Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

149 szentlászlón, Segesden, Veszprémben vagy Pápán készülhetett; más részük a leglátogatottabb búcsújáróhelyek - Mariazeil, Sasvár, Sümeg, Andocs, Celldömölk, Búcsúszentlászló, Csatka, Jásd, Bodajk, Bakonybél, Nagykanizsa, Homokkomárom - közvetítésével, osztrák, bajor és cseh-morva területről került az egyházmegyébe. Néhányuk pedig parasztspecialisták kezemunkájaként készült. Születésük idejéből képfaragó ferences fráterek neve is ismeretes: így a búcsúszentlászlói fr. Tislér Filóteuszé, fr. Haltenberger Simoné, fr. Mánk Mariané, a felsősegesdi, majd veszprémi fr. Péteré és az andocsi fr. Czinkl Antalé. Ők a kolostorok műhelyeiben az itt tevékenykedő asztalos testvérek segítségével több faszobrot is készítettek kegyhelyek és templomok számára. A kiállított anyagban leggyakoribb Szűz Máriának, Jézus Krisztusnak, a segítő és patrónus szenteknek: Szent Flóriánnak, Nepomuki Szent Jánosnak, Assisi Szent Ferencnek, Páduai Szent Antalnak, Szent Annának, Szent Borbálának, Szent Józsefnek, Szent Vendelnek, a Szentháromságnak és a Szent Családnak, az ábrázolása. A Mária-ábrázolások közül az anyai szenvedés és fájdalom jelképét a kedvelt sasvári kegyszobor másolataként készült Sasvárí Piéta képviseli. A maríazelh;

kegy~ szobor középkoriasan merev, 18-19. századi festett-faragott másolatai a magyarok nagyasszonyaként jelenítik meg „verágszülő" Szűz Máriát, karján a gyermek Jézussal. Több változatban is látható a cseh-morva Svata-Hora 18-19. századi faragott, festett Madonnája, valamint az OJvasós Boldogasszony öltöztethető, 18. századi szobra a nagyméretű, leomló rokolyás fa Zalai Madonnával t% a tisztítótűzből lelkeket kimentő karmelita skapulárés Boldogasszony 18. századi ritka festett-faragott ábrázolásával. A feszületek legszebbjei is különböző méretben a 18-19. században készültek. Nagyszámú, búcsúkban is tömegesen árusított változataik mellett faragott, festett 18. századi Kálvária is látható közöttük sokalakos megfogalmazásban, a keresztről való levétel jelenetével. Gótikus vonásokat idéz a három alakos festett fa Golgota, a kereszt tövében a fájdalmas Anyával és Mária-Magdalénával. Mellettük megtalálható a diadalmas Krisztus faszobra, valamint a cseh-morva katolicizmus újjászületését jelképező Prágai Kisjézus is. 1740-1760 között készült Padányi Bíró Márton püspök képfaragójának, Schmidt Ferencnek műhelyében a festett fa Szentháromság szobor. A püspök nevéhez fűződik a Szentháromság tiszteletének kiteljesedése is, segítségével kért és remélt védelmet az éhség, a hadakozó a mirigyhalál (pestis) ellen. A patrónus és segítő szentek közül bajor-osztrák közvetítésű Szent Flórián festett fa és festett homokkő tüzet oltó szobra. Nepomuki Szent Jánosé, a hallgatás jelképéé pedig cseh-osztrák hatásra meghonosodott. Valamenynyi közül legszebb, legmegragadóbb Assisi Szent Ferenc 18. század eleji faszobra a stigmatizáció jelenetével. A türelemüvegek és a nagyszámú szenteltvíztartó helyi mesterektől, helyi műhelyekből származó, míg az üvegképek, a viasz szobrocskák és a votív tárgyak csehmorva, osztrák és bajor eredetűek. LACKÓVITS EMŐKE