Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Szent István városa önmagára eszmélt
1938. március 5-én Darányi miniszterelnök meghirdette a győri programot, mely fegyverkezésre öt esztendő alatt 1 milliárd pengőt biztosított, s melynek hatására kezdett a pengő utóbb elértéktelenedni. Mindez így igaz még akkor is, ha Magyarország 1938-ra érte el az első világháború előtti békeévek gazdasági színvonalát, s ez önmagában is jelentős fejlődés. 1938. március 12-13-án megtörtént az Anschluß, azaz Ausztria Németországhoz való csatolása. Évek óta folyt ekkor már a világháború fegyver-főpróbája, a spanyol polgárháború, 1937-ben a Franco tábornok vezette, úgynevezett nemzeti oldalon beavatkozó német Condor-légió rommá bombázta Guernicát. A köztársaságiak oldalán harcba szálló Nemzetközi Brigádok soraiban harcolt Hamigway és Orwell is. Ezt a harcoló felet a Szovjetunió támogatta. 1938. április 8-án a magyar országgyűlés megszavazta az első zsidótörvényt, melyet május 29-én hirdettek ki, az Eucharisztikus Kongresszus pápai legátusi miséje napján! (1938. éviXV. te.). Áprilisban a Vigadóban és az épület előtt 60 ezer ember hallgatta meg Herczeg Ferenc, az „írófejedelem”, a Revíziós Liga elnökének beszédét. Horthy kormányzó hivatalos németországi látogatásán, 1938. augusztus 22-én hozták nyilvánosságra a kisantanttal kötött bledi (Jugoszlávia) egyezményt a fegyverkezés egyenjogúságáról, melyet azonban a magyarországi kisebbségek helyzetéről való kétoldalú megállapodásoktól tettek függővé, s így sohasem lépett életbe. Az egyezmény híre mindenesetre bombaként robbant, hiszen a kiéli találkozón Hitler a Szlovákia elleni magyar katonai támadást szerette volna kierőszakolni, ám Horthy és Imrédy nem vállalta a provokációt. Forgalomba állították viszont a Pátria nevű német motorhajót, melyet a komiányzónénak a kiéli öböltől az Elbáig, majd Helgolandig tett utazása avatott föl. Csak emlékeztetőül említem itt, hogy a magyar kormányzó és a miniszterelnök németországi hivatalos útja miatt kellett a székesfehérvári országgyűlést előbbre hozni. 1938. szeptember 29-én megszületett a müncheni egyezmény, mellyel a Szudéta-vidéket a Német Birodalomhoz csatolták, és 1938. november 2-án az első bécsi döntés mely pillanatnyilag döntött a csehszlovák—magyar határvitában, s mellyel Komárom, Losonc. Rimaszombat, Kassa, Ungvár, Munkács és körzetük, közel 12 ezer km2-nyi terület és valamivel több mint 1 millió lakos, visszakerült Magyarországhoz. A statisztikai és politikai tények mellett ennek elsősorban elvi jelentősége volt: ne feledjük, hogy 1938-ban történt az első változás a trianoni magyar határokon. Imrédy miniszterelnököt a rendszer történetében először a parlament buktatta meg, úgy, hogy a kormánypárt kihátrált mögüle, és az ellenzékkel szavazott. Súllyal esett a latba a közben kimutatott zsidó dédszülő. Július 6-án Szálasi Ferencet 3 év fegyházra ítélték, de már előtte, június 19-én nyilasgyűlés volt Székesfehérváron is, a Palotai úti Kiss Kálmán féle vendéglőben, „a gyűlésre a fővárosból autókon zöldinges ifjak is érkeztek.”124 A fővárosi Szent István napi ünnepségek már nem folytak le ilyen békésen: a zöldingesek megzavarták tüntetésükkel az áhítatot, így több mint száz fiatalt előállítottak. Mindez persze csak a történelemlecke, de érdemes elgondolkodni rajta. 194