Demeter Zsófia: A pákozdi győzelem. Dunántúli védelmi hadművelet: 1848. szeptember 29–október 7. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 48. (1998)
sek s illetőleg a szerteszét zsongó golyók is növelték. A rend kötelékeiből kisodort tömeg e féktelenkedéseit pedig korlátolni nem lehetett... ... már ekkor a bánnak az általa kért három napi fegyverszünetet szükségképen meg kellet adni: ezt a magyar hadsereg állapota is nagyon megkívánta, mert arra teljes 48 óra kellett, míg az ismét szervezett egészszé, szabatosan tagozott harczképes állapotúvá alakúihatott. - Azt a három napot pedig a bán szorgalmasan fölhasználta, hogy serege zömével a magyar földről bántatlanul kimenekülhessen... Vendrei, 1855. 321-402,1856. 64-87. Gróf Andrássy Gyula a pákozdi csatáról Szeptember 29-én reggel. A kisded magyar sereg Móga tábornok alatt a Sukoró és Pákozd közti völgyben csatarendben foglalt védő állást. Egy tekintet a seregre mutatá, hogy a tömeget, mellyet itt együtt látunk, nem forradalmi elvek, hanem a honszeretet legtisztább érzése gyűjté öszve. Nem lehete itt látni azon baljóslatú arczokat, mellyeket a nagyvárosok lebujjai okádnak ki a forradalmi csatatérre, nem Marsnak azon torzképeit, azon léleknélküli buta képeket, mellyeket az erőszakos ujonczozás rendszere a birodalom külön tartományaiból szokott öszvegyűjteni. Egy tekintet a sorokra mutatá, hogy itt nem egyes, hanem a hazának minden osztályai gyűltek a nemzet zászlói alá. A legelső családok ivadékai mint közvitézek léptek az első tíz honvédzászlók alá. Fénymázos csizmák, melyekből a lábujak kin és sárga saloni keztyűk, mellyek még nemrégen hagyták el Pest legékesebb termeit - a közvitézek soraiban tanúskodtak szomorú állapotok által arról, hogy sem ők, sem tulajdonos... (sic!) Az ujon alakult és naponta érkező honvédütegekben délczeg paripák nyugtalan ugrándozásaikkal mutaták, hogy még nem rég cserélték fel szép hölgyek díszkocsijait a zörgő ágyúkkal. Reggeli 9 1/2 órakor a jobb szárnyon kezdődött a csatározás, 2 zászlóalj szemben - három folytonos csatározás közben mászott - más pedig oldalban és illetőleg hátban támadá meg a Milbeck ezredes parancsa alatt álló jobb szárnyat...Szemben azon hegyről, melly a pátkai tó és a fehérvári országút közt emelkedik, egy ágyúüteg kezdi tüzelését. Három más ezek közt a veresköpenyes Szerezsánok a Lovasberényi útról kerülte meg azon partot, mellyet jobb szárnyunk tartott Milbeck ezredes alatt. Mind az önkéntesek, mind a Vasa ezred két zászlóalja bátran viszonzák az ellenség tüzét. De a bátorság egészen különböző nemével. Míg az utóbbiak a legrendesebb négy szegű tömegben az első sorok térdelve, szobornyugodtsággal viszonzák az ellenség tüzét. Az alatt Ivánka zászlóallya előtt lovagolva, az ellenség elébe vezeté zászlóallyait, az első sikeres lövései az ellenségnek egy bizonyos zavart mutattak a fiatal önkéntesek soraiban; a négyszög ovál tétovázó alakot vőn. A fegyelem hiánya mutatkozott itten. Hol ez nincs csak kitűnő lelkesedés segíthet, de csak egy perczig tartott, mert valódi lelkesedés, de csak valódi, a fegyelmet is kipótolva. E 92
