Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)

Tanulmányok – Abhandlungen - Pesovár Ferenc: Fejér megyei népi táncok. I. Alapi táncok. – Dances folkloriques du comitat de Fejér. I. Danses d’Alap. I, 1960. p. 99–145. t. XLIV–XLVIII.

107 a férfiak asztali mulatságához kapcsolták.»

1 Az egyik idős előszállási férfi a cigányok előtti magános férfitáncot és a hozzákapcsolódó dallamokat mulatónak nevezte. A következőképpen beszél a táncról: „Ha rendes bál volt, a cigányokkal mulatót húzattak, mulc.tót táncoltak. Csak férfiak táncolták. Mikor nem táncoltak nővel, azt mulatónak nevezték. Nem fogództak össze, csak csattogtattak. Ezt is mondták verbunknak. Abból az időből maradt, mikor kötéllel fogták a katonát. Mentek azok a .... verbunkoltak. Aki ivott a borukból, azt elvitték katonának. A mulató és a verbunk az egy. Ha valaki külön akarta parancsolni azt a mulatót, akkor azt muzsikáltatta: „Csóri kanász mit főztél."

52 Az elmondottakból és a zenére való utalásból látjuk azt, hogy valószínűleg a még ma is élő ugrós típusra gondolt, ö a kanásznótát és az Alapon általában ugrósnak nevezett dallamokat egyformán mulatónak nevezte. Nála is — miként Somogyból ismerjük — a verbunk, mint táncelnevezés hozzátapadt ehhez a tánctípushoz.

3

' Alapon és környékén a sokkal kifejezőbb nevet, az ugróst használják. Az még tisztázandó kérdés, hogy a történeti verbunk nem színeződhetett-e a pásztortáncok mozgáskincsével. A táncnak még a következő elnevezései fordulnak elő: Nagykarácsonyban nagyugrósnak,

54 SeregélyesSzőlőhegyen ugrálónak,

55 Mezőkomáromban kopogóvak.,

56 Mezőfalván

57 és Sztálinváros-Óvárosban

58 bérektáncnak is mondják. Az utóbbi elnevezést nyilvánvalóan a hozzákapcsolódó zenék szövege miatt kapta. A legközismertebb ugrós dallamok szövegében a cselédek, béresek sorsa, életkörülménye, munkája, nyomorúsága szerepel. (Lásd a Tánczene című fejezetben a 8—11. sz. dalok szövegét.) Azt megállapíthatjuk, hogy ezek a táncok a volt pusztai cselédeknél a legismertebbek. Ezek között tanulmányozhatjuk legjobban az ugrós tánctípust, továbbá azokban a falvakban, amelyek — mint Alap község is, — cseléd rétegből kialakult települések. A hagyományőrzés oka a pusztai béresek elzárt élete volt. A pásztorokkal ők érintkezhettek legjobban, meg tudták figyelni azok mulatságait és kölcsönhatással voltak egvmás táncaira.

59 Ha az Alapon táncolt ugrós motívumkincsét megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hoey a kanásztánc mozgásanyagával teljesen megegyezik. Aki a kanászost ismeri, annak a motívumait táncolja az ugrósban is. ..amikor a bottáncot járja, mintha az ugróst járná".

90 De az ugróssal szemben a kanászost az eszközök adta lehetőségek — amelyekhez az egyes mozgásoknak alkalmazkodni kell — színesebbé, gazdagabbá és virtuózabbá teszik. Ugyanannak a tánctípusnak a kanászos az eszközzel járt, az ugrós pedig az eszköz nélküli 51 Saját megfigyelésem az 1959-es madocsai gyűjtőút alkalmával. Lásd a madocsai filmet. Azokra a dallamokra táncolják, amelyeket asztali mulatságkor „tusiként" húznak a zenészek. Ezek régies táncdallamok. 52 Juhász József (lí№-ban Ш éves) nagy karácsonyi születésű, jelenleg Előszálláson lakó' pásztorcsaládból származó férfi adatközlése. 5:! Lásd Somogyi táncok: A kanásztánc. 68>—70. 54 Juhász József adatközlése. 55 ÁSÓ I. gyűjtése. (IKMA. 5'7i. 3. ii956). Dallama: „Három bokor ribizli...." és „Elszaladt az elszaladt a pörge tehén..." szövegkezdetű nóták. Férfitánc. 56 MOLNÁR L, op. cit. 401. 57 THURZÖ G., Fejér megye tánchagyománya. (IKMA. 57. 8.) változata. Az ugrósnak — a már említett előszállási adat alapján is feltételezhetjük, — a századforduló idején férfitánc formája is általános lehetett. Somogyban,

61 Tolnában,

62 sőt Fejér megyében MezőkomáromЬоГ

3 szintén ismerjük e tánctípusnak férfi táncként való előfordulását. A kanászos-tánc és az ugrós közötti kapcsolat a somogyi kanásztánc és a verbunk

3 közötti viszonyhoz hasonlít.

64 Megfigyelhetjük a Mezőkomáromból közölt anyagban is, hogy ugyanaz âz adatközlő a bot fölött járt kanásztánc eszköz nélküli férfitánc és páros változatát is tudja.

65 Sőt a kanásztánc dallamai között a jellegzetes kanásznóta típus mellett az Alapon kedvelt ugrós zenét is megtaláljuk. Ezek az adatok mind a kanásztánc és az ugrós azonosságát támasztják alá. Amennyiben a kanásztáncból alakult ki az ugrós, akkor a pusztai cselédek, béresek voltak a közvetítők a parasztság felé. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a pásztorokkal ők érintkezhettek legjobban, a legkedveltebb ugrós dalok szövegében a béresek szerepelnek és jelenleg is a legelevenebben ezek utódai között él e tánctípus. Az ugrósnak Alapon a következő típusait ismerjük: a) páros ugrós, b) négyes ugrós, c) csoportos ugrós. Mint magános férfitáncot csak kivételes esetekben táncolják. Ha valaki Alapon egyedül táncol, annak táncát már „kanászosfélének" nevezik. Az ugrós összefogódzási módjai a következők: a páros típusnál laza jobb kézfogással szemben állnak egymással, a nő a bal kezét a csípőjére teszi, míg a férfi vagy hátul a derekára helyezi, vagy pedig szabadon hagyja a teste mellett. (XLV. tábla 2. kép; XLVI. tábla. 1. kép.) A táncot így egyhelyben vagy pedig körbe haladva járják. A párok néha elengedik egymás kezét és akkor úgy táncolnak tovább. A négyes típusnál két férfi és két nő keresztezett jobb kézfogással kapaszkodik össze. Ilyenkor a táncot szintén körbe haladva járják. (XLVI. tábla 2—3. kép.) Csoportos tánc esetén kézfogással körben álltak és esetleg a kör közepén is táncolt egy pár. Az ugrós-tánc zenéje néhány 6, 7, 11 szótagú régies táncdal, de marsszerű népies műdalokra is táncolják. A szövegkezdetük ezeknek: „Három bokor ribizli", (Lásd a 3. sz. tánc dallamát), „Ityóka, pityóka, ripityóka", „Huszonegy, huszonkettő, huszonhárom". Ma a „Bé^es vagyok, béres" szövegkezdetú régies táncdal mellett az utóbbiak a legkedveltebbek. Van egy kedvelt 12 szótagszámú ugrós daluk, amely a népzenénk műzenei eredetű csoportjába tartozik és a szövege pásztoréletről szól. (13. sz. dal.) Ezt a dalt a már említett idős előszállási férfi „kanászfélének", „mulató" nótának nevezte.

66 Ugyanezt vette Molnár István Kitöltött kérdőívek alapján összeállított áttekintés. M JAKAB I., op. cit. 124., Ш—128. 59 С. f. Somogyi táncok: A kanásztánc. 68'—70. № Fekti József (sz. 1902) adatközlése. 61 Klasszikus területe Somogyban e típus férfitánc (verbunk) formájának a Zselicség. (Saját megfigyelésem.) Lásd Somogyi Táncok: 3., 4., S„ 6. sz. táncokat. 62 Lásd az ozorai, madocsai, bogyiszlói, sárpilisi filmeket.: SZENTPÁL O., Op. Cit. 20—27., 30—36. 63 MOLNÁR I,, op. cit. 401. „kopogó"-tánc. 64 Somogyi Táncok: A kanásztánc. 38^№ MOLNÁR L, op. cit. 2№., 401., 4017'. m Juhász József (1915'8-ban. 94 éves) előszállási lakos adatközlése.