Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)
Dávidné Horváth Enikő: A Szent István Gyógyszertár története. Székesfehérvár negyedik gyógyszertára és annak gyógyszerészei
2.3.3 A nyitás tárgyifeltételei A nyitás tárgyi feltételeiről semmi biztosat nem tudunk, de a gyógyszertárnak belső elrendezésében követnie kellett a patikabelsőkkel szemben támasztott mindenkori minimális követelményeket. így minden bizonnyal a Szent István Gyógyszertár is rendelkezett officinával és laboratóriummal, talán herbáriummal (drogszárító padlás) és aquariummal (pince) is. A berendezésről, bútorzatról, edényekről nem maradtak fenn források. Mivel a patika belsejéről megmaradt egyetlen, rendkívül rossz minőségű fotográfia készítési idejét az 1910-as évek elejére tehetjük, a fényképre és annak részletezésére a korszakban tevékenykedő gyógyszerész (Pásztori Sándor József) bemutatásakor térek ki. 2.3.4 Schönviezner Ferenc mint közéleti szereplő Schönviezner Ferenc majd három évtizedig36 vezette patikáját. Közéleti tevékenységéről közvetetten és keveset tudunk.37 A helyi olvasótársaságnak nem volt tagja,38,39 de a város szépítésével, az új épületek terveinek felülvizsgálatával foglalkozó, 1852-ben újjáalakult városi bizottság testületében bizottsági tagként tevékenykedett.40 1865-ben a városi Lövésztársulat választmányi tagja volt.41'42 Rendes tagja volt az orvosi könyvkiadó társulatnak is. Ezt onnan tudjuk, hogy fennmaradt a társulat ügyvédje43 által írt, 1867. július 16-án kelt levél, melyben az elmúlt három esztendő (1864, 1865 és 1866) 24 Forintnyi tagdíjhátralékának mielőbbi rendezésére szólítja fel Schönvieznert.44 A tartozást a gyógyszerész hamarosan rendezte, legalábbis részben: „ Van szerencsém ezzel tudósítani, hogy nékem a magyar orvosi könyvkiadó-társulat részére az 1865/66-ik évi járuléka kézbesíttetett, az az 16 Ft" — írja szeptemberben az ügyvéd.45 36 A valós megnyitás, 1846 és 1874 között 28 év telt el. 37 A téma forráshiányosságát az is magyarázza, hogy Székesfehérvár városi egyleteinek a szabályzatai nem maradtak fenn, így az esetleges egyleti tagságokat nem tudjuk rekonstruálni. 38 Fejér megyei Olvasó Társaság 1841/2 II. év Székes - Fejérvárott, Számmer Pál nyomtatása. Az olvasó társaságnak vannak „gyógyszerárus tagjai” (Platl László és Schmied Jakab ), de Schönviezner nincs közöttük. 39 A fejér megyei Olvasótársaság tagnévsora 1840-1844. In: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája a székesfehérvári kaszinók és a fejér megyei Olvasótársaság (1838—1849). Fejér Megyei Levéltár Közleményei, 16. 97. o. (Platl László és Schmied Jakab mellett itt „Braun József gyógyszertáros" neve is szerepel, de Schönviezneré nem.) 40 Csurgai, 2002: 282. o. 41 Szintén választmányi tag volt Braun József, Say Győző és Say Rezső. In: Székesfehérvári Évkönyv 1865-re. Szerk: Németh János. Székesfejérvár, 1865. 117. o., Nagy László tulajdona 42 A városi lőtér a „a vasúti indóház közvetlen szomszédságában" épült és a korra a lövészet mellett „séta és mulatókertté alakíttatott át!’ 43 Dr. Grünwald Róbert 44 Szent István Király Múzeum, a továbbiakban SZIKM/H/10/87. Pásztory iratok 45 Uo. 84 T
