Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)
Szima Viktória: A Fekete Sas, a vármegye első patikája
Szima Viktória A Fekete Sas, a vármegye első patikája A székesfehérvári Fekete Sas patika történetét számos előadás és írásmű rögzítette az elmúlt évtizedek folyamán. E kutatások fényében egyre tökéletesebb képet kaphatunk Fejér megye első gyógyszertárának mindennapjairól. E tanulmány is ezt a célt szolgálja. Előtte érdemes egy kitekintést tenni a hazai gyógyszerészet történetére. A hazai gyógyszerészet székesfehérvári vonatkozásai Az államalapítást követően a gyógyszerkészítés tudománya a kolostori gyógyítás szerves részeként jelent meg hazánkban.1 Számos szerzetesrend - például az Agoston-rend, a Benedek-rend, a ferences rend, a johannita rend - tartott fenn házi patikákat.2 Székesfehérvár tekintetében a johannita rend különösen fontos.3 A Palotavároshoz tartozó Szigetnek nevezett városrészben építették fel rendházukat, illetve kórházukat.4 Joggal feltételezhetjük, hogy a helyi gyógyszerkészítés első képviselői is ők voltak. A gyógyszerkészítés helyét kezdetben nem apothecának (patika) hívták. Előszeretettel utaltak rá, mint armarium pigmentorum, confectionarium, operatorium, stationes specialium stb.5 Hazánkban 1303-tól használják az apotheca, illetve apothecarius (patikus) kifejezéseket a gyógyszerkészítő mesterség megjelölésére. Legkorábbi nyilvános 1 A rendek gyógyszertárainak ügye eredetileg a keresztény egyház betegápolásával függött össze. A rendi kórházakban a XI—XV. században mindenütt voltak képzett szerzetesorvosok, míg a betegápolást részben confraterzk, részben laikus barátok végezték. A XII. századtól a szerzetesi kórházakban gyógyszertárak is működtek. 2 Ezek a gyógyszertárak nem voltak nyilvános jellegűek. Elsődlegesen a rendet szolgálták ki. 3 Az első magyar szabad királyi városba - akkor Alba Civitas - II. Géza telepítette be őket 1147- ben. A török sereg 1543. szeptember 3-ai megérkezéséig jelentős szerepet töltöttek be a város életében. A vár feladását követően, a vár védőivel egyetemben, a konvent is elmenekült. Forrás: Csurgai Horvát József: Történeti összefoglaló Székesfehérvárról. Online: www.albaarchivum.hu/ hu/szekesfehervar-tortenete/varostorteneti-osszefoglalo. Letöltve: 2015.03.06. 4 Az építkezéshez Eufrozina királyné (II. Géza király özvegye) nyújtott segítséget. A rend a városban országos hatáskörű hiteleshelyet tartott fenn. 5 II. Frigyes 1241-ben kelt rendelete tette hivatalossá az apotheca kifejezést. Paul Hatzinger (1686, Linz - 1756, Székesfehérvár): a jezsuita rendház alaprajza, 1744. Forrás: Szent István Király Múzeum 17
