Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Szent István városa önmagára eszmélt
A MODERN KOR NYITÁNYA Sok mindennek természetesen kezdete volt ez a kor. Sok olyannak, amit ma adottságnak tekintünk. Kiemelkedő teljesítményektől hangos Nyugat és Kelet egyaránt. 1935-ben a brit Malcolm Campbell elsőnek lépi át Bluebird nevű autójával a 300 mérföldes (482 km/h) sebességi álomhatárt. Alekszej Sztahanov bányászt a Szovjetunióban ugyanekkor emelik a szocialista munka jelképévé, s lesz névadója a sztahanovista mozgalomnak. Ekkor jelenik meg a dobozos sör, az elektromos gitár, a vitamintabletta az Egyesült Államokban, s ugyanitt megkezdi működését a Gallup közvélemény-kutató intézet. A vitaminok létezéséről már régebben tudtak, de az első, a C-vitamin izolálását Szegeden végezte el Szent-Györgyi Albert, aki ezért kapott 1937-ben Nobel-díjat. 1932-ben megépül az első előre gyártott elemekből készülő híd a sydneyi kikötő felett, 1937-ben pedig átadják az akkori világ leghosszabb függőhídját, a San Francisco-i öböl felett átívelő Golden Gate hidat. Az egész világon terjed a fülcimpa-átszúrás és a nejlonharisnya divatja. Sonja Henie, norvég korcsolyázó harmadik téli olimpiai aranyérmével 1936-ban fejezi be a versenyzést. Ugyanekkor adja át népének Hitler kancellár a Ferdinand Porsche által tervezett Volkswagent, aminek sorozatgyártása majd csak a háború után kezdődik meg. A filmgyártás és a filmnézés hőskora volt. Az isteni Garbo és a mulatságos Stan és Pan mellett gyereksztárok, Shirley Temple és Judy Garland aratták világraszóló sikereiket a világ filmszínházaiban. A másik, aki aratott, Walt Disney éppen ebben az időben készítette el munkatársaival az első egész estét betöltő rajzfilmet, a Hófehérke és a hét törpe címűt. Ekkor kezdtek felkapaszkodni a filmvászonra is a század elejétől már igen népszerűvé vált képregényhősök: Poppeye, Tim és Struppi, Miki egér, Superman és társaik. Magyarországon 1931-38 között 132 nagy játékfilm készült, évente majdnem húsz. Ebben szerepet játszott a hangosfilm térhódítása, mely előnyt teremtett a magyarul beszélő filmeknek. Az első magyar hangosfilmet, A kék bálvány címűt 1931-ben mutatták be, és e bemutató után két hónappal a Hyppolit, a lakáj, majd két évvel ezután a Meseautó, a korszakot szinte jellemző két híres film következett. A moziba járás hőskora volt ez tehát: a mozijegy olcsó volt, új mozik épültek Fehérváron is. Az emberek 1935-ben ugyanannyit költöttek mozijegyre, mint az összes nyomdatermékre. Fehérváron a Glória és az Árpád mellett 1938-ban két új mozi is nyílt. Az év közepén bezárt Uránia helyén (az épületet teljesen átalakítva) Gábor Dénes (Gábor Miklós papája) nyitotta meg a Rex mozit (utóbb Petőfi) 1938 karácsonyán. A Várkörúton frissen épült Álba mozit Somogyváry Gyula költő beszédével és az Azúr expressz című magyar filmmel nyitották meg. A mozi megnyitása után hamarosan arról értesítették Pap Lázárt, hogy menjen el a moziba, mert szerepelni fog a híradóban. Akkor már megjelent a Tolnai Világlapja is címlapján az ő 10-es huszáregyenruhás képével. „A mozi tömve volt katonákkal, és édesapáin már csak pótszéket kapott, azt is csak azért, mert szólt, hogy őt úgy hívták. — mesélte a leánya, Németh Kálmánné. — Amikor őt mutatták, akkor a moziban tilő sok katona egyszerre hördült fel, hogy ’a Pap Lázár!’ Édesapámat persze sokan ismerték, hiszen a 195
