150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)

2. kép: Л fémszál és a bélfonal 60 és 100 x-os nagyításban. III. Béla és Antiochiai Anna sírmellékleteit részletesen ismertették már, de a textilekről úgy készítéstechnikai mint viselettörténeti szempontból kevés említés történt. Érdy a csipkékről mindössze ennyit írt: " aranyszövet hamvadékok, a munkások feldúlták, lenyomata ottmaradt a márványon". (Ugyanis a vörös márvány koporsók alsó lapján ma is jól látható a test bomlástermékeiből kialakult, a test körvonalait mutató lenyomat.) Dr Czobor Béla valamivel részletesebb leírást ad róluk: " Az enyészet több mint 700 év után megkímélte Anna királyné fátyolának, mely selyemből aranyos szálakkal átszőve készült, némi foszlányait, valamint öltözetének aranycsipke maradványait. Ez utóbbi a legegyszerűbb, aranyszálakból tűvel varrott u.n. alapmintát tüntet elénk, míg a másik u.n. brüsseli öltésekkel varrott csillagot ábrázol foszlányaiban, s a legdíszesebb geometriailag varrott csillagnak szakadozott maradványait mutatja&'lviNM. Történeti Kiállításának felújításakor adódott alkalom a két korona restaurálására és a textilek részletesebb vizsgálatára és konzerválásra.4 Az üveglap eltávolítása után a csipketöredékeket elég rossz állapotban találtuk. Hiányosak, deformálódtak, több darabra törtek. A fátyol kreppselyem szövete teljesen elenyészett kivéve néhány 1-2 mm-es foszlányt. A fémszálak erősen korrodálódtak s a fém sok helyen kitöredezett, vagy teljesen lekopott. A selyem fonalak ill. selyem bélfonalak öregedése is nagymértékű. A mikroszkópos felvételeken jól látható a selyem elemi rostjainak kiszáradás okozta töredezettsége és a közéjük rakódott szennyeződés. (2. kép) A két nagyobb rozetta öt- öt és fél cm átmérőjű, duplán vett, aranyozott ezüst fémszálból (leoni fonal) tücsipke technikával készült. (3., 3\a. kép) A fémszál egyoldalon aranyozott ezüst fémszalag, selyem bélfonalon , sodrata "S". A fémszál vastagsága 402-409, a fémszalag szélessége 340-390, és a szalag keresztmetszete 12-16. A viszonylag épebben maradt rozetta szélén 3 Dr. Czobor В.: III. Béla magyar király emlékezete, szerk: Forster Gy. Budapest, 1900. 218. 1. 4 A koronák restaurálását Hutai Gábor M.N.M. restaurátora végezte 1997-ben. 61