Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)
128 részeges környezete számára. Lássunk végezetül egy, a bor utalásra vonatkozó receptet az orvosságos könyv kézzel írott bejegyzéseiből: „egy förjhet (fürjet) meg kell fognyi, annak a belső részét bélit és szívét valami bene van mindenestül meg kel szárogatnyi, borban azt kel a részegesnek adnyi hogy ne tuggya." VARRÓ ÁGNES „KÜLÖNBFÉLE NYAVALYÁK ORVOSLÁSA..." HÁZI GYÓGYÁSZAT A MÚLT SZÁZADBAN FELSŐ-HÁROMSZÉKEN A betegségekről vallott népi felfogás és orvosló módok együtt alkotják a népi orvoslást. A kulturális változással együtt a természetfeletti erőkkel való gyógymódok mellett megjelennek az orvosló eljárásokban a racionális módszerek; a növények, növényi főzetek és vegyi úton előállított készítmények is. Az utóbbiak állnak az orvoslás központjában egy múlt századi felső-háromszéki (ma Kovászna megye) gazdasági napló feljegyzéseiben is. Az itt élő Szacsvay-család tagjai nemzedékről-nemzedékre vezették azt a gazdasági naplót, amelyet a múlt század elején kezdtek írni, s 1900-ban még mindég feljegyzésekkel gyarapították. A bőséges gazdasági naplórészletek mellett részletes időjárási megfigyeléseket és különféle növényi, állati, emberi betegségek gyógyítására való recepteket is beleírtak. Mellettük még a házi férgek (patkány, egér) elűzésére szolgáló jótanácsokat is bejegyezték. A gyógyítási eljárások 1869-1873 között kerültek be a naplóba. A növénybetegségek közül a búzaüszkösödés meggátlására szolgáló recept a legfigyelemreméltóbb, amelynek alapját a gálic adja. „Búza üszög ellen..." „Minden köböl búzára veendő négy lath kékkő és két lath kősó: öszvetörendő és egy fazakba víz töltendő rá - két vagy három nap úgy tartatik, gyakran felkeverendő. Midőn a búza vetendő, azon kékköves víz annyira szaporítandó, hogy minden köböl búzára jusson négy kupa kékköves víz." A búzát és a „kékköves vizet" tekenőbe öntötték, majd a búzaszemeket a kékköves vízzel jól bedörzsölték. Amint hangsúlyozták is: „a búza bedörzsölendő." Ha megjelent vagy elszaporodott a ház körül a patkány, akkor bodzalevélből (Sambucus ebulus L) és kukoricalisztből készült keverékkel űzték el. Amint írták: „Patkánfireg ellen a gyalogborza lapiját megtörni és máléliszt között megetetni - elfutamodnak tőle." Az állatbetegségek közül a sertés- és marhavésszel, valamint a juhmétellyel foglalkozik. Valamennyi ellen receptet is közöl. Valószínű, hogy a napló írói ismerhették, sőt használhatták is a marosvásárhelyi Teleki Tékában őrzött „Falusi patikát", azaz az 1800-as évek első felében összeállított receptgyűjteményt: a „Különbféle nyavalyák orvoslására szolgáló Falusi Patika" állatgyógyászati receptjeit, jótanácsait. Itt állatfajtánként foglalkoznak a betegségekkel és receptekkel, s ezt a módszert követik a naplóban is. Azonban minden valószínűség szerint a naplóba csak olyan receptek kerültek be, amelyek a házban és a gazdaságban előforduló betegségek gyógyítására szolgáltak. Ezek, a naplóíró számára fontosnak tartott gyógymódok a következők voltak: A sertéseket tizedelő vész, a pestis ellen bodzafőzetet ajánl: „Disznódög ellen az gyalogborza gyükeret azt főzd meg és a levit tedd moslék közé, hogy egyék meg."
