Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)
Tanulmányok – Abhandlungen - Pesovár Ferenc: Fejér megyei népi táncok. I. Alapi táncok. – Dances folkloriques du comitat de Fejér. I. Danses d’Alap. I, 1960. p. 99–145. t. XLIV–XLVIII.
ili Egyéb táncok Ebben a csoportban ismertetünk egy valószínűleg leánytáncból kialakult, leegyszerűsödött játékot, valamint egy ma is kedvelt, elevenen élő fallikus jellegű állatutánzó táncot. Leánytánc. Ezt a táncos játékot, amely valószínűleg a még múlt században országosan elterjedt tavaszi táncokkal hozható kapcsolatba, ma már csak az idősebb asszonyok ismerik, de ők is csak gyermekkorukban táncolták azt. Dallamának és szövegének a variációi Dunátúlon, különösen annak déli részén ismertek. 95 Ennek a játéknak a helye elsősorban az iskolaudvar, tanyákon pedig a cselédházak előtti térség volt. A szép dallal kísért tánc igen egyszerű formákból, lépésekből áll. Volt egy lassú része, amelyhez az Éva szívem, Éva... szövegkezdetű dalt énekelték (24. sz. dfil), miközben köralakban kézfogással egy lassú lépéssel körbe haladtak. Középen egy pár a lassúból ismert csárdáslépést táncolta. (Mutívumtár: 1., 5. sz. mot.: 6. sz. tánc első része.) Majd átváltottak egy valamivel gyorsabb tempójú énekbe („Gyere be rózsám, gyere be"... 25. sz. dallam). Ezalatt nagyobb léptekkel frissebben folytatták az igen egyszerű, de hangulatában megkapó táncot. (Motívumtár: 2., 6. sz. motívum; 6. sz tánc második része.) Miután befejezték az éneket, „Kusti ki kormos, gyere be lucskos" kiáltásra a kör közepén táncolók közül az egyik lány kiszaladt és helyette egy általa kiválasztott másik lány lépett a körbe. Ismertek a játéknak egy olyan változatát is, hogy mielőtt a körbe ment volna a kiválasztott lány, a kör közepén álló elénekelte a „Kis kacsa fürdik fekete tóba ...." szövegkezdetű dalt. (26—29. sz. dalok.) Ez a több dallamból és koreográfiai tételből álló, egykor elevenen élő játék a Somogyból is ismert, több részből álló, tavaszi leány táncokra, játékokra emlékeztet. 96 A lassú részének a tempója kb. 138—144. A gyorsabb részé: kb. 200. Ez a táncos játék Fejér megye területén még pár évtizeddel azelőtt ismert és kedvelt lehetett. 97 Meg kell jegyeznünk azt, hogy más vidékek táncalkalmain (Somogy, Tolna megyék egyes falvaiban) még ma is gyakran előforduló női körtáncokra Alapon már a legidősebb asszonyok sem emlékeznek. Tücsöktánc. E .fallikus jellegű állatok párzását utánzó táncot a férfiak maguk között járták, főleg kocsmai mulatságokon. A tánc menetét a következőképpen beszélik el. „Ez a tücsöktánc, ez nagyon pikáncs tánc. Két férfi összeáll, elkezdenek bokáznyi, 95 MNT. I. Gyermekjátékok. (Bp. 1951); ANDRÁSFAL VY В., op. cit. említi a pusztai leányok párválasztó« játékát. 96 „Kocsikala", „Hapapája", „Hajabokázó", „Hajabuka". Ezeket Somogyban, vasárnap délután a nagylányok játszották, táncolták a megszokott karikázó helyeiken. Lásd: MARTIN GY.,—PESOVÁR E., Karikázó. (Somogyi táncok. ЮТ.) '•'- . 97 CSANÁDI I., Zámolyi parasztdalok. Fehérvár 2 (H96I3) Ш. Ég a szívem, Éva...; Pázmánd: Sárközi Zaigmondné (H8S9ben 5№ éves). Saját gyűjtés.; Előszállás: énekelte Juhász József (lSSe-ban 94 evés). Saját gyűjtés. 98 Ulicza János (sz. 1808) adatközlése.; Idegen jellegű dallama BARTÖK В., vésztői gyűjtésével mutat rokonságot. (BARTÓK В., Magyar Népdal Bp. 1924 267. sz. dal.); akkor aztán letérdepülnek, ekkor lehasalnak a földre s akkor az egyik lefekszik a földre, a másik fölmegy a hátára." A tánc dallamának a szövege a következő: „Emse tücsök, kantücsök Mind a kettő nagy (jó) tücsök Egymás hátán mászkálnak Sok kis (apró) tücsköt csinálnak." 9 " A nők általában e tánc alatt nem voltak jelen. „Olyan emberek, akik jó be voltak szilva, huncut emberek, ezek, amikor a nőszemélyzet elment, ezzel foglalkoztak. Lehasalt a földre, aztán ahányszor mondták („sok apró tücsköt csinálnak"), annyit lendített magán a földön hassal." 99 Régebben aratóbandák kedvelt szórakozása volt a tücsöktánc. „Aratóbandák szokták csinálnyi. Esős időszak hogyha volt aratási időszakban, ugye, akkor volt az istálló, ahol aludtak, aztán bementek az esős időbe, mindenféle marhaságot ezek a fiatalok kitaláltak. Ezt is akkor csinálták" — emlékszik vissza az egyik adatközlő. 100 \ Ez a tánc nem kikristályosodott motívumokból épül fel, hanem játékos, pantomim jellegű mozdulatokból áll. Elnevezés nyilvánvalóan a szövegéből ered. Ma is kedvelt e tánc a mulatozó legények és férfiak körében. Miután összefoglaltuk és elemeztük Alap község táncait, megállapíthatjuk, hogy ezek is belehelyezhetek az eddig megismert, nagyjából azonos törvények és fejlődési körülmények között kialakult dunántúli tánctípusok közé. Ez a megállapítás feltehetően Fejér megye többi részén megtalálható táncokra is vonatkozik. Egyes nagyobb táncdialektusok és azokon belül kisebb egységek táncait a formai, zenei és tartalmi vizsgálat mellett, az egyes típusok megléte vagy hiánya alapján határozhatjuk meg. Dunántúl táncaira jellemző három alapvető típust — ha már töredékeiben is, (pl. leánytánc) — itt megtaláljuk. Ezt az eddig Dunántúl több megyéjére kiterjesztett nagy táncdialektust az ország más tájainak tánckincsétől a pásztortáncnak, vagy ahogy itt nevezik, a kanásztáncnak a paraszti táncra való erős hatása választja el. 101 Más férfitáncot, így a történeti verbunk jegyeit magánviselő típust Alapon nem ismerik, sőt az idősebbek visszaemlékezései sem utalnak annak egykori életére. A hagyományos táncok eleven élete Alapon az 1920-as évek elején szűnt meg. Az ok — mint Dunántúl többi részén is — a parasztság korai polgárosodása volt. A múlt század második fele, amely a parasztság egy részének a gazdasági felemelkedését és a népművészet, így a paraszti tánckultűra kivirágzását segíUgyanezzel a szöveggel ugyanerre a dallamra táncolják örlszentpéteren a fallikus mozsártáncokat. (NIF. 36®.) PESOVAR E. gyűjtése. Vas és Zala megye területéről fallikus jellegű söprűtáncok kerültek elő. Nagyvázsonyban (Veszprém m.) pedig nyulak párzását utánzó nyúltáncot ismernek. PESOVAR E. szóbeli közlése. 99 Fekti József (sz. юта) adatközlése. 100 Fekti Józsefné (sz.. 1ВОЗ) adatközlése. 101 Az eddigi gyűjtések és megfigyelések alapján megállapíthatjuk, hogy a Duna menti, bácskai és Kalocsa környéki táncok szintén a dunántúli táncdialektushoz tartoznak. A számos megegyező vonás közül utalunk a mozgásmódjában, ritmika jában és dallamában kanásztáncszerű marsokra. Ezeknek rendszerezése és elemzése még elkövetkező feladatot jelent.
