Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)
Gärtner Petra: Az idézet bűvöletében
monumentális alkotásán a fémes hatású háttérszínt.48 Ugyancsak középkori műveket idéznek a muráliáin gyakran megjelenő mondatszalagok.49 Ahogy az többek között a Székesfehérvárra került Magyar-francia történelmi kapcsolatok (1937) című, párizsi világkiállításon Grand Prix-vel jutalmazott pannóján megfigyelhető: a mondatszalagoknak tagoló és az egyes jeleneteket szövegszerűen kommentáló funkciója van.50 1938-ban a Szent Jobb ábrázolása István halálának 900. évfordulója mellett még egy okból aktuálissá vált, hiszen éppen a centenáriumhoz kapcsolódóan ez év június l-jén, fényes ünnepség közepette, Budapestről Székesfehérvárra érkezett az ereklye. (85. kép) A jeles napon Angelo Rótta pápai nuncius celebrált Fehérváron, a Boldogasszony téren (a mai Piac téren) szentmisét. Ezt követően körmenet indult a Romkertbe, ahol a Szent Jobbot és a fehérvári Szent István-székesegyházban őrzött királyi koponyaereklyét, mint a tett és az értelem szimbólumait, a Szent István-szarkofágon helyezték el közszemlére. Előttük két órán keresztül vonult fel a tisztelgők serege.51 Pontosan ez a jelenet látható a városházi Szent Jobb látogatása falképen: a tömeg közepén a szarkofág áll, rajta a két díszes ereklyetartó, az előtérben Horthy Miklós főhajtással tiszteleg az ereklyék előtt, míg a festmény hátterében felragyog a Szent Jobb emblematikus alakja. (87. kép) Arkayné Sztehlo Lily hatalmas üvegablaka a II. világháborúban ugyan elpusztult, ám a kilencvenes években sikerült az eredeti tervek alapján elkészíteni rekonstrukcióját, így pontos képet kaphatunk Sztehlo ikonográfiái programjáról.52 Műve ugyancsak első királyunkat állítja középpontba, akit Aba-Novákhoz hasonlóan a szent és a harcos király kettősségével jellemez. (26. kép) Ide a kőkeretelésű, színpompás ablak elé helyezték a megemelt szarkofágot. A kőrácsok és ólomkeretek 8X3 mezőre osztják a 6X2 méter nagyságú ablakot. A MOB-nak 1937. szeptember 20-án adott árajánlatában Sztehlo a következőképpen foglalta össze feladatait: vázlattervek, 1:1 arányú kartonok, valamint színrajz készítése, végül a jóváhagyott tervek alapján az üvegablak kivitelezése a „legfinomabb antik üvegekből, középkori mintát” követve.53 Az ablak elkészítéséhez hozzátartozott a patinázás, a kiégetés, a feliratok beleégetése, az összeólmozás, a tömítés, a helyszínre szállítás és a kész mű szakszerű elhelyezése. Árajánlatában megnevezi az üvegablak témáját is, miszerint a felületén Szent István király lesz megörökítve, ám az ábrázolást részletesebben nem ismerteti.54 A megvalósult mű felső négy sorában az államalapító angyalokkal körülvett portréja került. A szigorúan frontális beállítású alak lábainál „SZENT ISTVÁN KIRÁLY” feliratú mondatszalag olvasható. Az uralkodó dicsfénnyel övezett fején a Szent Korona látható, jobbjában kardot, baljában kettős keresztes országalmát tart. Az alatta lévő két sor táblái szintén összefüggő képet alkotnak, melynek főszereplője az Esztergomban királlyá felkent István. A templom előterében játszódó koronázási ceremónián az esztergomi érsek a térdeplő király fejére helyezi a koronát, míg a jelenet két oldalán az ország elöljárói fejezik ki hódolatukat. Az alsó két sorban a szent király életének főbb mozzanatai jelennek meg egyegy önálló ablaktáblán megfogalmazva. Balról az elsőben István a fiának, Imre hercegnek olvassa fel intelmeit, középütt kapott helyet a pannonhalmi bencés apátság alapításának jelenete, míg jobbra Asztrik apát elhozza II. Szilveszter pápától a koronát. A legalsó sorban balra Vajk megkeresztelkedése szerepel, az ezt követő táblán István püspökségeket alapít, legvégül pedig a király előtt hódoló vezérek láthatók. Sztehlo szakított a századvégi magyar üvegfestészet naturalizmusával és visszatért a francia gótikus katedrálisok üvegfestészeti stílusához.55 Üvegablakán mértani síkokra bontja fel a látványt, s ahogy azt a városmajori templomba készített ablakainál is tette (1933), a fényelnyelés és fényáteresztés hatásos érzékeltetésére az orfisták technikáját felhasználva ütközteti a sugárnyalábokat.56 Itt kell megemlítenünk, hogy a Romkert úttesten túli szakaszán, a déli kápolnarom mellett épített kis harangtornyocska páros ablakába ugyancsak Sztehlo színes üvegablakai kerültek.57 Lux Géza tervén a félköríves záródású nyílásban egy-egy egészalakos angyal látszik.58 Szent István attribútumai kezdettől fogva az uralkodói jelvények: a korona, az országalma, a jogar, a lándzsa és a kard voltak. Emellett gyakran feltűnnek ábrázolásain az egyházszervezés jelképei: a zászló és a kereszt is.59 Istvánnak már a legkorábbi ismert képmása a koronás uralkodót örökíti meg, kezében latin keresztes országalmával és lándzsával.60 A mauzóleum belső díszítése bővelkedik az uralkodói jelvényekben: Sztehlo koronát, kardot és kettős keresztes 13
