150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)

З/а két öltéssel rögzített, igen kis méretű szövetdarabkát találtunk. A szövetdarabka csekély méretére való tekintettel nem vizsgálható, a varrófonal két ágú "S" sodratú selyem. Csillagközepű rozetta, négy darabra törve, szintén varrottcsipke technikával készült (4., 4\a. kép) Fémszála valamivel vékonyabb mint a másik kettőé, - 350-390 (a vastagsága, 340-380) a szalag szélessége, és a szalag keresztmetszete 12-15. Ugyancsak egyoldalon aranyozott ezüst, selyem bélfonalon, "S" sodrattal. Varrott csipke töredékek, 1-3 cm-- nyi darabok. (5., 5\a kép) Fémszála a két nagyobb rozetta fémszálával azonos. Fonott paszományok, 2 db. kb. 2 cm hosszúságú , íves formájú lapos paszomány darabka. A fátyol ill. szegélyei Az elektronmikroszkópos vizsgálatok tanulsága szerint a fátyol alapszövete vászonkötésű selyem. Selyemfonalai "Z" sodratúak, lazán szőttek, erősen sodrottak, krepp hatásúak. A fémszálas szegélyek szövöttek, szélességük 0,5 cm s teljes hosszukban fodrozott, hullámos jellegűek. A selyem láncfonalak közé 19 aranyozott ezüst leoni fonalat szőttek vászonkötésben , melynek szélén alul és felül, egymással párhuzamosan , két ágú "S" sodratú vörös selyemfonal van. A vörös fonal mentén a selyem alapszövet folytatódik. Két sávnál mindkét oldalon, a harmadik sávon csak egy oldalon találtunk belőle néhány mm-nyit. A fémszalag sodrata :"S". A leghosszabb sávnak mindkét széle szabályos szövött szél, teljes hossza 33 cm. Hullámos felületük inkább arra enged következetni, hogy a fátyol szélén három egymás feletti sorban helyezkedhettek el. Azt, hogy milyen távolságra egymástól ma már nem lehet megállapítani. Fodrozottságuk abból adódik, hogy a fémszálak vastagabbak mint az alapszövet selyemfonalai. A selyem fonalak erősen sodrottak, krepp szerüek tehát összezsugorodnak, ezáltal hullámossá téve a fémszálas beszövést. (1. kép) 3. kép: A rozetták és varrásmódjuk. 62