Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Dávidné Horváth Enikő: A Szent István Gyógyszertár története. Székesfehérvár negyedik gyógyszertára és annak gyógyszerészei

Schönviezner helyzete de facto és szimbolikusan is határhelyzet lehetett a korszakban. A Belváros határán élt és dolgozott, de a város legműveltebb emberei közé tartozott. A Szent István patika a felsővárosi, így elsősorban mezőgazdasági munkákból élő és paraszti életformát folytató fehérvári népesség gyógyszertára volt. A mindössze négy fős helyi patikustársadalmon belül nyilvánvalóan ő számított a legkevésbé kedvező helyzetű személynek, a képzeletbeli városi gyógyszerész hierarchián legalul kapott helyet. Helyzetét nyilván az sem könnyítette, hogy ő maga és felesége is homo novus, új ember volt a városban. Ez még akkor is elképzelhető, ha tudjuk, apja a jó nevű Fekete Sas gyógyszertárban dolgozott. Schönviezner szorgalmas és szerény ember lehetett, aki legfontosabb feladatának a Szent István Gyógyszertár jövőjének biztosítását tekintette.

2.4 Pásztori Sándor patikája 1874-1913.

2.4.1 Származása, neveltetése

Schönviezner Ferenc Titteldorf Franciskával kötött házasságából közös gyermek nem született, ezért a tulajdonos 1874-ben mostohafiára, Kietreiber Sándorra46,47 hagyta a patikát. Pásztori Sándor 1874-től 1913-ig, közel 40 évig vezette a gyógyszertárat.

Pásztori Sándor (1838. augusztus 12. - 1913. február 25.) Kietreiber Sándor néven született 1838-ban Tatán, egy helyi molnármester, Kietreiber Antal46 47 48'49 és a szintén molnár családból50 51 52 származó Titteldorf Franciska gyermekeként. 1846-ban, amikor mostohaapja „felnyitotta fehérvári patikáját, Kietreiber Sándor kilenc éves volt. Diákéveiről, tanulmányairól semmit nem tudunk. Nevét 23 évesen, 1861-ben változtatta „Pásztori ”-ra.51,52 Valószínűleg diplomaszerzését követően,53 az 1860-as évektől nevelőapja mellett dolgozott a patikában.

46 Az 1873-as Gyógyszerész Naptárban patikatulajdonosként még „Schönvisner Ferenc” neve szerepel, az 1874-esben már Pásztory József a tulajdonos. A József keresztnév minden bizonnyal a naptár tévedése. A vezetéknév írására vonatkozóan lásd a 6. lábjegyzetet.

47 A tulajdonosváltozásnak a város tanácsülési jegyzőkönyveiben nincs nyoma. A személyhez kapcsolódó patikajog egyenes ágon történő átörökítése a kötelező helytartótanácsi és városi jóváhagyás mellett valószínűleg problémamentesen történhetett meg.

48 Pásztory Tibor a Kietreiberek legrégebbi felmenőjeként az óbudai „Küthreiber Antal budai dunai vízimalom tulajdonost” nevezi meg. Küthreiber Antal 1785-ben megvette a II. József által feloszlatott trinitárius szerzetesrend ún. kiscelli templomának főoltárát, és azt az óbudai plébániatemplomnak adományozta.

49 Az Óbudai Szt. Péter és Pál plébániatemplom honlapján neve „Kühteiber Antal"-ként szerepel.

50 Titteldorf Franciska édesapja Titteldorf Rupert tata-tóvárosi molnármester, anyja Gerber Anna volt.

51 SZIKM/H/10/87.9. 194. (Az 1861.10.11.-én kelt névváltoztatási kérelem 1927-es másolata.)

52 A kuh (die Kuh) szó német nyelven a tehenet jelöli, a treiben kifejezés az űzni, terelni igének felel meg. A Kietreiber név tehénpásztort jelentett, ennek a magyarosított változata lett a Pásztori név.

53 Kb. az 1860-as évektől.

85