Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)

Valaha országnapokat, az Úr 1938. évében azonban országévet tartott itt a szent király

jus 10. között az óvónők, május 1-jén a testnevelés tanárok és a városi mérnö­kök, május 7-én a siketnémák és vakok egyesületei, május 8-án a tankerületi fő­igazgatók, május 9-én a középfokú isko­lák igazgatói, 15-én a Magyar Statiszti­kai Társaság és a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tanácskozására került sor a Városháza közgyűlési termében. Közben sportversenyeket és hang­versenyeket tartottak, május 15-én pl. az Éneklő Ifjúság hangversenyét a Reálgim­názium (most Szent István Mezőgazda­­sági Középiskola) udvarán, az összkar­­ban éneklő 1300 fehérvári diákot Bárdos Bajos, akkor már főiskolai tanár vezé­nyelte, az egész ünnepi hangversenyt Szemere Gyula rendezte (163.). HIRDESSE A VÁROS TÖRÖK HÓDOLTSÁG ALÓLI FELSZABADULÁSÁNAK NAGY OROMÉT A két és fél évszázadon át elfelejtett évforduló, a török megszállás alóli fel­­szabadulás (1688. május 19.) emlékün­nepe volt a Szent István év tavaszi ese­ményeinek egyik csomópontja. A cím­adó idézet Csitáry polgármester ünnepi beszédéből való, amelyet 1938. május 19-én mondott. Az ünnep előestéjén egész pompájá­ban ragyogott a város új ékessége, a szí­nes díszkivilágítás, szólt a katonazene­karok zenés takarodója két útvonalon is: külön utakon járt a helyőrségi zenekar és a Fiúnevelő zenekara. Május 19-én a délelőtti ünnepi isten­tiszteletek után este hatkor került sor a Medgyessy Ferenc által készített dom­borműves kút leleplezésére (164,). A dombormű évszáma — 1543-1688 — a török megszállás idejére, de felirata — Szent István állja itt mindig a vártát — az ünnepi évre utal. Az avató beszédet Csitáry polgármester mondta, majd a fe­hér lepel harangzúgás közepette hullott le az emlékműről. A polgármester és az utána következő beszéd írója, dr. Ba­lassa Brúnó (1896-1979) tankerületi főigazgató (32.) is szólt azokról a férfiak­ról, - Szent Imre hercegről, Kálmáncsai Domonkosról, Varkocs Györgyről, Wa­­thav Ferencről, és a világháborús mártí­rokról, - akiknek újonnan felállított szobrát, illetve emlékművét is ezen alka­lomból avatták fel (Lux Elek, Erdei De­zső, Ohmann Béla és Pásztor János al­kotásai). Az ünnepséget követő díszme­netben részt vettek az iskolák, a leven­ték, a cserkészek, a frontharcosok, a lö­vészek, az íjjasok, valamint természete­sen a katonák is. Három estén át (március 19-21.) kü­lönös történelmi játék szórakoztatta a fe­hérváriakat. Nem volt ez itt új, mert már 1933-ban, a polgármester által kezdemé­nyezett Szent István héten is előadtak valami hasonlót. Akkor a Szent István Gyalogezred mutatta be Pomezsánszky Melitton főhadnagy rendezésében a tör­ténelmi felvonulást és hadijátékot olyan sikerrel, hogy egy hét múlva meg kellett ismételni. Felmerült az igény a Székesfe­hérvári Szende hasábjain, hogy az 1933-ban előadott honfoglalás kori és kalandozás kori jeleneteket (Botond, Le­hel kürtje története) folytatni kellene, s így lehetne feldolgozni a magyar törté­nelmet. 1938-ban a Horthy téren (ma III. Béla király tér) voltak a cserkészek és le­venték tábortüze fényénél az előadások. A hatásos tűzzel, fénnyel és ámyjátékkal kombinált történelmi jeleneteket Revicz­ky Jenő őrnagy, dr. Révész Amadé cisz­terci rendi tanár és Kovács J. Elek tanár 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom