Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)
Gärtner Petra: Az idézet bűvöletében
A kapuépítmény középső, legnagyobb nyílása fölé kerülő domborművön egy hármas halomból kiemelkedő, kettős kereszt látható. A kisebb nyílások fölé Székesfehérvár és Fejér megye címere került.36 Ez utóbbi ábrázoláson a barokk óta kedvelt korona-felajánlás képtípus szerepel, amely tematikájában is szorosan kötődik e megszentelt helyhez. Legendája szerint ugyanis István király éppen az általa alapított templomban ajánlotta fel koronáját, s vele országát Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának. (42-44. kép) A mauzóleum és az átjáró falába illesztett kovácsoltvas rácsokat szintén Lux Géza építész tervezte, a kivitelezéssel pedig a kiváló helybeli lakatosmestert, Varga Jánost bízták meg.37 A mauzóleum félköríves záródású, figurális vasrácsán szintén feltűnik a szarvaspár és a forrás motívuma. Az idilli tájba helyezve egy templomot és az egész kompozíció lezárásaként egy Krisztus-monogramot láthatunk. (20. kép) Gazdag belső dekoráció Kívülről az épület formája és díszítése rendkívül visszafogott, a mauzóleumba belépve azonban színpompás térbe jutunk, ahol direkt módon kapunk utalást Szent Istvánra. A tér közepén elhelyezett szarkofág a kiindulópont. Ehhez kapcsolódóan idéződik fel körbe a falképeken és az ólomkeretes üvegablakon első királyunk alakja. A mauzóleum közel négyzet alaprajzú, fagerendázatú belsejét Aba-Novák Vilmos szekkói díszítik. Az északi oldalfalon a Szent Jobb története látható, vele szemközt a Szent Korona misztériuma került megörökítésre a magyar történelem jeles uralkodóinak, kormányzóinak alakjaival. A nyugati oldalon, az ikerablakoktól jobbra Szent Gellért megkereszteli a magyar népet, balra pedig - utalva a Szűz Mária-prépostságra - A templom alapításának jelenete látható. A keleti falon, az üvegablak két oldalán II. Szilveszter pápa álma, a Szent Korona küldése és Szent István megkoronázása szerepel. (19-23. kép) Aba-Novák a MOB-tól kapott felkérést a falkép, egészen pontosan a Szent Jobb történetét bemutató északi falszakasz megfestésére. Az 1937. szeptember 16-án kelt árajánlatában írja, hogy az 54 m2 felületű fal dekorálása hozzávetőlegesen 13200 pengőbe fog kerülni. Itt érdekes módon „al fresco” vakolatot, vagyis nedves vakolatra felvitt és éppen ezért rendkívül tartós murália fajtát említ, noha végül mind a négy falszakaszra szekkók kerültek.38 Arra vonatkozóan sajnos nem tudunk biztosat, hogy voltak-e konkrét instrukciói a MOB elnökének a kompozíció elkészítésével kapcsolatban, a Gerevichnek írt árajánlatában mindenesetre hivatkozik a művész a két nappal korábban megbeszéltekre, de sajnos azt nem részletezi itt. Kiss Dezső Lux Kálmánhoz írt jelentéséből kiderül, hogy 1938. július első hetében érkezett meg az építkezésre Aba-Novák Vilmos segédje, aki az 1:1 arányú kartonokat átrajzolta a vakolatra. Az előkészítő munkát követően azonban már maga Aba-Novák dolgozott a helyszínen, s a falképet augusztus második hetében be is fejezte.39 Dercsényi a visszaemlékezésében két segédre emlékezett: Czumpf Imrére és egy név nélkül említett hölgyre. Czumpf az alakokat, a női segítőtárs a korhű ruhákat, Aba-Novák pedig az egyedi arcokat és a kezeket festette a falképen.40 A további három falszakasz egyelőre üresen maradt, minthogy azok elkészítésére 1938 őszén kérte fel a város a művészt, aki a következő év augusztus 30-án adta át a művét.41 Az alkotás költsége ekkor 20 ezer pengőt tett ki, melynek felét a Hóman Bálint vezetésével működő Szent István Emlékév Országos Bizottságának a Végrehajtó Bizottsága finanszírozta. Hóman egyetlen kikötése csupán annyi volt, hogy a terveket a kivitelezés előtt mutassák be neki.42 A kartonok elbírálására a polgármester bizottságot hozott létre, melynek tagjai: Say Géza és Lux Kálmán, a Városháza részéről pedig Csitáry G. Emil, Kaltenecker Viktor, Kepes János és Schmidl Ferenc voltak. Fontos adalék, hogy az ő kifejezett kérésüknek megfelelően a festő nem idealizált, hanem élethű portrét készített mindazokról a személyekről, akikről metszet, festmény vagy fénykép állt rendelkezésre.43 Az 1938-ban épített Romkert egészének művészi koncepcióját Aba-Novák Vilmos mauzóleumbeli szekkóciklusa süríti magába. Érdemes tehát itt egy kicsit részletesebben elidéznünk. Aba-Novák kompozíciója István személyének két fő vonását ragadja meg: a Szent Jobb legendája szentként, a Szent Korona misztériumának ábrázolása uralkodóként jeleníti meg őt. E két sajátosság markánsan szétválasztva, külön-külön került bemutatásra az egymással szemközti falakon (északi és déli fal). Az egész elrendezés szimmetriatengelyében pedig a kőkoporsó, s felette Sztehlo Lily Szent Istvánt ábrázoló üvegablaka áll. (21. kép)
