Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)
A tárgyi emlékanyag
Melléklet esetleges létére az állkapocs zöld elszíneződése utal. Koporsós temetkezést jeleznek a sírfenéken - főként a koponya körül - talált famaradványok (ltsz. 89.1.368). 24. SIR. T: DNY-ÉK 53,5'. M: -70 cm. A szinte teljesen feldúlt sírból csupán a jobb felső lábszár és kézfej maradt meg eredeti helyzetében. Pusztulását a gótikus torony megépülése okozta. Korábbi a 7,4L és 42. síroknál, melyeket rátemettek. 25. SIR. T: DNY-ÉK 53'. M: -70 cm. A feldúlt sírból csupán a medence és néhány borda maradt meg eredeti helyzetében. Pusztulását részben (koponya és a sír bal oldala teljes hosszúságában) a későbbi 41. és 42. sírok, a medence vonalától lefelé a templomhajó NY-i zárófalának újkori kitermelési árka okozta. Korábbi a rátemetett 3. és 7. sírnál is. 26. SIR. T: DNY-ÉK 53,5'. M: -94 cm. A közepes megtartású vázat a későbbi ráásott 45. sír, valamint egy később üresnek bizonyult sírgödör, erősen megbolygatta. Feltehetően a temető korai rétegéhez tartozik. 41. SIR T: NY-K 51'. M: -103 cm. A jó megtartású váz teljes bal oldala és koponyája a gótikus torony megépülésekor semmisült meg. Jobb kar a test mellett kinyújtva. Alsó lábszárát a templom NY-i zárófalának újkori kitermelési árka vágja. Korábbi a 7. sírnál, melyet rátemettek, későbbi a 24, 25. és 42. síroknál, melyekre ráásták (5. kép 2). 42. SIR. T: NY-K 51,5'. Sírgödre sarkain lekerekített téglalap (M: -110 cm). A jó megtartású váz jobb karja kinyújtva a test mellett, a bal kart (és a sír bal oldalát teljes hosszában) a gótikus torony alapozása pusztította el. A sír felső végét az újkori téglaépület mentén húzódó újkori beásás bolygatta. Korábbi a 7. és 41. síroknál, melyeket rátemettek, későbbi a 25. sírnál, melyet beásása bolygatott (5. kép 2). 43. SIR T: DNY-ÉK 53'. M: -80 cm. A közepes megtartású váznak csak a lábait tudtuk kibontani, többi része benyúlik az újkori téglaépület D-i helyisége alá. Korábbi a 14. sírnál, melyet rátemettek, későbbi a 44. sírnál, melyre ráásták. 44. SIR T: NY-K 51,5'. Sírgödre sarkam lekerekített téglalap alakú (Sz: 40 cm, M: - 100 cm). A rossz megtartású vázat csak a medencétől lefelé bonthattuk ki, többi része benyúlik az újkori téglaépület alá. Korábbi a 14. és 43. síroknál, melyeket rátemettek. Későbbi a 15. sírnál, melyet beásása pusztít. 45. SIR. T: NY-K 51'. Sírgödre (M: -105 cm) nem volt pontosan követhető, bal oldalon is inkább csak a 26. sír pusztulási határa adta ki. A jó megtartású váz (H= 153 cm) koponyáját és jobb alkarját az újkori téglaépület mentén húzódó újkori beásás bolygatta (karok a test mellett kinyújtva), a jobb alsó lábszárt ismeretlen középkori beásás (korát a 4-6. sírok rátemetései valószínűsítik) pusztította el. Valószínűleg ezzel függ össze a váz deréktáji (medence, csigolyák) bolygatása is. Korábbi az 5-6, 10. és 18. síroknál (rátemetések), későbbi a 26. sírnál, melyet bolygat és a 46. sírnál, melyre rátemették. Melléklet: 1. Szájba helyezett halotti ohulus, I. Ulászló (1440-1444) dénárja. Magyarország, verdej.: B-n* (Buda), (ltsz. 89.1.380: CNH. n, 145. A; HUSZÁR 1979. 607). 46. SIR. T: NY-K 50,5'. A téglalap alakú sírgödört (Sz: 48 cm, M: -114 cm) a benne fekvő, jó megtartású vázzal (bal kar a test mellett kinyújtva, jobb alkar a medencére hajtva) erős bolygatás érte. A sír felső végét - a koponyával együtt - teljes egészében nem tisztázható (a 45. sír rátemetése nyomán bizonyosan középkori) beásás pusztította el. A medencétől lefelé a templom NY-i zárófalának az újkori kitermelési árka vágja. Korábbi a rátemetett 5-6. és 45. síroknál. Az ismertetett temetőrészhez kötődő szórvány sírleletek: 1. Háromkaréjos, lóherére emlékeztető bronzveret, hátoldalán a felerősítést szolgáló szegeccsel (ltsz. 89.1.383: 14. kép 1). Az újkori téglaépület mentén húzódó újkori beásásból került elő (M: -74 cm), talán a feldúlt vagy bolygatott 11,18-19. és 22. sír valamelyikével hozható kapcsolatba. 2. Négyszögletes, préselt bronzveret saroktöredéke, a felvarrást szolgáló lyukkal. Díszítése: az egyszerű vonalkerettel szegélyezett középmezőben négyszirmú rozetta, a szirmok közti teret 3-3 félgömböcske tölti ki (ltsz. 89.1.384: 14. kép 3). A templom NY-i zárófalának újkori kitermelési árkából került elő (M: -135 cm), talán a feldúlt vagy bolygatott 1-2, 12. és 13. sír valamelyikével hozható kapcsolatba. 3. Ovális testű, kék üveggyöngyszem, hasonlójellegű a 2. sírban találtakhoz (ltsz. 89.1.385: 14. kép 2). Ugyanonnan került elő, ahol az előzőekben leírt veret. Az 1986/V-VI. szelvényben feltárt sírok (3. kép A és 13. kép A): 27. SIR. T: NY-K 51’, M: -54 cm. A közepes megtartású vázból csupán a jobb felső lábszár maradt eredeti helyzetében. A váz felső részét és bal oldalát a téglaépület alatt feltárt török kori helyiség kőfalazatának ÉNY-i sarka, alsó lábszárait a téglaépület K-i fala mentén húzódó újkori beásás pusztította el (15. kép). 28. SIR T: NY-K 51', M: -52 cm. A közepes megtartású vázból csupán a felső lábszárak maradtak meg. Helyzete azonos a 27. sírével, a váz felső részét a ráépült török kori kőfal, alsó lábszárait az újkori beásás pusztította el (5. kép 3). 29. SIR. T: DNY-ÉK 53', M: -53 cm. A rossz megtartású vázból csupán a medence és a felső lábszárak maradtak meg eredeti helyzetükben, a test mellett kinyújtott alkarok végei is kibonthatók voltak. Helyzete azonos a 27-28. sírokéval (5. kép 3). 30. SIR. T: NY-K 51', M: -52 cm. A rossz megtartású vázból csupán a bal felső lábszár maradt a helyén. Helyzete azonos a 27-29. sírokéval (5. kép 3). 31. SIR. T: NY-K 51'. M: -62 cm. A közepes megtartású váz jobb karja kissé behajlítva, bal karja kinyújtva a test mellett. A ráépült török kori fal, majd az azt elpusztító újkori kitermelési gödör (6. gödör) nem érte el. A medencétől lefelé viszont a téglaépület K-i fala mentén húzódó újkori beásás elpusztította (5. kép 3). Melléklet: 1. Jobb kéz tájékán, a sír betöltéséből 12. századi dénár (ltsz. 89.1.369: CNH 1,133; HUSZÁR 1979. 124). 32. SIR. T: NY-K 49,5'. A sírgödör sarkain lekerekített téglalap alakú (Sz: 51 cm, M: -156 cm). A viszonylag jó állapotú fakoporsóban (Sz: 40 cm, mintavétel ltsz. 89.1.373), a jó megtartású váz kezei a medencén összekulcsolva. Koponyáját és jobb felkarját az újkori téglaépület NY-i fala pusztította el. Korábbi a 33. sírnál, melyet rátemettek. 27
