Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

129 Marhavész ellen gálic és salétrom keverékét használták: „Marhavisz ellen vasgálic fii font salétrom s fil font vízbe felolvasztani, kétszer vagy háromszor betölteni és veres kendőn a keresztcsontra tenni." A juhok veszettsége ellen megelőző módszert javasol: „Juhmétej ellen a legjobb orvosság minden juhnak egy kávis kalán fidervájszt korpába elegyíteni ősszel - elrakod és a torkába behányni. Tavasszal újból fidervájszt hájba dugnyi és a juhnak a fogát megkenni kimenéskor." Az emberi megbetegedések közül a fázásos és a felsőlégúti betegségekkel foglalkozik. A háztartásokban meglévő vagy használt növényeket, növényi főzeteket, illóolajokat, szeszeket javasol, s a velük való öblögetést, bedörzsölést. Ma is ismer, sőt használ a gyógyászat ilyen szereket, vagy olyan készítményeket, amelyekben a naplóban felsoroltak egyike-másika - például kámfor, kamilla vagy székfűvirág - megtalálható. Az alkalmazás módja: az öblögetés vagy a beteg testrész bedörzsölése napjamk gyógyításától sem idegen. Az embergyógyászati módok alapja vagy forrása a „Gazdaságbéli Tárház" lehet, azaz az 1801-ben megjelent „Az Erdély országi gazdaságbéli Tárház melyben mind a' mezei, mind a házi Gazdaság különb-különb tárgyainak jobbítására, mind pedig az emberek és barmok egészségben való tartásokra, nem különben sok közönséges nyavalyályokból leendő meggyógyitásaikra próbált hasznos eszközök találtatnak. Kolozsvár, 1801." Hűlésre (megfázás, nátha) a baktériumölő hatásáról ismert illóolajok használatát javasolja: „Hütis ellen tíz krajcárra Isokolaj, hat krajcárra Kámfor, egy fertáj borseprő, egy kalán só öszve vegyítvén, 24 óra múlva kell sorolni a fájós részt" - azaz 24 órát érni, majd bedörzsölni a testrészeket. „Torokfájás ellen igen hasznos orvosság: Egy diónyi fejér keminyitőt egy kalán szinmizet öszve dörzsölni egy borsó nagyságú timsóval, ezután főzni kell fertájos csuporba székfuvirágot a fennirt vegyitékkel felereszteni és egy kevés jó borecettel megsavanyítani. S úgy lengin a torkot gargarizálni gyakran." Ugyancsak hűlés gyógyítására javasolja a következőt: „Hütisekben bizonyos orvosság: kámfor-szesz, hangya-szesz, szappan-szesz, terpentinszesz, szarvas-szesz, szalamia (szalmiák)-szesz, mustárolaj. Ezen különfile szeszek egyenlő részbe öszveelegyítve, reggel és este a hülises riszeket jól megdörzsölni. 20 vagy 40 krajcárra venni és azt repetálni kell, ha elfogy." Sajnos, a különféle szerek és gyógymódok alkalmazásáról nem jegyeztek fel olyan adatokat, amelyekből megtudható lenne, hogy sikerrel alkalmazták-e valaha is a leírt, javasolt gyógyszereket és gyógyító eljárásokat. LACKÓVITS EMŐKE SPECIALISTÁK A NÉPI ORVOSLÁSBAN A hagyományos gyógyító gyakorlatban igen jellemző volt a különböző specialisták orvosló tevékenysége. Számos faluban működött kenőasszony, csontrakó, foghúzó, bába, füvesasszony, akiknek tudományát, segítségét igénybe vették a környéken. Az alábbiakban két, a Veszprém-megyei Somlóvásárhelyen élő gyógyító specialistát mutatok be, Szálai Elek foghúzót és Nemes Gyuláné Zsigmond Ágnes bábaasszonyt, akikkel beszélgethettem életükről, gyógyító tevékenységükről.