Pluhár Zsuzsanna - Gosztola Beáta - Szabó Dóra: Fűszerelem. Fűszereink egykor és ma - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 59. (Székesfehérvár, 2016)
Szabó Dóra: Ízelítő a fűszerek történtéből
A Fűszerelem című kiállítás megnyitója (Krizsány Anna, Pluhár Zsuzsanna és Szabó Dóra) Szabó Dóra ÍZELÍTŐ A FŰSZEREK TÖRTÉNETÉBŐL A kezdetek Az alapanyagok ízesítése szinte egyidős az ételek főzéssel történő elkészítésével, a civilizáció kialakulásával. Ennek megjelenése pedig a legnagyobb felfedezéshez, a tűz használatának megtanulásához köthető. Fűszereket már az újkőkorszakban is használtak, a bronzkorban pedig már ismerték a sör ma is elterjedt ízesítési módjait is, amelyeket a fennmaradt történelmi emlékek örökítenek meg. Az ókori Egyiptomban jelentős mértékben használtak fűszereket étkezési, élvezeti és szakrális célokra egyaránt. A birodalom fennállásának idején, a fokozott fűszerhasználatnak is köszönhető a kereskedelem Kelet és Nyugat között. A legkeresettebb fűszerek a koriander, édeskömény, boróka, római kömény, fokhagyma és a kakukkfű voltak. A történelmi források alapján Mezopotámiában is számos fűszernövényt használtak. Az Assurbanipal király uralkodása idejéből fennmaradt lista kakukkfüvet, szezámot, kardamomot, sáfrányt, mákot, római köményt, fokhagymát, ánizst, koriandert, kaprot és mirhát tartalmazott. II. Merodach-Baladan király idejében pedig 64 féle fűszernövényt termesztettek a babiloni királyi kertben. Az ókori görögök is számos fűszert használtak, a leggyakoribbak a bors, kasszia, fahéj, gyömbér, kömény, mák, édeskömény, koriander, petrezselyem és majoránna voltak. Fontos szerepet töltöttek be a gyógyászatban is. Számos fűszer szerepel Dioszkoridész, 9
