Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

по abban rejlik, hogy a tojást a tenyérből, a hegyével lefelé kell elindítani, az oldala ugyanis hamarabb bereped. Szüleik a régi szokásnak megfelelően fentről figyelik a játékot. Ők említették, hogy korábban 40-50 gyerek is részt vett a Baglyas hegy oldalán folyó versenyzésben. Győztesnek akkor az számított, akinek a piros tojása nem törött el és a legmesszebbre gurult. A tojásgurftás szokását a Bakonykútival szomszédos Isztiméren is gyakorolják. LUKÁCS LÁSZLÓ HÚSVÉTI KORBÁCSOLÁS Tavaszi népszokásaink közül figyelemre méltó a húsvéti korbácsolás, amely Északkelet-Dunántúl egykor szlovák telepítésű falvaiban: Komárom, Pest, Fejér és Veszprém megyében ma is él. A húsvéthétfői szokás legfontosabb eszköze egy fűzfavesszőből font korbács, a siba. Leggyakrabban a 8 szál fűzfavesszőből font négyszögletes sibát vagy a 9 szálból készült kígyóhátú sibát használják. A Fejér megyei Pázmándon húsvéthétfő reggelén indulnak a legények a lányos házakhoz. Azt tartják szerencsésnek, ha még az ágyból ugrasztják ki a lányokat. Ma a 10-15 év közötti fiúk gyakorolják legerősebben a szokást. Három-öt főből álló csoportokban járják a házakat. A rokonoknál, szomszédoknál, jó ismerősöknél nem maradhat el a korbácsolás. Az iskolás fiúk felkeresik és megkorbácsolják leány osztálytársaikat. Az 5-10 év közötti kisfiúk egyedül járják végig a rokonokat, szomszédokat, az 5 évnél kisebbeket édesapjuk, nagyapjuk kíséri el a rokonokhoz, szomszédokhoz. Pázmándon a már menni és beszélni tudó kisfiúk 2-3 éves korukban kezdik a korbácsolást. A 15-25 éves legények is csoportokban járnak korbácsolni a korban hozzájukillő lányokhoz. A csoport betér a lányos házhoz, először a leányt korbácsolják meg. Mögé állnak, és az első fiú kezdi a rigmust: Sibiribi tojásos Esztendőre friss légy Keléses, bolhásos Ne olyan lusta, mint most! A verset szinte szótagolva, az egyes szavak között kis szünetet tartva mondják, és minden szótagra ütnek egyet a lányra. A csoport tagjai egymást követik a versmondásban és a korbácsolásban. Megkorbácsolják a leány édesanyját, nagyanyját, a ház valamennyi női lakóját. Ha lányt korbácsolnak meg, akkor a rigmushoz hozzáteszik: „Minél előbb menyasszony légy!" Ha asszonyt, akkor hozzámondják: „Esztendőre örömanya legyen!" Vagy: „Sok csibéje legyen!" A rigmust az utóbbi évtizedekben már magyarul mondják, de ismerjük szlovák nyelvű szövegváltozatát is. Magyar fordításban így hangzik: Sibiribi zsíros halak Adj tojást a korbácsért Még azt a darab kalácsot Azon fekszik egy garas Még abból is eleget.