Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)
Gärtner Petra: Az idézet bűvöletében
GARTNER PETRA Az Idézet bűvöletében A székesfehérvári Szűz Mária-prépostság sok tekintetben egyedülálló volt. Szent István királynak a Szentföldre vezető zarándokút mellett épített magánegyháza a középkori Magyarország király és királyné koronázásainak, királyi esküvőknek, temetkezéseknek lett a helyszíne. Itt őrizték évszázadokon át a koronát és a koronázási jelvényeket, valamint a fontos iratokat; számos sorsfordító esemény, országgyűlés és az országnagyok tanácskozása volt e helyütt. Az épület évszázadokat átívelő rendkívüli jelentősége arra vezethető vissza, hogy a templom falai között nyugodott az 1083-ban szentté avatott István király (fi038) és fia, az ugyancsak ekkor szentté avatott Imre herceg (f 1031). Az ő tiszteletük emelte ki ezt a teret az egyszerű nép és az ország vezetői szemében a templomok sorából.1 Olyan szakrális—politikaialkotmányos funkciók egyesültek a prépostságban, mint Franciaországban Saint-Denis-ben és Reimsben, Angliában a Westminster Abbeyben és Canterburyben.2 A romokból - Romkert lesz A templom pusztulása a város török kézre kerülésével (1543) kezdődött. 1601-ben az ott tárolt puskaportól felrobbant az egyik tornya, ám a romossá vált épület egyes kápolnáit még a 18. század végéig használni tudták, a következő évszázadra azonban köveinek jelentős részét széthordták építőköveknek. Csaknem teljesen feledésbe merült régi dicsősége, amikor 1848 decemberében váratlanul rábukkantak III. Béla király, valamint felesége, Antiochiai Anna és további három személy sírjára. A feltárást a Nemzeti Múzeum régésze, Érdy János (1796-1871) vezette.3 Az a gondolat, hogy államalapító királyunk templomának megszentelt földjén nyilvános kultuszhelyet alakítsanak ki, igen korán megszületett. 1898-ban, a millenniumi ünnepségek hatására maga a püspök, Steiner Fülöp (1839-1900) javasolta az egykori Nagyboldogasszony-templom másának felépítését, felvetése azonban visszhang nélkül maradt.4 Az 1930-as évek elején, Szent István király halálának 900. évfordulójához közeledve ismét a figyelem középpontjába került ez a terület. Ekkor a templomrom eddig fel nem tárt részeinek vizsgálatát a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület indítványozta. Ebben élenjáró szerepe volt gróf Széchényi Viktor ( 1871-1944) főispánnak, az egyesület elnökének, valamint Say Gézának ( 1892-1958), az egyik titkárnak.5 Marosi Arnold (1873-1939) ciszterci szerzetes, a múzeum első igazgatója, ugyancsak lelkes pártfogója volt a munkálatoknak. Irányításával nagyszabású terv készült arra vonatkozóan, hogy a Henszlmann Imre (1813-1888) által már feltárt6 és a feltáratlan területeket egyaránt vizsgálják meg, valamint az előkerült régészeti leleteket és romokat konzerválás után a nagyközönség előtt mutassák be.7Ám mindezek a nagyra törő elképzelések aligha valósulhattak volna meg, ha a város első embere, Csitáry G. Emil (1892-1970), Székesfehérvár akkori polgármestere nem lát maga is fantáziát az egykori koronázó templomhoz mérten grandiózus tervben, s ha ügyüknek nem sikerül megnyerni a történész végzettségű Hóman Bálint (1885-1951) vallás- és közoktatásügyi minisztert, aki ekkor Székesfehérvár országgyűlési képviselője is volt.8 Csitáry így vallott erről emlékirataiban: „1932-ben a Fejér Megyei és a Székesfehérvári Múzeum Egyesület átiratilag felhívta a figyelmemet, hogy közeledik 1938, Szent István király elhalálozásának 900. évfordulója, amit országos keretek között kellene megünnepelni. Ettől kezdve minden ténykedésem azt a célt szolgálta, hogy erre az időpontra egy fejlett kultúrájú, nagyon szép, tiszta város fogadja az ünneplőket.”9 (7. kép) A politika oldaláról is megtámogatott helyi kezdeményezések szerencsés módon egybecsengtek a Műemlékek Országos Bizottságának (MOB) célkitűzéseivel. A szervezet elnökének 1934-ben nevezték ki a nagy műveltségű, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, kultúrpolitikában is jártas szakembert, Gerevich Tibort (1882-1954). (8. kép) Balra: Madarassy Walter Lux Géza tervei szerint készített, szarvasokkal díszített kőreliefje (részlet) Kiss László felvétele, 2013 7
