Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)
A tárgyi emlékanyag
33. SIR T: NY-K 50,5', M: -126 cm. A jó megtartású vázat deréktájtól felfelé az újkori téglaépület NY-i fala, jobb felső lábszárát az újkori téglafaltól nyomon követhető korábbi, újkori beásás pusztította el. Későbbi a 32. sírnál, amelyre rátemették. 34. SIR. T: NY-K, M: -124 cm. A jó megtartású vázból csupán a medence és a ráhajlított bal alkar maradt eredeti helyzetében. Pusztulásában ugyanazok a körülmények játszottak közre, mint a 33. sírnál. 35. SIR. T: NY-K, M: -122 cm. A közepes megtartású vázból csupán a test mellett kinyújtott bal kar maradt eredeti helyzetében. Pusztulásában a nála későbbi 36. és 38. sírok gödrei, valamint az újkori téglaépület NY-i fala és a 33-34, 37-38. és 40. sírokat is bolygató újkori beásás játszott közre. 36. SIR. T: NY-K. Sírgödre csupán a bal oldalon volt követhető (M: -120 cm), ahol vonalát a nála korábbi 35. és 38. sírok pusztulási határai adják ki. A rossz megtartású vázból csak a test mellett kissé behajlított bal kar maradt eredeti helyén. Pusztulásában a nála szintén korábbi 37. sírt is elpusztító újkori beásás játszott szerepet. 37. SIR. T: NY-K, M: -136 cm. A sírból csupán a gerincoszlop néhány csigolyája maradt meg. Pusztulását az újkori téglaépület ráépült D-i fala, valamint a 36. és 38. sírt is bolygató újkori beásások okozták. Korábbi a fenti síroknál, a 38. sír feltehetően bolygatta is. 38. SIR T: NY-K 51'. A sarkain lekerekített sírgödört (Sz: 52 cm, H: 102 cm, M: -138 cm) és a benne fekvő, közepes megtartású vázat erős bolygatások érték. Csupán a mellkas jobb oldala (lapocka és gerincoszlop tája) maradt eredeti helyén. A sír pusztulását teljes bal oldalán és koponya tájon, továbbá a mellkastól lefelé a 33-34, 36-37. és 40. sírokat is egyaránt feldúló újkori beásás, jobb oldalán a 36. sír beásása okozta. Későbbi a 35. és 40. síroknál, melyeket pusztít, korábbi a 36. sírnál, melyet rátemettek. 39. SIR T: NY-K 51'. A sírgödör sarkain lekerekített, szabálytalan téglalap (H: 161 cm, Sz: 47, 52, 45 cm. M: -164 cm). A benne fekvő, rossz megtartású váz bal karja kinyújtva a test mellett, jobb karja a medencére hajlítva. A koponya zúzott, a mellkas és hastáj bolygatott. Koporsós temetkezést jelez a jobb oldalon, kb. 30 cm-es hosszúságban megmaradt deszkatöredék a hozzátartozó koporsószöggel (ltsz. 89.1.372). 40. SIR T: NY-K 51'. A sírgödör sarkam lekerekített téglalap (Sz: 48 cm, M: -146 cm). A rossz megtartású vázból csupán az alsó lábszárak maradtak meg viszonylagos épségben. Pusztulását részben a később rátemetett 38. sír, részben a 33-34, 38. sírokat is bolygató török kori beásás okozta. Koporsós temetkezést jeleznek bal oldalon, a comb magasságában előkerült deszkamaradvány a hozzátartozó szöggel (ltsz. 89.1.379: 16-kép 2), valamint a boka és térd magasságában előkerült koporsókapcsok (16.kép 1, 3-6) a rátapadt famaradványokkal. Az utóbbiak "ácskapocs"-formájúak, lemezes testük - egy kivételével (ltsz. 89.1.375: 16.kép 1) - középen ívelten kiszélesedő, végein elkeskenyedő. Hegyük merőlegesen visszahajló. Három méret figyelhető meg: a legkisebből 2 db (ltsz. 89.1.376. és -378: 16. kép 3-4), a közepesből 1 db (ltsz. 89.1.375: 16. kép 1), a nagyból 2 db (ltsz. 89.1.374. és -377: 16. kép 5-6). A megoszlásuk: a sír láb felőli végében került elő 1 kicsi, 1 közepes, és 1 nagy (16. kép 1, 4-5), térd magasságában 1 kicsi (16. kép 3) és 1 nagy (16. kép 6). Utóbbi esetben is elképzelhető a közepes nagyságú kapocs megléte, hiánya talán a 38. sír pusztításával indokolható. Az ismertetett temetőrészhez kötődő szórvány sírleletek: Két koporsószög (ltsz. 89.1.386-387) és egy koporsóvasalás töredéke (ltsz. 89.1.388) a török kori beásás betöltéséből (M.: -120-140 cm). Egyéb sírok: 47. SIR. M: -130 cm. A templom D-i zárófalának belső oldalán (D-i oldalhajó vagy kápolna?) földbe került, s egy török kori beásás által teljesen elpusztított sírból csupán a jobb kézfej maradt meg viszonylagos épségben (a NY-ról számított 2. pillér magasságában). Melléklet: 1. Középső ujjon egyszerű, lemezes bronz karikagyűrű (ltsz. 89.1.381:14. kép 1). 2. Gyűrűs ujjon egyszerű, félkör átmetszetű bronz karikagyűrű (ltsz. 89.1.382:14. kép 2). Lelőkörülmények A munkálatok során összesen 47 sír került napvilágra. Miután a feltárások csak kis felületre korlátozódtak (1986/A ["I. árok"] és 1986/V-VI. szelvények), a cinterem pontos kiteijedésének tisztázására, a teljes temető sírszámának felbecslésére nem nyílt lehetőség (3. kép A, 9. kép A-B, 13. kép A). Ennek megnyugtató tisztázására, sajnos teljességre törekvő feltárás sem adhatna módot, a lelőhely nagyfokú bolygatottsága és lepusztultsága folytán. Az igen jelentős lekopást jelzi többek között a templomtorony É-i oldalán, a felmenő faltól párkányszerűen elváló falalapozás szintadata is (12. kép C, 3). Az "I. árok" esetében a középkori járószinthez képest kb. 50 cm-es (az itt legfelül talált 5. sír mélysége -29 cm), az V-VI. szelvényben is kb. ugyanennyi, részben újkori, részben még török kori mesterséges szintlehordás volt érzékelhető, amely a sűrű egymásra temetkezések természetes velejárójaként jelentkező sírpusztulások mellett (ép sír alig volt) újabb károkat okozott (9. kép és 13. kép B-E). Temetkezési szokások A sürü egymásra temetkezések folytán a temető erősen kevert földjében a sírgödrök foltja az esetek többségénél egyáltalán nem, vagy csak kis szakaszokon rajzolódott ki: nem ritkán a korábbi sírok pusztulási határai adtak tájékozódási lehetőséget. A halottakat (ahol ez megfigyelhető volt) sarkam lekerekített téglalap 28
