnökei voltak a népi tánckultúra változásainak. A divatáramlatok a civilizáció fokozottabb megjelenésével közvetlenebbül, erőteljesebben hatottak. Az első háború után kezdtek elterjedni az újabb divattáncok (pl. one stepp). Szükségszerűen megjelentek a falu életében a tánciskolák. Az új táncok kiszorították az etnikus és az akkor már divatja múlt polgári táncokat egyaránt. Ettől kezdve bizonyos időeltolódással a városokban megjelenő új táncok jutnak a falura. A hagyományos táncok közül már csak a csárdás él elszürkült formájában. 3. A TÁNC ÉLETE A tánc közösségi életben való szerepének a megismeréséhez hosszú kutatómunka szükséges. Ez a munka rendkívül nehéz, ha az egy pusztulófélben lévő tánckincs életére s annak funkciójának a vizsgálatára irányul. Ilyenkor elsősorban csak a visszaemlékezésekre támaszkodhatunk. A következőkben röviden összefoglaljuk Alap község és a környékbeli puszták táncéletét. Meg kell említenünk, hogy az itt leírt jelenségek az első világháború előtti és utáni időkre vonatkoznak, (kb. a századforduló idejétől a 20-as évek közepéig), amikor még a hagyományos paraszti táncok élete eleven volt. Ettől az időtől kezdve szűntek meg, szürkültek el a a régi közösségi élet szokásai, a viselet átalakulása, változása és a kivetkőzés is ekkor indult meg. A tánc rendezésének, a tánc alkalmainak és azokban való viselkedésnek, helyi körülményektől függő mozzanatai vannak. Csak röviden említjük meg azokat az általános jelenségeket, amelyeket az ország más területére vonatkozó hasonló leírásokból már részletesen ismerünk. Táncalkalmak. A tánc megnyilvánulásának alkalmaival kapcsolatban itt Alapon különböző gazdasági, társadalmi és települési viszonyok között élő csoportokat kell megvizsgálnunk. Az egyik csoport a faiun élő birtokos parasztság, akik nagyobbrészt valamikor szintén cselédek voltak, továbbá az állandó jelleggel letelepült zsellérek, akiknek egy része a pusztákról húzódott be a faluba jobb életkörülmény kialakításának a reményében. A másik csoportba tartoznak, az állandóan vándorló s összetételüket állandóan változtató, de azonos életkörülményeik miatt, azonos kultulális színt képviselő béresek. A falusiak is időnként a környék pusztáira jártak dolgozni. (Felsőalap puszta. aiscszentiváni puszták, Mindszentpuszta, stb.) A pásztorok különálló réteget alkottak, akik hagyományos táncos összejöveteleiket külön tartották. (Sárbogárdi Szent Mihály napi mulatságok, vásárok, kocsmai találkozások stb.) A falusiak és a pusztaiak táncalkalmai között nem ve 11 nagy különbség. A pusztákon a tánc — a körülmények adta lehetőségek miatt. — sokkal spontánabb és egyszerűbb keretek között zajlott le. Amíg ,i pusztákén a csclédházak előtti térség, vagy télen a nagy, általában négy családhoz tartozó konyhák voltak a táncok helyei, addig a. faluban a táncmulatságok elsősorban a kocsmákhoz kapcsolódtak. Már 19(í()-as évek elején (5—7 kocsma volt a falu különböző pontjain. Ezek közül a nagvobb helyiságskkel rendelkezők, továbbá a kecsmaudvarok szolgáltak a „báldok" színhelyéül. Ezekben vasárnap délután zene volt, ha más nem, egy „hermonika" a mulatozó vendégek szórakoztatására. A kocsmárosnak érdeke volt a muzsika, mert ennek segítségével nagyobb forgalmat bonyolított le. A kocsma tánc szempontjából betöltött szerepére jellemző, hogy a lakodalom egy része, a délutáni tánc is itt zajlott le. A tárgyalt időszakra vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy itt is, mint más vidékeken, nagyon kevés megrendezett bál volt. 3—4 jeles napokhoz fűződő, evenként ismétlődő táncmulatságot tartottak. Ezek a következők voltak: karácsonyi, húsvéti, pünkösdi és az Imre napi (búcsú napja) bálok. Fokozatosan a megrendezett táncok napjai is kibővültek. Jelentősebb táncalkalmak voltak az úgynevezett „szabad muzsikák", a vasárnap délutáni bálok. Ezek a kötetlen, spontán táncok nemcsak a kocsmákban, hanem az egyes házak tágas udvarain zajlottak le. Előfordult az is, hogy valamelyik zenész udvarán táncoltak, mert a zenekar tagjai éppen ott tartották a próbájukat. Vasárnap délután, litánia végeztével, felzendült valahol a zene és a fiatalság arra tódult, amerre az hallatszott. Sok esetben a falu végén muzsikáltak valamelyik házban. A leányok megálltak az utcán és várták, hogy a legények „elbújják őket táncolni", akkor nem mertek még egyedül a iánc helyén megjelenni. A legények kimentek a kapu elé, hívták, csalogatták a lányokat, megfogták a kezüket, és behúzták őket az udvarra, „úgy erőszak formán, mert akkor még nagyon szégyelltek bemenni". így Ifkczatcsan bekerültek a tánchelyre. Jó idő esetén minden vasárnap volt ilyen tánc a kocsmában, vagy valamelyik udvaron. Estefelé, mikor már besetétedett, eljöttek az anyák a lányokért és hazakísérték őket. Ezeken a kocsmai muzsikákon vagy táncokon