Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)
Összefoglalás
IV. ÖSSZEFOGLALÁS Az ásatások eredményeit röviden a következőkben foglalhatjuk össze: I. A mai Vál belterületének DNY-i részén, az István tér és a Templomsor környékén elhelyezkedő magas platón álló középkori templomtorony körül végzett ásatások során kiderült, hogy a kutatott terület, kedvező fekvése folytán, már a korábbi időkben is lakott volt, ezt bizonyítják szórvány őskori és római kori leleteink.357. A középkor emlékei (templomépítészeti maradványok, temető, kerámia) a 12-13. század fordulójától jelentkeznek. A középkori templomra irányuló kutatások megállapították, hogy annak építése több periódusra tagolható (3. kép B). 1. A legkorábbi periódusnak a kisméretű, egyhajós templom, továbbá a templom körüli temető korai rétege tekinthető, amelynek létesítését a 31. sír halotti obulusa, s a szórvány Árpád-kori kerámia a 12-13. század fordulójára keltez. 2. A korai templomot a 15. században háromhajóssá bővítették, megépítve a támpillérekkel megerősített oldalhajókat, s a ma is álló gótikus tornyot (4. kép 1, 7-8. képek). A falusi környezetben szokatlanul nagyméretű, háromhajós templom minden bizonnyal összefügg a település mezővárosias jellegű nagyságával (erre az Emuszt-féle adójegyzék adatai közvetve utalnak), s talán az országos jelentőségű nagybirtokos családok helyi, osztott tulajdonlásával (pl. Somiak, Sárkányok).358 359 A munkálatok során egy új, megemelt járószintetalakítottak ki. A 15. századi templomfelújítási és bővítési munkálatok okaira, körülményeire vethet fényt az az 1494-95. évi okleveles adat, amely a korábbiakban Válón dúló nagy tűzvészről tudósít. 3. 1550-ben Vált török helyőrség szállj a meg, a háromhajós templomot és környékét palánkvárrá építik ki. A váli erődítési munkálatok jelentős szintlehordással és építészeti beavatkozásokkal jártak együtt. Nagy földmunkát igényelhetett a kerítő palánk is, melynek bizonyítékait ugyan nem találtuk meg, de egykori létezése feltételezhető. A középkori templom egyes falszakaszainak megerősítésével (D-i oldalhajó), a templom K-i végének elbontásával, majd egy új, a meglévő K-NY-i irányú falakhoz nem szabályos merőlegessel igazodó K-i zárófal megépítésével egy megközelítőleg trapéz alaprajzú, kb. 21 x 15 m-es alapterületű, három helyiséges, D-i oldalán (s talán az É-in is), továbbá sarkain támpillérekkel megerősített erődnégyszöget, kaszárnyaépületet hoztak létre. A gótikus torony "őr- és kaputoronyként" való felhasználására utal a D-i homlokzat új bejárata (4.kép 3), s bizonyosan török kori a toronyhoz É-ról csatlakozó toldaléképület.3 9 A várról Evlia Cselebitől részletes leírás maradt ránk (1664-66), mely tulajdonképpen az egyetlen leírás a török kori palánkvárról, bár hitelessége megkérdőjelezhető. A vár lakószámya ("középső vár") azonos lehet az egykori háromhajós középkori templommal, illetve annak bővített, átalakított változatával. A külső palánkfal (kerítő fal) vizsgálatára a feltárások idején nem kerülhetett sor. A terep erőteljes bolygatása és lepusztultsága, továbbá a környék beépítettsége miatt erősen kérdéses, hogy egyáltalán hozhattak-e volna eredményt az ilyen irányú kutatások. A jelenlegi terepviszonyokból nem lehet következtetni egyértelműen a fal, a sánc és az árok pontos helyére. A várfal körülbelüli vonalát a török kori leletek kiterjedése, valamint a mai telekhatárok alapján sejthetjük. A vár nagyjából az egyházi telek területére eshetett, - NY felé kissé kiterjesztve a Templom sorra (1. kép 2), - ugyanis a török várromot, jogfolytonosság alapján, az egyház örökölte, a központi épületet újra templommá alakítva át. A fentiekből kiindulva a palánk kiterje-357 Az ásatás területén neolitikus, rézkori (bádeni kultúra), késő bronzkori (umamezős kultúra), és római kori cserepek kerültek elő. 358 A háromhajós falusi templom Fejér megyében nem példa nélküli, igaz, Csabdi temploma már a 13. században elnyerte e nagyságát és formáját (PAMER-KOVÁCS 1994. 307-316, 5, 9-10. kép. 359 Hasonló eredményeket hozott a mecseknádasdi Schlossberg (Várhegy) ásatása: a hegytetőre épített, 20 x 20 m alapterületű egykori háromhajós középkori templomot a megfigyelések szerint a törökök átépítették: a belső elfalazások (sárba, agyagba rakott kőfalak), a középkori szint alá ásott boltozott török kori helyiségek maradványai mutatják, hogy a törökök kaszárnya jellegű épületté alakították át az épületet. A szentélynél (ami Válón teljesen elpusztult) dzsámivá alakításra utaló nyomokra is bukkantak, továbbá feltárták a kapu védelmét szolgáló különálló kis torony alapfalait, a templom kerítő falának maradványait, s kis szakaszon pedig a kerítő fal nyomvonalának folytatásaként palánkfalra utaló cölöplyukakat is találtak. A dombot a NY-i oldalon mély árok övezi. A középkori szinteket és falakat átvágó török kori gödrök pedig gazdag leletanyagot tartalmaztak (G. SÁNDOR M.-GERŐ Gy.: RÉG.FÜZ. Ser.I. No.27 (1974) 97-98; No.28 (1075) 126-127; No.29 (1976) 81-82; No.30 (1977) 61-62; No.31 (1978) 111-112; No.32 (1979) 123; No.33 (1980) 108; No.34 (1981) 106-107). - A nádasát erősség a D-Dunántúlon a nagyjából a Dráva vonalát kísérő út egyik ellenőrzőpontja volt (RÚZSÁS 1966. 213). 51
