150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)

SIPOS ENIKŐ TEXTILTÖREDÉKEK ANTIOCHIAI ANNA SÍRJÁBÓL III. Béla és Antiochiai Anna (1153- 1184) érintetlen sírjait 1848.-ban csatornázási munkálatok során fedezték föl a székesfehérvári bazilika romjainak területén. A szabályos ásatásokat Érdy János a MNM. Régiségtárának őre vezette. A leletek a MNM.-ba kerültek. További sorsuk meglehetősen hányatott. A csontokat a budavári Nagyboldogasszony templomban temették el egymásután három különböző helyre, majd visszakerültek a Nemzeti múzeumba. Végül I. Ferenc József díszes síremléket emeltetett, ahová 1898-ban eltemették a maradványokat, ezúttal a mellékletekkel együtt.1 A MNM. és a Mátyás templom múzeuma közötti megállapodás alapján 1967 januárjában a sírokat újra felnyitották. A 3. sz. üvegládába helyezett amarántfa dobozban csontok s a királyné fátyolának és aranycsipkéjének maradványai voltak a MM. leltári számával ellátva. (Ltsz: 61.2026.)" A maradványokat megvizsgálásuk után visszahelyezték, a sírmellékletek pedig konzerválás után a MNM állandó kiállításán kerültek bemutatásra. A csipketöredékek két üveglap közé téve évtizedekig szerepeltek a történeti kiállításon. (1. kép) 1. kép: Textiltöredékek Antiochiai Anna sírjából. 1 Kovács É.: III. Béla és Antiochiai Anna halotti jelvényei, Művészettörténeti Ért. 1972. l.sz. 1.1. 2 Magyar Nemzeti Múzeum, Adattár, : XIX. 506 \ 1968. [Ikt.sz. 863-17-8\67.] 60