Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)
Tanulmányok – Abhandlungen - Pesovár Ferenc: Fejér megyei népi táncok. I. Alapi táncok. – Dances folkloriques du comitat de Fejér. I. Danses d’Alap. I, 1960. p. 99–145. t. XLIV–XLVIII.
108 a mezőkomáromi „kopogó" és „csárdás" kísérő zenéjeként fonográf hengerre.'" Tudjuk, hogy Tolnában és Baranyában is ehhez a tánctípushoz járul ez a dallam."' 4 A délebbre eső megyékre vonatkozóan meg kell jegyeznünk (Somogy, Baranya, Tolna megyék), hogy a kanásztáncot ott is mindig kanásznóta típus kísérte. Hasonlóan az ugrós jellegű táncokhoz szintén népzenénk legrégibb rétegéhez tartozó giusto tempójú dalok járultak. Azt megfigyelhettük az említett megyékbon, hogy kanásztánc dallamra ugrós típusú ,,verbunk" táncokat jártak, de megfordítva, ugrós vagy „verbunk" zenét ritkán játszottak a kanásztánchoz. A táncokat kísérő zene területén szintén megtaláljuk a két típus közötti kapcsolatot. Megegyeznek abban is, hogy a tempójuk nagyjából egyenlő. Alapon kb. 120 az ugrós és a kanászos zenéjénél-; a tempója. Az ugrósnak a kíséretritmusa szintén esztam. Az ugrós-tánc motívumkincsére ugyanazok a mozgasmedok és ritmusképletek jellemzők, mint. amelyeket a kanászos-tánccal kapcsolatban említettünk meg. Viszont ezek a kanásztánc mozgásainál sokkal zártabbak. Alapról külön férfi és női ugrós motívumokat ismerünk. (Lásd a motívumtárat.) A motívum második tagjának a J l ritmusa néhány esetben kicsi mozgásokkal tizenhatodokra aprózódik. (Pl. Motivumtár 29., 30. sz. motívumai.) A sarkon, féltalpon szökdelő mozgások az ugrósra is jellemzők. Ezek a sarokraállások a Tolna megyei „cinöge" táncokban is gyakoriak. Meg kell említenünk egy bizonyos kopogó mozgást, amelynek a ritmusát a szemben álló táncospárok ellentétes módon járják. Az egyik J J }~1 J a másik pedig J J J J J ritmusban táncolja és így érdekes ritmusjáték jön létre."" A közölt két változat és megfigyeléseink alapján az ugrós-tánc főbb szerkesztési elveit a következőkben foglaljuk össze: egy szakaszon belül heteropódikus sorszerkesztés a jellemző, a sorok a kanászoshoz hasonló félzárlattal, emellett álzárlattal és cezúrával határolódnak. A 2. sz. tánc férfi része három sorból áll (1—2; 3—4; 5—16 motívumok). Az első cezúrával, a második álzárlattal végződik. A nő tánca egy teljes szakaszt kitöltő motívumsorból tevődik össze. A 3. sz. tánc férfi folyamata négy motívumsorból, a nőé két motívumsorból áll. (Férfi: 1; 2—9; 10—16; 17—19. Nő: 1—10; 11—18. motívumok). A férfi táncában az első és a második sor félzárlattal, a harmadik álzárlattal fejeződik be, a nő két motívumsorát pedig cezúra választja el egymástól. A határozottabb tagolásra való törekvés a férfiak táncában figyelhető meg. A 3. sz. táncot ugyanaz a férfi táncolta, aki a kanászost (1. sz. tánc). A két táncfolyamat motívumkincsének, szerkesz" MOLNÁR I.. op. cil. 402. oldalon közölt dallam. ,;> ' Püspökbogárd. Szebény.: Bálára vonatkozóan lásd: MNT III/B 181. '"' Lásd az alapi táncfilmen a 11. sz. táncot. (Motívumtár: 31.. ?2. mot.) •' Ugyanilyen módon játsszák Madocsán az üvegcsárdást. (Salát megfigyelésem.) A tánc dallama is megegyezik. Lásd még Somogyi táncok: 1«. sz. tánc. a ..rezgő" dallamát. •' A zenész 'igányok düvő kifejezéssel jelölik azt a kontraritmust, amikor a kontra és a brácsa 2—2 negyedhangot egy vonóhúzással köt össze, és a második negyedet hangsúlyozza, a bőgő pedig az első negyedet hangsúlyozza. Az üvegcsárdás esetében két-két nyolcadot köt össze egy vonchúzás.sal a kontrás (gyors-düvő). Lásd: VOLL Y L, op. cit. 24—26. С. f. MARTIN GY. — PESOVÄR E., op. cit. 430—436. tési elveinek (ugyanaz a félzárlat formálás) összevetése szembeötlően bizonyítja a két tánctípus rokonságát. A motívumoknak következő ritmusképletei fordúlnak elő: J J ; j'~]_J í J J. J J ; J J Л J ; J J J J J cs J J J J ' ~J ~) A negyedik ritmus a leggyakoribb a táncban. A tánc zenéjének a kíséretritmusa: esztam. A zene tempója: 120—126. Az eddigiek alapján foglaljuk össze az ugróstáncot: Az ugrós mérsékelt tempójú, régies vagy marsszerű dalokra táncolt kötetlen szerkezetű párostánc, amelynek négyes vagy csoportos változatai is gyakoriak. Mozgáskincsében és annak ritmikájában a kanászos-tánccal mutat rokonságot. Valószínűleg régen férfiszóló formáját szintén ismerték. Ü v e g с sárd á s. A kanászos és az ugrós tánccal kapcsolatban kell megemlítenünk az üvegcsárdást is. Zenéje egy idegen jellegű hangszeres dallamtípus (Lásd. 4. sz. tánc dallamát), amelynek előadásánál a nagybőgő húrjait egy üveggel szorítják le és ütögetéssel szólaltatják meg. " A táncot ketten járják, (férfi nővel, vagy két nő) egy földre rakott üveg körül, de esetleg a fejükre is tesznek üveget; az asszonyok <i fejkendőre, a férfiak pedig a kalapjuk közepére helyezik azt. (XLVII. tábla 1. kép.) A tánc mozgáskincsét a zene „düvő" kísérete meghatározza. 71 A mozgások alapegysége nyolcad értékű (Motívumtár: 17—21. sz. motívumok). Ilyen nyolcad értékű lépésekkel cserélgetnek helyet az üveg körül. (4. sz. tánc.) A táncfolyamat tagolásában elsőrendű szerepet töltenek be г keregográfiai viszonylatok: az egymást váltó helyben táncolások és helycserék. (Lásd 4. sz. tánc.) Ezeken belül a dinamikai (dobogó) variálással létrehozott bizonytalan vagy zenei kadenciával egybeeső félzárlatok is számottevő tagoló tényezők, hogy a dinamikai fokozás sor terjedelművé bővül. A tánc heteropódikus sorokból tevődik össze. A zene tempója: kb. 116. Az üvegcsárdásnak elsősorban bemutató jellege van. Miként fent leírtuk, ugyanolyan formában, ugyanarra a zenére járják a táncot Előszálláson" és a Tolna megyei Madocsán. :1 Az utóbb említett helyen a kanászos tánchoz, illetve az ugróshoz való kapcsolódása sokkal nyilvánvalóbb. Ott gyakori a táncban a J ritmus és ritkán térnek át a gyors-düvő hatására nyolcados mozgásokra. A Somogy és Tolna megyei kutatások alapján tudjuk, hogy az üveg körül táncolt kanásztánc, verbunk, illetve ugrós igen gyakori. 74 Alapról is van arra adatunk, hogy az üveg körül járt táncot kanászosnak nevezték. 7 ' A táncnak ezt a formáját a Fejér megye más falvaiban szintén : Ferenczi István (sz. 19"0) előszállási lakos adatközlése. Az üvegcsárdás idegen jellegű dallamát a következő szöveggel énekelték: ..Varga, varga, suszter varga. Leesett a cipőm talpa. Tutyi kell, tutyi kell Tutyi mellé, tutyi mellé kapca kell, kapca kell." :l Lásd a m.adocsai táncfilm 9. sz. táncát. 1 SZENTPÁL O., op. cit. — KATONA L, op. cit. — Lásd a bátai filmet (NIF. 76.); Somogyi táncok: A kanásztánc с fejezet. Ibid. 24. sz. tánc. ' Id. Kúti Ferenc (sz. 1899) zenész-cigány említette, hogy a kocsmában üveg körül járták a kanászost.
