Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)
Dávidné Horváth Enikő: A Szent István Gyógyszertár története. Székesfehérvár negyedik gyógyszertára és annak gyógyszerészei
sak, sem a város nem támogatta, „minthogy jelenleg sem forognak fen(n) ollyan okok, mik az idézett végzések változtatását maguk után vonhatnák"A gyógyszertárat kifejezetten a Felsőváros kiszolgálására engedélyezték, és a „beljebb költözést" a város részéről nem támogatták. Valamikor később a patika mégis beljebb tudott költözni a Belváros irányába, hiszen későbbi források szerint már a Kígyó utcza 23-ban (a mai Mátyás király körút 23-ban), a Vásártér, Vásárállás keleti sarkában működött. Mivel az itt álló Kari-ház csak az 1870-es években épült, a költözés valószínűleg ekkoriban történhetett. A patikaházak elhelyezkedésénél a forgalomnak fontos szerepe volt, az engedély kiadásánál az igazgatási szervek figyeltek arra, hogy az új létesítménynek megfelelő számú használója legyen.31 Egy új gyógyszertárnak infrastruktúra-fejlesztő, civilizációs szerepe volt, egy új patika új városközpont kialakulását is segíthette. A Vásártér Székesfehérvár fő utcájának (Nádor utca) északi végén, de már a Belvárosnak tekintett terület szélén helyezkedett el. Maga a tér komoly forgalmat bonyolított, így egyszerre előlegezte meg az új bolt megfelelő forgalmát, és egyúttal a felsővárosiak jogos igényét is kielégítette. A Vásártér, Vásárállás rendezése a korszakban zajlott: „a tér egyre nagyobb része vált parkká, utcává, majd a fennmaradó vásári célt szolgáló részt a kiegyezés korában rendezték, elsődlegesen a lóvásárok tartása érdekében"}2 A rendezés igyekezett a polgári és a modern városi arculatnak megfelelően átalakítani a város e részét is. A tér nyugati oldalán az 1870-es években parkot alakítottak ki, „a régi Felsővárosi sétateret az Arany Sas fogadóig bővítették",33 A Szent István Gyógyszertárnak helyet adó épület, a Kari-ház „három oldalával utcára néző, zárt udvaros, részben alápincézett, egyemeletes, nyeregtetős romantikus lakóház, mely 18. század végi lakóház felhasználásával épült",M A századfordulón tovább folytatták a Vásárállás szépítését, és 1902-ben megépült az Igazságügyi Palota is.35 Úgy fogalmazhatunk, hogy idővel nem a Szent István Gyógyszertár került beljebb a Belváros felé, hanem a Belváros, a rendezett városképű Fehérvár terjeszkedett a patika felé. A gyógyszertár forgalmának növekedésében és tulajdonosainak egyre kedvezőbb anyagi helyzetében az is szerepet játszhatott, hogy a Vásárállás terén működő Zichy-palotát tulajdonosai az 1870-es évek elejétől szállodaként, Magyar Király Szálló néven működtették. A szálloda épp úgy, mint a korábban említett bírósági épület (Igazságügyi Palota) növelhette a gyógyszertári forgalmat. 30 SZVL: Tandcsülési jegyzőkönyv 1849. No. 341. 31 Kapronczay, 2012: 16. o. (Online: http://www.gyogyszeresztortenet.hu/letolt/fejezetek_mgy_ tortenetebol.pdf). Letöltve: 2015.08.01. 32 Csurgai, 2002: 290. o. 33 Uo. 34 Entz, 2009: 231. o. 35 Csurgai, 2002: 291. o. 83
