Szent István és Székesfehérvár. – Szent István Király Múzeum közleményei, B sorozat 43. (1996)

ván nagyfejedelmi trónra kerülésekor. Számottevő ellenzéket Géza nem ha­gyott maga után. Az ország középső részén élő rokon nagyurakat István köny­nyűszerrel legyőzte. Előbb a somogyi Koppánnyal, majd Ajtonnyal végzett, az erdélyi Gyulák, a nagybácsik már kisebb falat volt számára. S íme, a keresz­tényi szeretet; Koppányt felnégyelték! Világos, hogy rendet kellett tenni, rend­nek kellett lenni az országban, de mély sérelmek is keletkeztek a rendcsinálás nyomán. István király fiát, Imre herceget szánta trónjának örököséül. Az ifjú 1031-ben meghalt. Trónját azonban nem az Árpádok másik ága örökölte, hanem egy ide­gen, Orseolo Péter. Aba Sámuel rövid uralkodása után mégis a Vazul-ág került a trónra. Azé a Vazulé, aki 1032 után István király elleni merénylete miatt meg­vakíttatott, fiai száműzettek (Endre, Béla, Levente). István király Székesfehérvárott építtette fel templomát. 1031-ben a félig kész bazilikában helyezték végső nyugalomra fiát, Imre herceget. 1038-ban magát az első királyt is ide temették. Későbbi mondandónk szempontjából fontos ki­emelni itt a bazilika, mint hely közjogi szerepét. Meghatározó esemény, hogy minden királyunkat itt koronázták mindaddig, amíg a török el nem foglalta Fe­hérvárt, 1543-ig. Anjou Károly Róbertet például 1301-től kezdve háromszor is meg kellett koronázni, míg jogosan királyunk lehetett. Ebben a bazilikában őrizték a királyság levéltárát, kincstárát, a koronázási jelvényeket. A másik lé-A királysírok beszentelése 1936-ban. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom