Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Dávidné Horváth Enikő: A Szent István Gyógyszertár története. Székesfehérvár negyedik gyógyszertára és annak gyógyszerészei

A Nádor (ma Fő) utca vége, az egykori Kari-ház a patikabejárattal, 1919.

2.3.2 Az új gyógyszertár elhelyezkedése

Nem tudjuk pontosan, hol nyílt meg eredetileg a gyógyszertár. Az első forrás 1866- ból való, ez a Vásártér 568/7-et26 adja meg a gyógyszertár helyszíneként. Eszerint, a Wüstinger-féle térképet27 véve alapul, a gyógyszertár a lovasberényi út28 jobb oldalán, a Belvároson túl helyezkedett el, de még a budai sorompón belül. Ha a Wüstinger-féle helyrajzi számot vesszük alapul a gyógyszertár elhelyezkedésében, akkor az a „Marhavásár />í7ye”-ként jelölt térhez közelebb esett, mint a Belváros határát jelentő Vásártérhez. Mindez persze csak hipotetikus feltételezés, annál is inkább, mert úgy a Vásártér, mint a budai sorompó felé eső térség a korszakban jelentős átalakításokon esett át.

Tudjuk, hogy a nyitást követő harmadik évben, 1849 februárjában a gyógyszerész kérte a város többi patikusától, hogy gyógyszertárát „a Felsővárosnak a Vásárállási rész(é)ben a város felé közelebb nyithassa',29 de ezt a kérést sem a kollégák és versenytár-26 Vásártér 568/7 in: SZVL: IV-B. 1108. Bizottmányok Iratai, Közegészségügyi szakosztály iratai, 1866.

27 A Wüstinger-féle térkép 1826-os.

28 ma Berényi út

29 SZVL: IV-A/1002.a/TJKV. 1849/341.

82