Fitz Jenő: Gorsium Herculia - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 46. (Székesfehérvár, 1996)
Lapidárium
LAPIDÁRIUM A kőemlékek, amelyek Gorsium/Herculiaban az utak mentén, ókori épületek maradványai között, kiállítási terekben, ligetekben, az antiquarium-ban (kiállítás), illetve a lapidariumban láthatók, eredetüket tekintve két csoportra oszthatók. Egy részüket az ókori város területén szántás, szőlőművelés, gödörásás, útépítés, kőkitermelés, vagy más természetű földforgatás hozta felszínre, másik részüket a régészeti ásatások során találták meg, rendszerint nem eredeti helyükön (de így L. Virius Mercator feliratát), mint később felhasznált építőanyagot, IV. századi épületek falaiból, padlóiból, pilléralapjaiból bontották ki őket. Az első csoporthoz tartozó kövek már a középkorban megkezdték vándorlásukat, Székesfehérvár királyi, majd a XVH3- XIX. században a földesúri építkezésekhez, végül a XX. század első évtizedében a felparcellázott földek új birtokosai házaik, ólaik falát alapozták meg velük. De ezek csak azok a kőemlékek, amelyek ma a Régészeti Park gyűjteményébe tartoznak. Számos faragott kő látható a nyugati városfalban, amelyek kibontására még nem került sor. A XIX. században a feliratok és fargott kövek egy része tulajdonosaik ajándékaképpen a Magyar Nemzeti Múzeum kőtárába vándorolt. Ennél is nagyobb számú kő került Dunaújvárosba még a római kor folyamán, majd onnan a XX. század első évtizedeiben végzett ásatások során a Nemzeti Múzeumba vándorolt tovább, a később kiásott köveket Székesfehérvárra vitték, majd az 50-es évektől a dunaújvárosi Intercisa Múzeum gyűjteményét gazdagították. A Székesfehérvárra, illetve a környékbeli építkezésekhez a középkor óta elhurcolt kövek gorsiumi eredete - a kutatásban felmerült kétely ellenére - az egyértelmű történeti, régészeti összefüggések megvilágításában nem kétséges. Ezzel szemben a 260 után Intercisába szállított kövek elhatárolása a helyi katonai táborhoz, annak polgári településéhez tartozó kőanyagtól - egyes csoportok kivételével (mint a mitológiai emlékek, nem helyi jellegű portrék, szobrok, Intercisaba nem illő feliratok) - rendkívül nehéz, vagy éppen megoldhatatlan. Egy-egy antik város történetének, életének, társadalmának megismerésében a régészeti maradványok csak egyik és nem is mindig a legfontosabb összetevők adják: a tárgyi hagyatékot a kőemlékek és a művészei alkotások teszik elevenné. Gorsium/Herculia kőemlékeinek jelentős hányada a Régészeti Park része. E kövek a közlés sorrendjében a következők. 1-15. A via Amasia két oldalán - 21-22. oldal. 16. A XXVII. épületben (L. Virius Mercator felirata) - 25-26. oldal. 17-19. XXXIII. épületben (Silvanus oltár és szobrok) - 29. oldal. 20-24. Az északi városfal melletti ligetben (állatjelenetek) - 33. oldal. 25-26. A két nympheum reliefje - 34. oldal. 27-32. A via Sabina mellett - 44-45. oldal. 33. Oszlopfő a bejáratnál - 45. oldal. 34-37. A via Usaiu mellett - 48. oldal. 38-40. Az Antiquarium-hoz vezető úton - 57. oldal. 41-52. Az Antiquarium-ban- 57-59. oldal. 79
