Fitz Jenő: Gorsium Herculia - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 46. (Székesfehérvár, 1996)
Lapidárium
Feliratos kövek a Lapidarius porticus-ában: 53. Claudius Maximus helytartót üdvözlő felirat. A szobortalapzat szövege: [----| — Claudio] I Maximo, IIII[v(iro) v(iarum) c(urandarum)] \ trib(uno) leg(ionis) Ilii Scy[th(icae)] \ donis milit(aribus) a divo | Trai(ano) don(ato) quaest(ori) ur(bano) \ ab act(is) senat(us) tr[ib(uno)] | plebis praet(ori) curat[o]\ri viae Aurel(iae) leg(ato) \ leg(ionis) I Ad(iutricis) iuridic[o] I pr(o) pr(aetore) utriusqu[e] \ Pannoniae leg(ato) pr(o) \ pr(aetore) Pannoniae Infer(ioris) | co(n)s(uli) sodali Augusta\li curat(ori) aed(ium) sacra[r(um)] \ canabens(es) pub(lice). Azaz: «Claudius Maximusnak, az utak felügyeletével megbízott quattuor vz'r-nek, a legio IV Scythica tribunusának, akinek az isteni (megboldogult) Traianus császár katonai kitüntetést adományozott, quaestor urbanus-nak, a senatus ügyintézőjének, néptribunnak, praetornak, a Via Aurelia kurátorának, a legio I Adiutrix legátusának, mindkét Pannónia iuridicusának, Alsó Pannonia helytartójának, consulnak, Augustus papjának, a szent kerületek kurátorának a katonaváros polgárai közköltségen állították». - A felirat a volt helytartó a szobor és a bázis felállításáig részletezi. Claudius Maximus, aki 136 körül a brigetioi (ószőnyi) legio parancsnoka volt, majd Aelius Caesar alatt iuridicus mindkét Pannóniában, Alsó Pannóniát 138-141 között kormányozta, később Felső Pannonia helytartója lett, végül proconsul Africában, mint sztoikus filozófus és Marcus Aurelius császár nevelője szerzett nevet. A hálás pannoniaiak szobrát 148 táján állították a tartománygyülés székhelyén, tíz évvel azután, hogy fenyegető helyzetben megvédte a dunai határokat. Székesfehérvárt a Kígyó utca egyik öreg házának falában találták. 54. Marcus Aurelius és Commodus üdvére emelt felirat. A bázis felső része hiányzik. A kiegészíthető szöveg: [I(ovi) 0(ptimo) M(aximo) ?T(eutano) | pro] sa[Iute \ í\mp(eratoris) M(arci) Aur[el(ii) | Antonini et \ [[I]mp(eratoris) Commodi]] | et ordinis Aq(uincensis) T(itus) Fla(vius) Macer \ et Publius) Ae(ius) Ianuarius \ II vir(i) m(unicipii) eiusdem \ posuerunt III \ idus Iun(ias) Orfito | [et Rufo] c[ő]n[sulibu]s. Azaz: «A legjobb és leghatalmasabb Iuppiter Teutanusnak, Marcus Aurelius és Commodus császárok, valamint az aquincumi városi tanács üdvére állították T. Flavius Macer és P. Aelius Ianuarius, ugyanennek a városnak duumvir-jei (polgármesterei), június idus-a előtti harmadik napon, Orfitus és Rufús consulok alatt». - A feliratot 178 június 11-én állították, a két Pannonia szent napján, amikor Camuntumban (az u.n. Pfaffenbergen) és Aquincumban (a Gellérthegyen) a Iuppiterel azonosított boj, illetve eraviscus istennek áldozatot mutattak be. A gellérthegyi Iuppiter Teutanus nevet viselte, valószónű, hogy ez az istenség neve hiányzik ma a bázis feliratának első sorából. Székesfehérvárt, a Móri út közelében a «féltetejű malomnál» került elő. 55. Marcus Aurelius templomának említése. Az oltár felső része hiányzik az isten neve, akinek a követ állították, nem rekonstruálható. A felirat további részének szövege: [—] | p[ro s]a[l(ute)] templ(ensium \ [D]omit(ius) Niger | [mi]l(es) coh(ortis) III B(atavorum) et | 80
