Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)
Gärtner Petra: Az idézet bűvöletében
Az északi fal alsó sorában fiával és kíséretével jelenik meg az államalapító, a középső sorban Szent László király látható, amint a Hartvik-legenda szerint kiemelteti korábbi nyughelyéről a Szent Jobbot, míg legfelülre a kalandos úton Raguzába kerülő ereklyét hazahozató Mária Terézia került. (19. kép) A figurák egy-egy jelenethez kapcsolódóan, alulról felfelé haladva, kronologikus sorrendben szerepelnek. Ha figyelmesen szemléljük a falképet, Aba-Novák néhány kortársát is felfedezhetjük rajta: így Hóman Bálintot és Gerevich Tibort, akik az évekig tartó romkerti munkálatok legfőbb „mozgatórugói" voltak. Szerepeltetésük ekképpen a donátor-ábrázolások több évszázados hagyományához köthető. A történészként is jeleskedő Hómant találóan az események krónikásaként örökítette meg (jobbra fent). Előtte egy nyitott könyv, melynek üres oldalaira mintha éppen írni készülne lúdtollával. Gerevich portréja az alatta lévő sorban látható, a tőle balra álló figura valószínűleg Csitáry G. Emil polgármester lehet. Az alakok három vízszintes sávba rendezett tömegét át- meg átszövi az uralkodók Álmossal kezdődő családfája. A falkép centrumában egy ember nagyságú mandorla fogja körül a Szent Jobb és a kettős keresztes országalmát tartó bal kéz fekete mezőből kirajzolódó alakját. (24. kép) Ez az újonnan alkotott Szent István-jelkép lényegében az egész szekkóciklus programját magába sűríti, hiszen egyszerre utal az ereklyével a szentre, valamint az országalmával a világi hatalom birtokosára. E szimbólum később megismétlődött a székesfehérvári polgármesteri hivatal emeletére 1938. december 28-án megrendelt Szent Jobb látogatásán (87. kép) és a Fehérvári országgyűlésnek (25. kép) emléket állító falképeken - igaz, a mandorla mindkét alkotásról elmaradt.44 Ugyancsak ez szerepel a lappangó, csupán reprodukcióból ismert Kassai bevonulás temperaképen.45 Viszontlátjuk ezt a jelképet Budapesten, a városmajori Jézus Szíve templomban is, mégpedig két helyütt: a szentélyben az alumíniumtáblákra festett Szent István kompozíción (1938), valamint a főhajó mennyezetén, a Teremtéstörténetet megörökítő falképcikluson (1938). A mennyezetképen a két kéz a teremtés eszközeként, az alkotómunka közben jelenik meg, a Romkertben viszont szakrális és profán tartalomra egyaránt utaló emblémaként. Ez utóbbi profán gondolatkört bontja ki részletesebben a művész a mauzóleum valamivel később festett, déli oldalfalán. (20. kép) Rajta a leghangsúlyosabb elem a szintén felnagyított alakban látható magyar Szent Korona. Alatta egy mondatszalagon „mysterium sacrae coronae” felirat szerepel, amely egyúttal az egész déli fal kompozíciójának a címe is. A dúsan fodrozódó szalagon a történelmi Magyarország vármegyéinek címerét és nevét, valamint a déli falon megjelenő személyeket sorolja fel a művész.46 A mondatszalag alatt az ország címere látható, melyet két férfikéz fog közre. Ez az ábrázolás a koronás középcímernek egy sajátos művészi átirata, ahol a címerpajzsot eredetileg tartó angyalok helyett határozottságot és erőt sugárzó két hatalmas kéz jelenik meg: a jobb kardot, míg a bal keresztet markol. E két jelkép (egyébként mindkettő Szent István attribútuma) az államhatalom és a kereszténység önálló szimbólumaként jelenik meg ott, ahol a Szent István nyomdokaiba lépő uralkodók sorakoznak fel. Jobb kezüket ünnepélyes esküre emelik (feleletül a szemközti falon mandorlában megjelenő, ugyancsak esküre emelt Szent Jobb mozdulatára), és magának Szent Istvánnak tesznek fogadalmat, aki türkiz színű köpenyében többször is meg lett örökítve körbe a falakon. A magyar uralkodók ünnepélyes eskütételének aktusát Szent István szarkofágjának közelsége teszi még erőteljesebbé. E helyütt, ahol államalapító királyunk nyugodott, és ahol a középkor folyamán királyainkat koronázták, esküt tenni a hatalom és a kereszténység megtartására szent ígéretet jelent. A korona mellett jobbról és balról harsonát fújó katonák szerepeltetése csak tovább fokozza a jelenet pátoszát.47 Az északi fal alsó sorában térképen megjelenő történelmi Magyarország, valamint annak a vele szemközti falon felsorolt vármegyéi, nem csupán a dicső történelem felelevenítésére szolgáltak, hanem az aktuális politika revíziós propagandájának hathatós kifejezésére is. A romkerti szekkó az ügyesen tagolt jeleneteiben nem kevesebb, mint kilencszáz évét foglalja össze a magyar történelemnek - Szent István királlyal kezdődően egészen vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868-1957) kormányzóig. Az erőteljes színvilágú, szigorúan három sorba rendezett alakok az ókeresztény mozaikok képi világát idéző, hidegen csillogó ezüstös háttérből bontakoznak ki. Ez az archaizáló megoldás teszi az amúgy zsúfolt kompozíciót ünnepélyessé és - a színek zárványosításával az ezüst alapon - jól kivehetővé a jeleneteket. Aba-Novák ekkor használta először
